Zsolnay-emlékkiállítás az Iparművészetiben

Zsolnay Vilmos, a "legnagyobb magyar fazekas" születésének 175. évfordulója alkalmából nyílik emlékkiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében szerdán Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.

Dátum: 2003-03-16 11:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8330
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:07:39.053435, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az intézmény tájékoztatása szerint a tárlat a magyar kerámiaipar megteremtőjének életét, munkásságát mutatja be.

A kiállításon a Zsolnay Vilmosról és családjáról fennmaradt ábrázolások, írásos emlékek, kiállítási díjak, s az általa feltalált úgynevezett eozinmáz megszületését illusztráló dokumentumok is megtekinthetők.

A június 1-ig látható tárlaton - a tárgyakon keresztül - nyomon követhető a budapesti és pécsi Zsolnay gyár technológiai fejlődése.

A magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett Millenniumi Országos Kiállításon szereplő kollekciót még 1896 decemberében Zsolnay Vilmos személyesen ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak. A tárlaton látható dokumentációs anyag a pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdona.

Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született Pécsett. Pályáját kereskedőként kezdte, majd élete delén, 1864-ben átvette bátyjától, Zsolnay Ignáctól a Terracotta és kőedénygyárat, amelyet néhány évtized alatt világhírűvé tett.

Első gépesített üzemét saját neve alatt 1868-ban jegyezték be Pécsett, "cement, chamott és tűzálló-agyagárúk gyára" néven.

Ez időtől kezdve nemcsak edényeket, építészeti díszeket gyártott, hanem a kereslethez igazodva a kerámiaipar valamennyi ágával foglalkozott.

Az 1868-as angliai útjának tapasztalatai, valamint az 1873-as bécsi világkiállításon elért sikerek erősítették meg abban, hogy a díszmű- és luxusáru-gyártás irányába forduljon, versenyre kelve kora vezető cégeivel.

Saját kísérleteivel olyan alapanyagokat, mázakat kísérletezett ki, amelyekhez hasonlót csak az élen járó angol Minton gyár, a francia Theodor Deck és a teljes állami támogatást élvező Sevres-i Manufaktúra, vagy a Berlini Királyi Porcelángyár volt képes előállítani.

1874-78 között "magastűzű zománctechnikát" dolgozott ki a világos cseréptestek számára, amely "porcelánfajansz" néven vált ismertté. Ez a találmánya az 1878. évi párizsi világkiállításon aranyérmet hozott a gyárnak, Zsolnay Vilmost pedig francia becsületrenddel tüntették ki.

A pyrogránit elnevezésű, épületkülsőkön használható kőcserép találmánya mellett legismertebb technikai vívmánya azonban a híres eozinmáz lett, amelynek kísérleteit 1891-től haláláig folytatta Petrik Lajos és Wartha Vince keramikusokkal együtt.

A magyar iparművészet jeles személyisége 1900. március 23-án hunyt el szülővárosában, Pécsett.

MTI - fidesz.hu