Vár áll ott... - s egy csúf torony
A képviselők bemehettek, az érintettek és az érdeklődők a lezárt területen kívül maradtak, amikor a Zemplénbe kihelyezett ülés után az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagjai látogatást tettek a viták kereszttüzében álló kánya-hegyi katonai objektumban. A testület úgy foglalt állást: mindent meg kell tenni azért, hogy a honvédelmi érdekek mellett a helyi lakosság szempontjait is figyelembe vegyék a beruházások esetében. Ebben a szellemben módosítanák a parlament előtt fekvő országos területrendezési tervet is.
Dátum: 2008-05-30 07:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=115262
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:49:21.942526, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A sok ostromot kiállt, kalandos történelmű füzéri várral szembeni hegycsúcson néhány éve egy másik - kétségtelenül jóval kevésbé tetszetős - katonai objektum vonzza magára a turisták tekintetét: a Kánya-hegyi lehallgató torony. A rendkívül masszív, hatvanöt méter magas építmény tájképi hatásáról Füzér polgármestere, Horváth Jenő egyszerűen annyit mond: ronda. A torony csúfsága főleg a csodálatos szépségű környéket szemlélve riasztó. Az itt lakóknak az sem tetszik, hogy - bár az ő fejük fölé emelték a monstrumot - a történtekbe gyakorlatilag nem szólhattak bele. Erről már Hollóháza polgármestere, Koleszár Sándor beszélt az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának kihelyezett ülésén, Sátoraljaújhely-Széphalom új múzeumában. Felidézte, hogy egyetlen lakossági fórumot rendezett a honvédelmi tárca, azt is csak akkor, "amikor már derékig fel volt húzva a torony". Hollóháza első embere aggodalmának adott hangot, hogy ha az országos területrendezési terv ma ismert változatát fogadja el a parlament, akkor a helybeliek az ország mintegy tíz százalékát lefedő "kiemelt fontosságú honvédelmi területeken" semmit sem tehetnek majd érdekeik érvényesítéséért, így a Kánya-hegy példája általánossá - és jogszerűvé - válhat. "Hogyha az elképzeléseknek megfelelően a környék a HM fennhatósága alá kerül, akár további építkezések is kezdődhetnek, s nem is tiltakozhatnánk" - vélte a polgármester. Felvetette, szabályozni kellene azt is, hogy amikor egy létesítményre a honvédségnek többé már nincs szüksége, miként történjen a rekultiváció.
Közösségi jog megsértése miatt indított közigazgatási pert a Honvédelmi Minisztérium ellen a Tiszántúli Természetvédők Társulata a Kánya-hegyi torony építése ügyében - jelentette be az ülésen Zsák Ferenc Tibor, a civilszervezet elnöke. Érvelésük szerint, mivel a torony 2002 és 2005 között épült, és 2004-ben EU-tagállam lettünk, az uniós szabályokat kellett volna rá alkalmazni. Madárvédelmi területről és madárvonulási útvonalról van szó, s a társulat szakértői szerint az objektum jelentős ökológiai károkat okoz. Álláspontjuk az, hogy területcserével vagy természetvédelmi rekonstrukcióval a károkat a honvédelmi tárcának kompenzálnia, illetve orvosolnia kell. Perlaki Tamás magánerdő-tulajdonos, aki már évek óta pereskedik a HM-mel az ügyben - amint arról korábban már részletesen írtunk -, kijelentette: számára az lenne megnyugtató megoldás, ha "tisztességesen lefolytatnák a fennmaradási engedélyezési eljárást, s megtörténne a beruházás környezetvédelmi felülvizsgálata".
Csák Gábor dandártábornok közölte: a folyamatban lévő közigazgatási per miatt egyelőre nem fednek fel olyan részleteket, amelyek befolyásolhatják annak kimenetelét. Ha a bíróság elmarasztalja a HM-et, tiszteletben tartják a döntést, és mindent megtesznek, amit előírnak nekik - mondta. Álláspontjuk szerint azonban a tárca jogszerűen járt el, ráadásul tarvágott területen kezdték el az építkezést, s ezért kételkednek egykori madárvédelmi értékeiben is.
"Attól, hogy éppen nincsenek ott nagy fák, még erdőnek számít a terület, hiszen az erdő megújul, ha hagyják" - jelentette ki Salamon Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója. Szerinte fölösleges bonyolult jogvitát folytatni arról, hogy pontosan mikor emelkedett jogerőre az építési engedély (a dokumentumok szerint a beruházás megindítása után - a szerk.), hiszen az építkezés semmiképpen sem lehetett jogszerű, mivel a természetvédelmi hatóságtól nem kértek állásfoglalást annak ellenére sem, hogy ez előírás. "A tárca igyekszik bizonyítani jóhiszeműségét, de miért nem jutott eszükbe megkeresni a szakhatóságot? - tette fel a kérdést az igazgató. - Ha elmondják, hogy nagyjából milyen objektumot építenének, közösen kereshettünk volna helyet neki. Számos esetben a beruházóval sikerül konszenzusra jutni, minden szempontból elfogadható, törvényes megoldást találni."
(Egyébként, mint kiderült, a HM sem tagadja, hogy a terület továbbra is erdőművelési ágban van, így már csak ezért is megkérdőjelezhető az építési engedély.)
"Senki sem vitatja, hogy vannak méltányolható honvédelmi érdekek, de a lakosság szempontjai sem mellőzhetők" - állapította meg Nagy Andor. A bizottság KDNP-s alelnöke szerint fontos az arányosság megőrzése, a civil garanciákat be kell építeni az országos területrendezési törvénybe is. Katona Kálmán (MDF) bizottsági elnök azzal igyekezett megnyugtatni a testület tagjait és a civileket, hogy ötpárti módosító indítvány készül a törvényhez, amely némi beleszólást engedne a HM-beruházásokba az önkormányzatoknak a kiemelt katonai területeken is. Olyan jogosítványokat adnának a helyi jegyzőknek, amelyek segítségével "megelőzhetik az anomáliákat". Az ülés végén a bizottság elnöke azt mondta, mindent megtett, hogy az érdeklődők, de legalább az érintett polgármesterek elkísérhessék őket az objektum bejárására, még a honvédelmi miniszternél is közbenjárt, ám sajnos elutasító választ kapott. Így a tiszteken kívül csupán a képviselők tehették be a lábukat a zárt területre. Kívül maradt Füzér polgármestere is, aki azt állítja, hogy a földhivatal szerint még mindig résztulajdonos a honvédség által elfoglalt erdőben.
Kiszolgáltatottan
A nagyarányú munkanélküliség többször szóba került a bizottság vidéki útján. A képviselők megállapították, Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi problémáit súlyosbítja, hogy a biztonságot nyújtó állások iránti igény - érthetően - sokkal fontosabb az embereknek, mint a zöldszempontok egy beruházás esetén. Ezt a Szerencsre tervezett biomassza-erőmű esetében közvélemény-kutatás is igazolta: a lakosság ítéletében az ígért új munkahelyek jóval nagyobb szerepet játszottak, mint a nagy teherautó-forgalom vagy a légszennyezés. A kánya-hegyi torony építését támogatók szintén abban bíztak, hogy a létesítmény a helybelieknek is ad munkát, ezzel érvelt akkoriban a beruházás mellett Telkibánya polgármester asszonya is.