A többség előrehozott választásokat akar
A többség Orbán Viktort tartja alkalmasabb miniszterelnöknek Gyurcsánnyal szemben - derül ki a Századvég és a Forsense legfrissebb kutatásából. A biztos pártválasztó szavazók 64 százaléka a Fideszre, és csupán 26 százaléka szavazna a szocialistákra. Az MSZP-s szimpatizánsok nagy mértékben elégedetlenek saját politikusaikkal. A relatív többség kormányváltó hangulatban van, a jelenlegi helyzetre a legtöbben az előrehozott választásokat tartják gyógyírnek.
Dátum: 2008-05-20 14:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=114626
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:46:11.789330, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A két nagy párt támogatottsága közt az összes megkérdezett körében április folyamán mért rekordkülönbség (22 százalékpont) némileg mérséklődött májusra - állapítja meg a Századvég és a Forsense közös felmérése. Ennek ellenére a Fidesz támogatottsága (30 százalék) így is magasabb az elmúlt hónapok átlagánál, az MSZP pedig hárompontos emelkedést követően az összes választásra jogosult 13 százalékának a támogatását tudhatja magáénak. A jelenlegi adatok a két nagy párt esetében gyakorlatilag megegyeznek a két hónappal ezelőtt, azaz a kormányválság előtt regisztráltakkal - hívja fel a figyelmet a két kutató cég. Az MDF támogatottsága továbbra is 4 százalék, míg az SZDSZ-é mindössze 1 százalékot tesz ki a teljes kérdezetti körben.
Az egykori koalíciós pártok együttesen 14 százalékos támogatással rendelkeznek, ami ugyan megfelel a korábbi hónapokban mért értékeknek, de a szavazók arányán belül az MSZP javára történt pozitív átrendeződés. Ez következhet abból: az SZDSZ korábbi szavazóinak egy része, elsősorban kormánypárti szavazó, és az SZDSZ koalícióból történő kiválása után, inkább az MSZP-t támogatja szavazatával. Ennek igazolhatóságához azonban még további adatok szükségesek - jegyzik meg.
Mozdulatlanság a biztos szavazók körében
A biztos szavazó és pártot is választók köre sem változott jelentős mértékben az elmúlt hónap óta, májusban az összes válaszadó 39 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. E csoporton belül jelentősebb mértékű a csökkenés a két párt tábora között, de még így is óriási a Fidesz előnye. Jelenleg a legnagyobb ellenzéki pártra a biztos szavazó pártot választók 65 százaléka szavazna (-4 százalékpont), míg az egyedül kormányzó MSZP-re 26 százalék (+7 százalékpont). A két kisebb parlamenti párt közül az MDF támogatottsága jelenleg is 5 százalék, míg az SZDSZ-é szignifikánsan csökkent, a múlt havi 4 százalék után most csupán 1 százalék. Ez az SZDSZ esetében minden idők egyik legrosszabb mért preferencia eredménye. A koalíciós szakításért - legalábbis rövidtávon - az SZDSZ-t büntették a szavazók. Az MSZP-sek elpártoltak az SZDSZ-től.
A másodlagos pártpreferencia-vizsgáltatokból kiderült: a pártválasztók többsége (57 százaléka) egyáltalán nem rendelkezik másodlagos preferenciával, nem szavazna másik pártra. A pártválasztók mindössze egyharmada nevezett meg egy másik potenciálisan választandó pártot. Ezek közül is kiemelkedik az MDF (11 százalék), a második helyen pedig a KDNP áll (8 százalék). A nagy pártok közül a Fidesz a választókorúak 5 százalékának jelent másodlagos lehetőséget, míg az MSZP-t 3 százalék választaná második megoldásként. A megmaradt SZDSZ-sek számára egyébként még mindig az egyetlen szóba jöhető erő másodlagos preferenciaként az MSZP.
Rendkívüli módon elutasított az MSZP
A májusi adatok alapján az MSZP a leginkább elutasított párt, a megkérdezettek 35 százaléka biztosan nem adná erre a pártra voksát. A Fideszt (19 százalék) ugyanakkor az SZDSZ is megelőzi az elutasítás tekintetében 22 százalékos aránnyal. Érdekesség: a szélsőséges pártok közül a korábban sokáig az elutasítottsági listát vezető MIÉP-et is csupán a kérdezettek 6 százaléka említette. Ez azt jelzi - áll a kutatásban, hogy a szélsőséges pártok jelenleg nem játszanak fajsúlyos szerepet a magyar politikai közéletben.
Aktivitás: 60 százalék voksolna
Jelenleg a megkérdezettek 60 százaléka menne el biztosan szavazni, ha most vasárnap országgyűlési választásokat rendeznének. Ez egyben azt is jelenti, hogy a részvételi hajlandóságban a népszavazás után tapasztalt csökkenés megállni látszik. A pártválasztók aránya is stagnál, a megkérdezettek 49 százaléka nevez meg egy pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. Szintén változatlan a pártválasztásukban bizonytalanok illetve a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya is (21-21 szézalék).
Nagy az elégedetlenség a szocialista szavazók háza táján
A pártpreferenciákhoz hasonlóan a kormány és az ellenzék megítélése közötti olló is valamelyest összébb zárult. A megkérdezettek 69 százaléka ítéli negatívan a kormány tevékenységét (-2 százalék), és 53 százalék az ellenzékét (+3 százalékpont). A mindkét oldallal elégedetlenek aránya némiképp emelkedett áprilishoz viszonyítva (32 százalék), míg a csak a kormánnyal elégedetleneké jelentős mértékben, 7 százalékponttal csökkent (36 százalékra), a csak az ellenzéket elmarasztalóké pedig nem változott (20 százalék) Az MSZP szavazói immár stabilan nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával, mint a Fidesz szimpatizánsai.
A megkérdezettek relatív többsége (49 százalék) továbbra is támogatná a kormány leváltását, de ez egyben 6 százalékpontos csökkenést is jelent a kormányváltók áprilisi táborához képest. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor csak kis mértékben növekedett a kormányt megtartani szándékozók aránya (30 százalék). A Fidesz szavazóin túl a bizonytalan vagy ismeretlen pártválasztásúak közt is a kormányváltást pártolók vannak többen.
A mikrokörnyezetben érzékelt kormányváltó hangulat némileg csökkent áprilishoz képest mindkét politikai oldal vonatkozásában: a megkérdezettek 52 százaléka érzékel közvetlen környezetében kormányváltó hangulatot (-6 százalékpont), s 16 százalékuk szeretné a jelenlegi kormány maradását (-3 százalékpont). A Fidesz támogatottságának enyhe csökkenése látszik abban az esetben, ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi lenne a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány illetve Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése).
A legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opció együttes támogatottsága jelenleg 30 százalék a teljes mintán belül (-3 százalékpont április óta). Ugyanakkor az MSZP-nek kedvező két kategória valamelyikét együttesen választók aránya (21 százalék) is némileg csökkent. A nem létező ötödik lehetőség, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottsága változatlanul körülbelül egyharmados.
Áprilishoz képest öt százalékponttal csökkent azok aránya, akik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére (36 százalék), míg Gyurcsány Ferencet továbbra is 24 százalék tartja alkalmasabbnak.
Opciók: élen az előrehozott választások
A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldási opciója közül májusban is az előrehozott választások támogatottsága a legnagyobb, és az opció támogatása növekedett is április óta. A vizsgálat adatai szerint a válaszadók 49 százaléka választaná ezt az opciót (+6 százalékpont az előző havi eredményhez képest). A második leggyakrabban javasolt megoldás a kisebbségi kormányzás (15 százalék, +5 százalékpont). Az SZDSZ visszakozását és az eredeti koalíció helyreállítását 12 százalék pártolná (-3 százalékpont), míg a Gyurcsány Ferenc leváltását tartalmazó lehetőségek támogatottsága meglehetősen csekély, akár koalícióban kormányozna tovább utána az MSZP (6 százalék), akár kisebbségben (4 százalék).
Feltehetőleg a kisebbségi kormányzásnak adott türelmi időnek tulajdonítható, hogy csökkent azok aránya, akik szerint nem lesz képes a 2010-es választásokig önállóan kormányozni az MSZP. Ennek ellenére a mintán belül továbbra is a szkeptikusok vannak többen (48 századvég, -6 százalékpont) azokkal szemben, akik szerint ki fog tartani a kisebbségi kormányzás 2010-ig (41 századvég).