Nemzetközi visszhang a háborúról
Világszerte aggodalmat és megdöbbenést váltott ki, hogy hajnalban megkezdődött az Irak elleni háború. Összeállításunkban a nemzetközi politikai visszhangról tudósítunk.
Dátum: 2003-03-20 14:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8482
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:08:26.480037, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Aggódnak a németek
A háború megkezdéséről szóló hír nagy aggodalmat és megdöbbenést váltott ki a német kormányban - hangoztatja a berlini kormánynak a közvéleményhez
csütörtökön reggel szóvivője útján eljuttatott állásfoglalása.
A német kormány Franciaországgal, Oroszországgal és más partnerekkel együtt nagy erőfeszítéseket tett Irak békés lefegyverzésének lehetővé tételére, s ezáltal a háború megakadályozására. A német kormány sajnálja, hogy a konfliktus békés megoldására irányuló fáradozások meghiúsultak. Irak békés lefegyverzése a fegyverzetellenőrök által sikereket hozott, "sajnos, nem mentünk végig az úton".
A német kormány szerint most mindent meg kell tenni azért, hogy ne következzen be humanitárius katasztrófa a civil lakosság körében, s reméli, hogy a harci cselekmények mihamarabb véget érnek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntő szerepet kell játszania a béke helyreállításában - hangoztatja egyebek között a német kormány első állásfoglalásában.
A Bildwoche című német hetilapban csütörtökön közölt felmérés szerint minden harmadik német a III. világháború kitörésétől tart az iraki konfliktus miatt. Az Emnid intézet által készített közvélemény-kutatásból kiderül, hogy elsősorban a nők tartanak újabb világégéstől: 46 százalékuk fél a világháborútól, míg a férfiaknál ez az arány 16 százalék. A felmértek 29 százaléka tart attól, hogy az iraki háború miatt merényleteket követnek el Németországban, 27 százalékot inkább egy világméretű gazdasági válság aggasztja. Csak 8 százalék véli úgy, hogy a háborúnak nem lesz semmilyen következménye. A közvélemény-kutatást március 18-án és 19-én végezték el 1004 megkérdezett részvételével.
Franciaország gyors befejezést szorgalmaz
Franciaország az iraki konfliktus "minél előbbi beszüntetését" sürgette csütörtökön. Francois Rivasseau, a francia külügyminisztérium szóvivője néhány órával az Irak elleni első katonai akció megindítása után hazája mély aggodalmát hangoztatta a háború kapcsán, s reményét fejezte ki, hogy "a most kezdődött konfliktus minél előbb véget érhet".
A közleményben Párizs a közel-keleti térség valamennyi országát felszólította: tartózkodjék minden olyan lépéstől, amely tovább ronthatja a helyzetet. Párizs - emlékeztetnek megfigyelők - a nemzetközi joggal ellentétesnek ítéli az ENSZ-felhatalmazás nélkül indított katonai inváziót.
- A francia hatóságok szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy a polgári lakosságot megkíméljék a további megpróbáltatásoktól - jelentette ki a Quai d'Orsay szóvivője. Az állásfoglalás leszögezi, hogy Franciaország megkülönböztetett figyelmet szentel külföldön lévő állampolgárai biztonságának.
Az iraki konfliktus kapcsán csütörtökön reggel 500 fővel megnövelték a terroristaellenes merényleteket célzó óvintézkedésben részt vevő rendfenntartó erők létszámát. Alain Tourre, a párizsi rendőrség szóvivője arról tájékoztatott, hogy a repülőtereken, pályaudvarokon, metróállomásokon és a fontos középületeknél megerősítették a biztonsági erőket. Az amerikai nagykövetség környékét védőkorlátokkal vették körül és vízágyúkat helyeztek készenlétbe a környező utcákban.
Putyin: Oroszország a válságok békés rendezését részesíti előnyben
Oroszország feltétel nélkül a válságok békés, politikai-jogi rendezését részesíti előnyben - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Putyin - aki Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfőhöz intézett, a Kreml által csütörtökön ismertetett üzenetében vázolta Moszkva álláspontját - azt hangoztatta, hogy Moszkva és Újdelhi egyaránt az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog érvényesítésének feltétlen híve. Közölte: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ENSZ rendszerét ne érje kár.
Az orosz államfő megelégedéssel nyugtázta, hogy Oroszország és India azonos álláspontot foglal el e kérdésekben. Jelezte, hogy Moszkva a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos konfliktushelyzetekben is a békés, politikai rendezés híve.
Putyin külön kiemelte az ENSZ szerepét a válságok kezelésében.
"A nemzetközi közösség számára nem áll rendelkezésre más olyan univerzális, mindenki és valamennyi ország számára szükséges mechanizmus", mint az ENSZ - hangoztatta az orosz államfő.
Patten: "nagyon rossz pillanat"
Az Irak elleni háború megindítását az Európai Unió, az ENSZ, a NATO és a transzatlanti kapcsolatok szempontjából egyaránt "nagyon rossz pillanatnak" nevezte csütörtökön az Európai Parlament előtt Chris Patten, az EU külügyi biztosa.
"Nem tagadhatjuk, hogy nagyon rossz pillanatot jelent az (EU) közös kül- és biztonságpolitikájára, az Európai Unió egészére, az ENSZ hatalmára, a NATO-ra és a transzatlanti kapcsolatokra nézve" - jelentette ki.
A tizenötök Irak miatti megosztottságát felidézve Patten úgy vélekedett: itt az ideje, hogy az EU feltegye magának a kérdést: "hogyan simíthatnánk el a nézeteltéréseket".
"Mindannyiunknak imádkozni kell azért, hogy a katonai szakasz rövid legyen" - tette hozzá az európai biztos.
Reményének adott hangot, hogy a humanitárius segélyeket késlekedés nélkül szét tudják osztani a rászoruló lakosság között, és az újjáépítés "gyorsan" megkezdődhet. Hangsúlyozta azonban, hogy a szóban forgó műveleteket "a nemzetközi közösség égisze alatt" kell végrehajtani.
Beszédében Patten egyúttal kiemelte a közel-keleti békefolyamat elindításának fontosságát.
"Reményét" juttatta kifejezésre, hogy a nemrégiben megkezdődött iraki háború "a nemzetközi terrorizmusra mért csapáshoz járul hozzá, s nem felszítja lángját" - írta az AFP.
Saját kormányával szembehelyezkedve Georgi Parvanov bolgár államfő bírálta, hogy az amerikai vezetésű szövetségesek megindították a háborút Irak ellen.
Parvanov tévébeszédében figyelmeztetett arra, hogy a hadműveletben való bolgár részvétel csökkentheti országa európai uniós csatlakozásának az esélyeit. A bolgár államfő hangsúlyozta: személy szerint ellenzi a háborút, mert az Egyesült Államok ENSZ-felhatalmazás nélkül indította meg a hadműveletet, súlyos csapást mérve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának tekintélyére is. Parvanov különösképpen elfogadhatatlannak tartja, hogy a XXI. század elején katonai eszközöket alkalmazzanak. Parvanov ezzel lényegében szembehelyezkedett saját kormánya álláspontjával. A bolgár törvényhozás (a kabinet kezdeményezésére) a közelmúltban ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai fegyveres erők használják a bolgár repülőtereket. Áldását adta arra is, hogy Szófia 150 fős nem harcoló katonai alakulatot küldjön mentési és humanitárius feladatok elvégzésére az Irakkal szomszédos egyik országba.
Csehország nem tagja a háborús koalíciónak
Václav Klaus cseh államfő szerint a Cseh Köztársaság nem tagja annak a koalíciónak, amely csütörtökön háborút indított Irak ellen. Az elnök ezt csütörtökön nyilatkozatban szögezte le, miután megbeszélést folytatott Cyril Svoboda miniszterelnök-helyettes külügyminiszterrel.
Prágai megfigyelők szerint Klaus azért kérette be Svobodát a Hradzsinba, mert helyteleníti azt a kijelentését, amely szerdán este a brit BBC rádió cseh nyelvű adásában hangzott el. Svoboda azt mondta: háború esetén Csehország a kormány döntése értelmében az Irak ellen támadó koalíció oldalára áll, mert azt demokratikus államok alkotják, s Szaddám Huszein nem teljesíti az ENSZ határozatait.
A kormányfő helyettesének kijelentését a csütörtöki prágai sajtó egy része is élesen bírálta, mert nincs összhangban a kormányzat hivatalos állásfoglalásával. Prága ugyanis az Irak elleni csapást csak egy előzetes ENSZ-jóváhagyás alapján támogatta volna, s miután ez hiányzik, a csehek nem vesznek részt a katonai akcióban.
Valószínűleg ez késztette Vladimír Spidla kormányfőt is arra, hogy csütörtök reggel a közszolgálati televízióban egyértelműen kijelentse: "Csehország nem tagja annak a koalíciónak, amely támadást intézett Irak ellen." Megjegyezte: nem tudja, milyen okból vette fel az Egyesült Államok Csehországot az őt támogató államok jegyzékébe.
Európa nem hagyatkozhat másokra, amikor értékeinek megvédéséről van szó
A finn külügyminisztérium közölte: Helsinki sajnálja, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megindították a támadást, mert a finn kormány szerint elfogadhatatlan az erő alkalmazása az ENSZ felhatalmazása nélkül.
"Nem szabad, hogy a háború miatt az ENSZ jelentéktelen szervezetté váljon. A jövőt illető nemzetközi döntések kidolgozásának és megvalósításának középpontjában a világszervezetnek és szakosított szervezeteinek kell állnia" - olvasható a közleményben.
Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő közölte, hogy szomorú, de nem rezignált a háború miatt. "Még egy rövid háború is szörnyűséges" - vélte Juncker, aki fontosnak tartja, hogy az iraki válság ne okozzon tartós európai válságot.
Pascal Couchepin svájci elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok vezette szövetségesek a Biztonsági Tanács jóváhagyását nem élvező katonai beavatkozás megindítása mellett döntöttek. A svájci parlamentben mondott beszédében leszögezte, hogy Svájc semleges marad a konfliktusban.
Godfried Danneels bíboros, belga katolikus egyházfő hazája egyházának nevében szigorúan elítélte, hogy az Egyesült Államok az ENSZ felhatalmazása nélkül elindította a háborút - jelentették a hírügynökségek.
A görög miniszterelnök mélységes sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy nem sikerült békés megoldást találni az iraki válságra, és reményét fejezte ki, hogy a fegyveres konfliktus a lehető legrövidebb időn belül befejeződik.
A csütörtök késő délután megnyíló EU-csúcs előtt Kosztasz Szimitisz közölte: az unió soros elnöksége mindent el fog követni annak érdekében, hogy a tizenötök közös álláspontra jussanak Irak ügyében.
Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke is említést tett a hajnalban kirobbant konfliktusról. "Komor pillanat ez a világ minden népe számára" - mondta, és a görög miniszterelnökhöz hasonlóan reményét fejezte ki, hogy a háború minél rövidebb ideig tart, és minél kevesebb áldozattal jár.
Közölte, hogy a bizottság kész kivenni a részét a konfliktus miatt szükségessé váló humanitárius erőfeszítésekből. A testület pénteken rendkívüli ülést tart, amelyen megvitatják az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolását.
"Nehéz pillanatok ezek az EU közös kül- és biztonságpolitikája, a szervezet egésze, valamint az ENSZ, a NATO és a transzatlanti kapcsolatok szempontjából egyaránt" - jelentette ki Prodi. Hozzáfűzte, hogy a bizottság a legszorosabb együttműködésben fog dolgozni a soros elnökséggel azért, hogy a tizenötök közös álláspontra jussanak Irakról a csúcson.
Egy mondat erejéig kitért arra is, hogy "Európa nem hagyatkozhat másokra, amikor értékeinek megvédéséről van szó". Később azonban kérdésre válaszolva nem volt hajlandó bővebben kifejteni e megállapítást.
Mind Prodi, mind Szimitisz azzal hárították el a háborúval kapcsolatos kérdéseket, hogy meg kell várni az uniós állam- és kormányfők este esedékes vitáját.
Ukrajna agresszív lépésnek tartja a háborút
Az ukrán parlament - miután csütörtökön ratifikált egy vegyvédelmi zászlóalj Kuvaitba küldésére vonatkozó megállapodást - délután nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államok és Nagy-Britannia iraki agresszióját és mély aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt. A 450 fős parlamentben 229 képviselő szavazott a nyilatkozat mellett, amelyben az ukrán legfelsőbb tanács felszólítja az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és más országokat, hogy azonnal vessenek véget az iraki területen folyó hadműveletnek és helyezzék vissza az iraki probléma megoldását az ENSZ ellenőrzése alá. Csütörtökön több baloldali szervezet képviseletében mintegy félezren fejezték ki tiltakozásukat az iraki háború miatt a parlament előtt, majd a brit, illetve az amerikai nagykövetség elé vonultak, Irak kijevi nagykövetsége előtt pedig szimpátiatüntetést tartottak az iraki néppel. Szergej Kunyicin, a Krími Autonóm Köztársaság minisztertanácsának elnöke csütörtökön közölte: rendkívüli körülmények bekövetkezte esetén a Krím kész megteremteni az iraki menekültek befogadásához szükséges feltételeket.
Az ukrán lakosság több mint 80 százaléka tartja megengedhetetlennek - bármilyen körülmények között - az iraki hadműveletet - derül ki egy felmérésből, amelynek eredményeit pénteken tették közzé Kijevben.
A Demokratikus Kezdeményezések alapítvány és a Taylor Nelson Sofres Ukraine közvélemény-kutató cég által február végén-március elején végzett országos szociológiai felmérés szerint a megkérdezettek 82,3 százaléka vélte úgy, hogy semmilyen feltételek mellett sem engedhető meg az iraki háború. 10,2 százalékuk csak abban az esetben tartja lehetségesnek a harci cselekményeket, ha bebizonyosodik, hogy Iraknak tömegpusztító fegyvere van.
A megkérdezettek csupán 2,5 százaléka szerint megengedhető az Irak elleni háború minden körülmények között.
A megkérdezettek 77,3 százaléka véli úgy, hogy az iraki harci cselekmények hátrányos következménnyel járnak Ukrajna számára, 10,8 százalékuk szerint Kijev szempontjából semmilyen érzékelhető következménnyel nem jár a háború és csupán 1,3 százalékuk számít kedvező következményekre.
MTI - fidesz.hu