Aszfalttörmelék lepi be Budapestet
A szokottnál is nagyobb kihívás lesz Budapesten autózni 2010-ig: a főváros az uniós pénzek lehívhatósága miatt a következő két évre időzíti fő beruházásait. A budai alsó és felső rakpart hétfő reggel történt párhuzamos lezárása kapcsán utánanéztünk, ki, hogyan és kikkel egyeztetve dönt a felújítások időzítéséről.
Dátum: 2008-06-19 12:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=116519
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:56:36.281671, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Nyaranként ismétlődő jelenet a fővárosban: jönnek a munkagépek, és látszólag véletlenszerűen több helyen is feltúrják az aszfaltot, hogy aztán több hétig lyukakat kerülgetve, sávelhúzásokon lehessen csak közlekedni - lépésben. A pesti autósok részéről néha jogosnak tűnik a kritika, hogy az egyébként fontos felújításokkal túl sokáig pepecselnek a beruházók. Amivel fejlettebb országokban olykor napok alatt végeznek, arra nekünk ennek sokszorosát kell várnunk.
Rossz hír, hogy a következő két évben bőven lesz okunk a bosszankodásra, még maga a főpolgármester, Demszky Gábor is elismerte, hogy a 2010-ig tartó időszak az évtized legnehezebbje lesz közlekedési szempontból. A városvezető a tervezett beruházásokat bemutató sajtótájékoztatóján azt is megindokolta, miért járunk így: nem kiszúrásból, hanem kényszerből időzítik a következő két évre a legfontosabb felújításokat, 2010-től ugyanis már fejlettebb kategóriába tartozik majd a Budapestet is magában foglaló központi régió.
Ennek egyenes következménye, hogy a térségnek kevesebb támogatás jár majd a jövőben, a fővárosnak így elemi érdeke, hogy a rendelkezésre álló forrásokat addig hívja le, míg van rá lehetősége. Ez csak úgy lehetséges, mondta Demszky, ha koncentrálják a nagyberuházásokat, megnyugtatott azonban mindenkit, hogy Budapest közlekedési rendszere a nagy munkák ellenére sem fog összeomlani.
Ennek az úgynevezett "koncentrálásnak" isszák most a levét a budaiak, a nagy sietségben ugyanis összecsúszott a budai főgyűjtőcsatorna és a 4-es metró Szent Gellért téri állomásának építése. Emiatt az alsó rakpartot már június másodikán lezárták a Lágymányosi és az Erzsébet híd között, a kerülőútként funkcionáló Műegyetem rakparton pedig hétfő reggel óta nem lehet közlekedni (a Szabadság hídon pedig tavaly augusztus óta nem lehet autóval átkelni). Azok, akik mégis kénytelenek erre menni, a Budafoki és a Bartók Béla utat használhatják; a közlekedés megkönnyítése érdekében a Szent Gellért téren felbontották a díszburkolatot, és a Budafoki utat meghosszabbítva ideiglenes útpályát építettek.
Nyilvánvaló a főgyűjtőcsatorna építésének szükségszerűsége, hiszen a budai oldal szennyvizének legnagyobb része tisztítás nélkül ömlik a Dunába (a főgyűjtőcsatornán keresztül jut majd a szennyvíz a Csepel-sziget északi végén épülő tisztítóműbe) . Az viszont már némiképp vitatható, hogy a lezárás utáni napokban egyetlen lelket sem lehetett látni a lezárt útszakaszon, az útburkolat bontását csak néhány nap késéssel kezdték meg. Jogosan kérdezheti bárki, miért nem lehetett megvárni a tényleges munka kezdetét a lezárással, vagy miért nem lehetett előrehozni a lezárás napjára a bontást.
A 4-es metró építésétől eleve sokat szenvedő autósok azt is nehezen emésztik meg, hogy a Szent Gellért téri állomás lejtaknájának kialakítása miatt éppen most kell lezárni a Műegyetem előtti szakaszt is - erre a fővárosnak az a válasza, hogy az együttes munkákkal összességében rövidebb ideig kell forgalomkorlátozásokat tartani. A lejtaknát eredetileg jövő májusban kezdték volna építeni, a munkálatok felgyorsításával az állomás a tervezettnél sokkal hamarabb lesz kész, és a csatornaépítés befejezését sem kell megvárni az új metróvonal átadásával. Erre mondja viszont néhány fővárosi, hogy az amúgy is éveket csúszó 4-es metró miatt kár volt fokozni a nehézségeket, néhány hónap ide vagy oda már nem számított volna.
Az együttes lezárásról szóló döntés mindenesetre megszületett, az erről szóló indítványt a DBR Metró szakmai javaslatának eleget téve, a Közlekedési Ügyosztály szakmai jóváhagyását követően Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes terjesztette be. A budapestieknek így ismét olyan érzésük lehet, hogy egy nagyberuházás miatt éppen a párhuzamos menekülőútvonalat zárják le előlük, ami a nyári szünet kezdete ellenére is brutális dugókkal fenyeget. Minthogy Budapesten már a sokadik ilyen döntés született meg, utánanéztünk, pontosan mi is történik, míg egy ilyen határozatra ténylegesen hatályba lép.
Kérdéseinkkel a Fővárosi Közgyűlés Közlekedési Ügyosztályát kerestük meg, ahonnan megtudtuk, hogy az adott évben felújítani tervezett utak listáját több szervezet igénye alapján határozza meg a főváros. A lista összeállításánál nagyobb részben a kerületi polgármesteri hivatalok igényei és a főutakat ellenőrző, üzemeltető Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. javaslatai jelennek meg, de az adott terület képviselőinek javaslatait is megvitatják. A program összeállításánál figyelembe veszik az éves költségvetést, és ahhoz szabják az igényeket, javaslatokat. A teljes útfelújítási programot a Fővárosi Közgyűlés fogadja el, az utolsó módosításokra a Közgyűlés ülésén van lehetőség.
Innen azonban bonyolódik a történet, az útfelújítási program elfogadásával és a források biztosításával kezdődhetnek meg az előkészületek: ez külső és belső egyeztetések sorát jelenti. A legfontosabb, hogy a közműtársaságok idejében megkapják a felújítandó utak listáját, legkésőbb a tárgyévet megelőző novemberig, hiszen fel kell mérniük, hogy vezetékeik milyen állapotban vannak az adott utcában, illetve hogy szükséges-e ott fejleszteni, új vezetéket lefektetni. Amint megszületik a döntés, nekik is terveztetni, engedélyeztetni kell, valamint kiírni a közbeszerzést, és csak ezután tudnak csatlakozni az útfelújításhoz.
December végén, illetve január elején a Főpolgármesteri Hivatalban kerül sor egy kétnapos egyeztetésre, ahol kerületi bontásban - minden közműtársaság részvételével - ismertetik a várható közterületi munkákat. Ha szükséges, további egyeztetések következnek, majd márciusra kialakul egy alapütemterv, amely azt tartalmazza, hol és várhatóan mikor lesz felújítás. Ez az ütemezés jelenti az alapot, amelyet később - a tervek engedélyeztetése vagy a körbeszerzési eljárások miatt, esetleg a terelt forgalom alakulásának figyelembe vételével - rugalmasan módosít a főváros a szereplőkkel való folyamatos egyeztetés során. Az egyeztetésekkel egy időben, közbeszerzési eljárás során megkezdődik a tervező és a lebonyolító cégek kiválasztása.