Szétdarabolódik a hatalmas antarktiszi jégtábla

A hidegebb hónapok ellenére megkezdődött az antarktiszi Wilkins-jégselfről februárban leszakadt hatalmas jégtábla szétdarabolódása. Az eseményt az ESA Envisat műholdja megörökítette.

Dátum: 2008-06-18 15:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=116481
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:56:24.706457, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

február végén mintegy 400 négyzetkilométer nagyságú jégtábla szakadt le az Antarktisz délnyugati területén lévő Wilkins-jégselfről. Mivel a déli féltekén ekkor ért véget a nyár, a kutatók azt prognosztizálták, hogy a tavasz beköszönte előtt nem várható további változás. Ennek ellenére az ESA Envisat műholdja megörökítette, amint május 30-án, a hatalmas jégtábláról egy közel 160 négyzetkilométer kiterjedésű rész levált. Az itt látható felvételeken jól nyomon követhető a május 30. és június 9-e között végbement változás.

"A folyamat még nem ért véget. A megmaradt jégtábla már csak egy vékony jégnyelvvel kapcsolódik a jégselfhez. A következő napokban várhatóan teljesen elszakad a part menti jégtől" - mondta Matthias Braun, a Bonni Egyetem kutatója valamint Angelika Humbert, a münsteri Egyetem kutatója, akik hónapok óta nyomon követik a térségben zajló változásokat.

A két kutató - a 2007-ben indult és 2009-ben záruló - Nemzetközi Sarkvidék Éve (International Polar Year - IPY) program keretében vizsgálja a déli kontinensen a jég alakulását. Az ESA Envisat műholdjának Advanced Synthetic Aperture nevű radarja (ASAR) nagyon előnyös ezeknél a kutatásoknál, mert sötétben és a felhőkön keresztül is "lát", ami jelentős könnyebbség a sarkvidéken. Az egyre hosszabb időt lefedő műholdképek segítségével rengeteg információ áll a kutatók rendelkezésére, hogy tanulmányozzák a sarkvidéki területeken végbemenő változásokat.

A jégselfek pedig a klímaváltozás kitűnő indikátorai, ugyanis mivel a tengeren "úsznak" - gyakorlatilag csak egy szélesebb jégnyelvvel kapcsolódnak a szárazföldi jéghez - egyszerre érzékenyek a levegő és a tengervíz hőmérsékletének emelkedésére is. Nem véletlen, hogy a kutatók figyelme erre a területre irányul, hiszen az Antarktiszon az elmúlt 50 évben drasztikus - 2,5 Celsius fokos - hőmérsékletemelkedés következett be. Az elmúlt két évtizedben a part mentén hét jégself területe csökkent nagymértékben, ezek között volt, a "leglátványosabb" Larsen B jégself leválása is 2005-ben.