Elkészült a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalomban

Elkészült a Magyar Nyelv Múzeuma a nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén, a ma Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalomban; a létesítményt április 23-án avatják fel - közölte Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke miskolci sajtótájékoztatóján pénteken.

Dátum: 2008-04-18 13:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=112907
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:33:28.280269, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A tervek szerint az ünnepélyes avatáson részt vesz Sólyom László köztársasági elnök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a nyelvújító Svédországban élő ükunokája, a 79 éves Kazinczy Ferenc.

Ódor Ferenc hangsúlyozta: a világon egyedülálló, hogy egy nemzet múzeumot létesít a nyelvének. Megjegyezte: Magyarországon 1945 óta nem épült olyan épület, amelyet eleve múzeumnak szántak. Itt és most megtörtént ez, a múzeum a Kazinczy-emlékkertben áll, a nyelvújító mauzóleuma közelében - tette hozzá.

A létesítmény terveit Radványi György Ybl-díjas építész készítette, az építkezés egy évvel ezelőtt kezdődött el. A beruházás 700 millió forintba került, 400 millió forintot az unió állt az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt keretében, 300 milliót adott a megyei önkormányzat, amely magára vállalta a múzeum működtetési költségét is. A berendezésekre, a környék rendbetételére további 100 millió forintot költöttek - közölte Ódor Ferenc. A közgyűlési elnök felidézte, hogy a múzeum létesítését még 1994-ben határozta el a nyelvújító nevét viselő társaság, a megvalósítás azonban sokáig váratott magára. A projekt akkor indult újra, amikor bekerült az Összefogással Tokaj Világörökségéért elnevezésű programba.

Veres László megyei múzeumigazgató a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a Magyar Nyelv Múzeuma három időszakos kiállítással nyit, az állandó tárlat október 23-tól látható majd. A Magyar Nyelv Hete országos megnyitóját is itt tartják majd. Az avatáson hangzik el első alkalommal Szokolay Sándor zeneszerző Szavak - Rapszódikus ének magyar módra című kórusműve, amelyet erre az alkalomra komponált.

***

Kazinczy Ferenc 1759-ben született a ma Romániához tartozó Érsemjénben. 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt egyik megindítója volt a kassai Magyar Museumnak, az első magyar irodalmi folyóiratnak. Mivel részt vett a jakobinus mozgalomban, 1795-ben halálra ítélték, amelyet később várfogságra változtattak. 1801-ben szabadult, 1806-tól Széphalomról irányította a magyar irodalmi életet, a kor szinte minden vitájában részt vett, s a magyar felvilágosodás és a nyelvújítási küzdelem legnagyobb hatású személyisége lett. Költeményei közül dalai és ódái maradandók; ő honosította meg a szonettet mint műfajt. A magyar színészet támogatására sokat fordított a klasszikusoktól, Shakespeare-től, Lessingtől, Moliere-től. Az Orthológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című híres és értékes nyelvújítási értekezése mellett legjobb műve a Pályám emlékezete című önéletrajza. Levelezését a Magyar Tudományos Akadémia 23 kötetben adta ki. 1831-ben, a nagy kolerajárvány következtében hunyt el.