Majdnem az összes kistérség hátrányos helyzetű

Kelet-Magyarország után a Dél-Dunántúlon található a legtöbb hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetűnek minősített kistérség. Borsod és Szabolcs után Baranya megyével együtt a harmadik helyen áll Somogy ebben a fonák rangsorban.

Dátum: 2008-06-10 09:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=115918
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:52:38.057618, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A hátrányos helyzetben lévő kistérségek számát tekintve Dél-Dunántúl a második a hazai szegénylistán. A régió lakosságának több mint a fele él ezekben a térségekben. Ha a megyére vetítjük ezt az adatot, még rosszabb a helyzet. Somogy teljes lakosságának hetvennyolc százaléka hátrányos helyzetű térségben éli mindennapjait. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi elemzéséből kiderült, a Kaposvár, Marcali, Nagyatád körzethez tartozó kistérség a "csak hátrányos helyzetű", Barcs, Csurgó, Lengyeltóti, Kadarkút a "leghátrányosabb", Tab pedig a "többi leghátrányosabb" besorolást kapta. Az értékeléskor gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási adatokat vettek figyelembe. Mindegyik mérés eredményét az ezer lakosra vetített számaránnyal fejezik ki. Megvizsgálták többek között a jövedelmi viszonyokat, a munkanélküliek arányát, a vállalkozások, a kiskereskedelmi boltok számát, a víz- és gázvezeték, a csatornahálózat hosszát, a telefonellátottságot, valamint a széles sávú internetelérés lehetőségét.

A leghátrányosabb települések közé tartozó Csurgó polgármestere, Szászfalvi László elmondta, januártól indult a besoroláshoz kapcsolódó új felzárkóztatási program, a rendszer részletei azonban még nem minden elemükben ismertek. Még erre a hónapra várják az első, az önkormányzatokat is érintő pályázatokat. Eddig csak egy, a vállalkozásokat ötven százalékban támogató pályázat indult el. A kistérségben a munkahelyteremtés a legfőbb feladat. A településen van egy ipari park, egyelőre üresen áll. Szeretnék betelepíteni vállalkozásokkal. Az infrastrukturális fejlesztésekre is nagy hangsúlyt helyeznek. Emellett mintegy egymilliárd forintért a kistérségi járóbeteg-ellátás gondjait iparkodnak megoldani. Ehhez kapcsolódhat a feltárt termálkút hasznosítása, emellé távlatosan rehabilitációs szolgáltatásokat terveznek. Szászfalvi László hangsúlyozta, hogy minden lehetőséget ki kell használni. Ha a kistérség központja fejlődik, az maga után húzza a kisebb településeket, esélyt kapnak tehát a felzárkózásra és a jobb életre az ott élők is.