A muzeológiai intézmények védelméért
A postahivatalok sorozatos megszüntetésével, valamint a magyar posta szervezetének leépítésével kapcsolatban nyújtott be interpellációt Márton Attila Veres János pénzügyminiszterhez.
Dátum: 2008-04-28 15:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=113453
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:37:10.801731, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Magyar Posta a polgári kormány idején elindult azon az úton - emlékeztetett Márton Attila -, hogy egy a régióban erős, komplex szolgáltatásokat nyújtó vállalatcsoporttá váljon. Jó úton haladt, hogy két bankkal is rendelkezzen, valamint élet- és vagyonbiztosítóban is volt tulajdona - mutatott rá a fideszes honatya. Az egyik legnagyobb logisztikai központtal rendelkezett, valamint jelentős volt az ingatlan vagyona is. A világos koncepciót tükröző elképzelések nagyban hozzájárulhattak volna a szolgáltatások színvonalának
emelkedéséhez - jelentette ki a képviselő.
Mint a politikus utalt rá, egy megerősödött postával el lehetett volna kerülni az uniós alkudozásokat, valamint azt, hogy a piacnyitás időpontja mind távolabb tolódhasson.
Ahelyett azonban - fűzte hozzá -, hogy napjainkban akár utazást lehetne foglalni a postahivatalokban, attól kell rettegnie az állampolgároknak, különösen vidéken, hogy lesz-e még posta? Vagy ha már bezárják, legalább a legelemibb szolgáltatást megkapják-e, kézbesítik-e nyugdíjukat? Vagy kénytelenek lesznek pénzintézetekhez igazolni, melyeknél számlavezetési díjat kell fizetniük? Kénytelenek lesznek kézpénzfelvételhez elutazni a legközelebbi bankfiókhoz - amelyek ráadásul nincsenek is minden településen - sorolta a kistelepülésen élők aggodalmait a fideszes képviselő.
Márton Attila kérdései, melyekre a minisztertől várta a választ, a következők voltak: mi értelme van Magyar Posta ilyen mértékű leépítésének? Miután megfosztották saját bankjától, a biztosítóiban részesedése felére csökkent, az ingatlanjait folyamatosan kiárusítja, és helyette drágán bérel, vagy nem folytatja a szolgáltatást, miért számolja fel a bevétele 40 százalékát biztosító sárgacsekkes kézbesítést? Mi a biztosíték arra, hogy a nyugdíjfolyósítás a jövőben is a postán keresztül, és nem kereskedelmi bankok által megy végbe?
Szabó Pál állami kitüntetésben részesült a magyar műszaki muzeológiai intézmények
védelméért - idézte fel a képviselő, majd megjegyezte, hogy így végül valóban annyi marad majd a Magyar Postából, amiért kitüntették - a még fennmaradó pár, muzeális értékű postahivatal .
A képviselő utolsó, muzeológiával kapcsolatos megjegyzésére reagálva Veres János elmondta: a kormány az idei költségvetésből 200 millió forintot költ arra, hogy a vidéki múzeumok felújításra kerüljenek. Majd ezt követően a miniszter hozzáfűzte: téves az a megállapítás, miszerint 2007-ben a sárgacsekkel forgalom után a postához befolyt összeg a társaság összbevételének 40 százalékát teszi ki, ugyanis ez alig éri el a 17 százalékot.
Utalt arra is válaszában, hogy sem a nyugdíjak kifizetését, sem pedig a sárgacsekkes befizetéseket nem akarja más szervezetre átruházni a magyar kormány. Veres János végül emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjrendszerbe újonnan belépők általában már rendelkeznek folyószámlákkal. Erre kapják a fizetésüket, s nekik már minden bizonnyal a nyugdíjat is erre fogják kifizetni.
Viszontválaszában Márton Attila leszögezte: a miniszter nem válaszolt egyetlen feltett kérdésre sem. Ugyanis ha a kérdésekre választ kaptunk volna, akkor talán azt az 540 településen élő nyugdíjast is megnyugtathatta volna, akiknek lakhelyén a kormány már korábban megszüntette a postahivatalt, s így azóta sem tisztázott, hogy hogyan fogják ezek az emberek megkapni a pénzüket, ugyanis közülük sokan már otthonról sem tudnak kimozdulni.
A semmitmondó válaszok miatt Márton Attila nem fogadta el a miniszter válaszát.
Az országgyűlés azonban 180 igen és 140 nem szavazat mellett elfogadta a miniszteri választ.