Állásfoglalás a szenvedélybetegségek visszaszorításáért
Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés emberi jogi bizottsága szerdai ülésén azt a testületi állásfoglalást, amely az alkoholprobléma és a többi szenvedélybetegség visszaszorítását célozza.
Dátum: 2008-04-23 18:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=113230
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:36:03.556387, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az állásfoglalás szerint a testület felhívja a kormányt, hogy a 2008. április 30-án megszűnő Országos Addiktológiai Intézet (OAI) által 2006-ban készített alkoholpolitikai stratégia alapján nemzeti programot fogadjon el.
A dokumentum felkéri a kormányt, hogy még ebben az évben tegye közzé, miként kívánja azokat a szenvedélybeteg-ellátó ambulanciákat működtetni, amelyek korábban az OAI-hoz tartoztak.
A képviselők az ülésen meghallgatták az érintett feleket az OAI tervezett megszüntetéséről is.
Buda Béla, a megszűnés előtt álló OAI vezetője azt mondta, hogy folyamatosan jelezték a problémákat. Két addiktológiai szakrendelőnek is le kell állnia áprilistól, de mivel a szükséges intézkedések késtek, "ott van egy csomó beteg, akiknek nem tudunk mit mondani" - mondta.
A probléma átfogó kezelésére a szakember népegészségügyi programot szorgalmazott, mondván, hogy nem csupán az OAI létéről van szó.
Kincses Gyula egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy ezen a területen is elengedhetetlennek tűnt az átszervezés, amelyet a gazdasági hatékonysággal indokolt. Ugyanakkor érhetőnek nevezte a szakma panaszát a finanszírozás technikai változása kapcsán, de hangsúlyozta, hogy a pénzt nem vonják el a területről. Kijelentette: széles társadalmi problémáról van szó, amelynek komplex kezelése szükséges. Szerinte a problémát önmagában nem oldaná meg, ha az intézetet nem szüntetnék meg.
Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet vezetője arról beszélt, hogy az addiktológiai problémák kezelésére fordított összeg az európai országokban becslések szerint a GDP 3-6 százalékát teszi ki.
Mint mondta, Magyarországon az alkohollal küzdőknek mindössze 5-7 százalékát, s a kábítószer-függőknek 15-20 százalékát kezelik, tehát az alkoholproblémákkal küzdők 93-95 százaléka nem kap ellátást, s ugyanez igaz a kábítószer-fogyasztók 80-85 százalékára. Ezáltal súlyos alkotmányos jogok sérülnek, hiszen az alaptörvény "biztosítani rendeli" a legjobb egészségügyi ellátás kötelezettségét - fejtette ki, hozzátéve: Magyarországon nincs olyan diagnóziscsoport, ahol a kezelésbe vétel ilyen alacsony lenne.
Elmondta azt is, hogy az OAI megszüntetése elleni tiltakozó ívet a szakma képviselőinek 30-40 százaléka írta alá.
Péterfalvi Attila, az ombudsmani hivatal főosztályvezetője idézte azt az ombusdmani vizsgálatot, amelyben az szerepel, hogy az addiktológia ügye országosan is a működésképtelenség szélére került, s a fővárosban az alkohol- és drogbetegeket gondozó intézmények finanszírozása a felére csökkent. Az ombudsman az OPNI és az OAI bezárásával előálló helyzet újragondolását, független szakmai testület létrehozását sürgetette.
A vizsgálat azt is rögzítette, hogy az alkoholpolitika koordinációjának így nem lesz hatékony háttérintézménye, lelassul, időlegesen akár le is állhat a szakterület orvosszakmai fejlesztése.
Elhangzott: a kialakult helyzet következtében végveszélybe került a főváros addiktológiai ellátása.
Az ülésen Balog Zoltán fideszes bizottsági elnök kifogásolta, hogy a leköszönő egészségügyi miniszter nem jött el az ülésre, hogy válaszoljon a kérdésekre.
Szerinte pénzkivonásról van szó, s amiről most úgy gondolják, hogy megspórolnak 10 millió forintot, az később sokkal többe kerül majd.
Mikola István (Fidesz) az egészségügyi bizottság tagjaként arról beszélt, hogy az OPNI, majd az OAI tervezett megszüntetése számos emberi jogi problémát vet fel.