Víztisztítás a természetben

Amerikai kutatók csapata három éven át vizsgálta az Egyesült Államok és Puerto Rico patakjait, hogy kiderítsék, mi történik a vízbe mosódott nitrogénnel.

Dátum: 2008-05-06 11:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=113795
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:38:51.998579, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az eredmények segítenek abban, hogy miként gazdálkodjunk okosan élővizeinkkel és tájainkkal.

Eredményeik, amelyeket a Nature című szaklapban publikáltak, az eddigi legteljesebb képet adják arról, hogy a folyók és patakok bonyolult hálózata hogyan "tűnteti el" a nitrogént a vízből, mielőtt az bajt okozhatna. Ha ugyanis (a műtrágyák és hulladékok csurgaléklevével) túl sok nitrogén kerül az élővizekbe, algák lepik el azokat, és ez oxigénhiányhoz, végső soron pedig a halak, rákok, kagylók pusztulásához vezethet. A folyók és patakok azonban egyfajta "veseként" jelentősen képesek javítani a vízminőségen, mint ahogy azt a mostani kísérlet is bizonyítja. A kutatók a nitrogén nem radioaktív, tizenötös izotópjának kis adagjait juttatták nyolc régió hetvenkét patakjába - így tudták nyomon követni a nitrogén útját.

A nitrátot parányi algák, gombák és baktériumok kebelezték be, valamint jelentős mennyiség alakult át ártalmatlan gáznemű nitrogénné a denitrifikáció nevű bakteriális folyamat révén. Kiderült továbbá, hogy a természet közeli állapotú, szeszélyesen kanyargó patakok hatékonyabban tudják megszűrni a szennyeződéseket, mint gyors folyású, szabályozott társaik. Az ember azért "egyenesíti ki" a folyóvizeket, hogy azok gyorsabban vezessék el a szenny- illetve csurgalékvizet, de pont ez gátolja meg őket abban, hogy megtisztítsák azt. A megoldás az lehet, hogy a településektől és a művelt területekről egy pufferközegbe, egy mesterséges vizes élőhelyre vezetik a vizet, ahol annak maradna ideje megemésztenie a nitrátokat.