A magyar gazdaság tegnap, ma és holnap
Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága a mai napon meghallgatta László Csaba pénzügyminisztert. Ez alapján a Fidesz - Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum bizottsági tagjai a következő állásfoglalást teszik közzé.
Dátum: 2003-03-19 19:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8447
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:08:15.412318, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
1. A magyar gazdaság 2002. évi teljesítményét - hasonlóan az előző esztendőhöz - továbbra is jelentős mértékben befolyásolta külpiacaink bizonytalan növekedési környezete. Ennek ellenére a hazai GDP 3,3%-os növekedési üteme a markáns denzinfláció mellett továbbra is jelzi, hogy a magyar gazdaság alapjai a kedvezőtlen világgazdasági tendenciák között is stabilak. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet azokra a folyamatokra, amelyek veszélyeztetik a gazdasági egyensúlyt, s akár már rövidtávon is a növekedés fékezői lehetnek. Az egyik ilyen tényező az államháztartás hiánya, amely a 2002. évben rekordnagyságot ért el, s az idei esztendőben is félő, hogy jelentősen meg fogja haladni a tervezett mértéket. Mindez olyan államháztartási kiadási szerkezet mellett történhet meg, ahol az EU-csatlakozást és a versenyképesség növelését szolgáló vállalkozói támogatások és infrastrukturális beruházások elmaradnak a korábbi évek mértékétől. Másik fontos folyamat a foglalkoztatási helyzet alakulása. A 2002. esztendő második felétől szignifikánsan romlott a munkanélküliségi ráta, amely rövid- és középtávon negatívan befolyásolhatja a növekedési lehetőségeket és jelentős társadalmi feszültséget gerjeszthet.
2. Az elmúlt év folyamatainak és gazdaságpolitikai lépéseinek értékelését megnehezíti a kormányváltás miatt a gazdaságirányításban bekövetkező fordulat. A gazdaságpolitika általános céljai - mint a versenyképesség javítása és az EU-hoz való gyors felzárkózás - ugyan változatlanok maradtak, de a célok eléréséhez rendelt korábbi, vállalkozás-fejlesztésekre és beruházásokra koncentráló eszközök megszűntek. Ezzel egy időben hasonló hatásfokú, forrásaiban megfelelő nagyságrendet képviselő, és összehangolt programok beindítása sok esetben közel egy év után is csak koncepció vagy tervezet szintjén ragadt meg. Az Európai Uniós csatlakozás előtti utolsó teljes évben a kormányzat által mozgósítható, vállalkozásokat helyzetbe hozó eszközök elégtelenek, így a versenyképesség javítása is kérdésessé válik. A kormány által középtávon megcélzott gazdasági pálya módosításra szorulhat abban az esetben, ha folytatódik az államháztartási hiány növekedése és továbbra is fennmarad a lanyha világgazdasági növekedés.
3. A gazdaságirányítás továbbra is adós az adóterhek csökkentésével és az államháztartás hatékonyabbá tételének konkrét és átlátható tervével, amelyet a gazdasági szereplők - a csatlakozásra is tekintettel - egyre inkább igényelnének. A kormány, közvetlenül pedig a Pénzügyminisztérium közel egy éves tevékenységéhez kapcsolódó döntések, illetve törvényalkotói munka több esetben is komoly hibákat, hiányosságokat mutattak (különösen az adatmásolások esetében), amelyek kedvezőtlenül hatnak a gazdasági szereplők bizalmára.
Budapest, 2003. március 19.