Nyolc új városa van Magyarországnak
Július 1-től újabb nyolc településsel bővül a városok listája. Gyenesei István önkormányzati miniszter felterjesztésére Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott Bodajk, Fertőszentmiklós, Hajós, Halásztelek, Isaszeg, Pusztaszabolcs, Rudabánya és Zamárdi nagyközségeknek.
Dátum: 2008-06-30 16:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=117092
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 05:59:25.439268, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A megyei jogú városokkal és a fővárossal együtt így mára 306 település büszkélkedhet városi ranggal, és 40 ezer emberrel több mondhatja el magáról, hogy városban él.
Ebben az évben összesen 23 település kezdeményezte várossá nyilvánítását, közülük 8-an feleltek meg a feltételeknek. Az új városok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hétfői ünnepségén mutatkoztak be, ahol Gyenesei István köszöntötte a településeket.
Bodajk - művészetoktatás 19 helyen
A 4198 fős Bodajk Fejér megye észak-nyugati részén található. Oktatása fejlett, középfokú ellátó intézményei magas színvonalúak. Az önkormányzat által alapított Művészetért Közalapítvány jelenleg három megyében, 19 telephelyen folytat alapfokú művészetoktatást. 2006-ban szakközépiskolai művészeti képzést és érettségi utáni szakképzést is indítottak; ezek vonzereje a megye egészére kiterjed.
Fertőszentmiklós - szinte nincs is munkanélküliség
Fertőszentmiklós 3826 lakosával Győr-Moson-Sopron megye észak-nyugati részén, a győri medence peremén helyezkedik el. A sopron-fertői kistérség egyik központja, oktatás-nevelési, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásaival, az ügyeletek megszervezésével segíti a környező településeket. Kedvező földrajzi fekvése miatt számos vállalkozás kínál munkát a helybelieknek: a munkanélküliség itt mindössze 1,2 százalékos.
Hajós - borok Orbán napján
Hajós 3360 lakosú település Bács-Kiskun megye dél-nyugati részén, a régi Duna-meder árterületének kiemelkedésén fekszik. Mint azt nevéből sejteni lehet, egykor nagy vizek vették körül. Ma a Dunavölgy-főcsatorna, a falut átszelő Malom-ér és annak tóvá duzzadó része, valamint a Sipsa-hajósi-csatorna található itt. Hajós az alföldi borvidék része. Az 1200 pincés pincefaluja egész évben, de különösen a május végi Orbán-napi Borünnep alkalmával sok turistát vonz a környékre. A település 2002-ben Hild-díjat kapott.
Halásztelek - 8200 lakos
A 8199 főt számláló Halásztelek Budapest déli agglomerációjában található. A település mára kinőtte a nagyközségi kereteket. A termelő és szolgáltató szektorban számos, térségi szinten is versenyképes vállalkozás működik helyben, több mint kétszer annyi, mint egy átlagos kisvárosban. A középfokú oktatás sok fiatalt vonz a térségben, a Csepel-szigeten kívül számos alföldi településből érkeznek diákok.
Isaszeg - az eddigi legnagyobb község
Isaszeg 10979 lakosával Magyarország legnépesebb nagyközsége volt eddig. Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre keletre, a gödöllői kistérségben található. Nevéhez fűződik az 1848-as tavaszi hadjárat nevezetes csatája. Az osztrák sereg felett aratott győztes csata napját helyi ünneppé nyilvánították, a Görgey Artúr és Klapka György vezette magyar honvédek emlékére. Élénk a kulturális élete, a település múltjának, hagyományainak ápolásában a civil szervezetek jelentős szerepet vállalnak.
Pusztaszabolcs - vasúti és nyelvi központ
Pusztaszabolcs (6236 fő) Fejér megye keleti részén, az Adonyi kistérségben található. Országos vasúti csomópont, középiskolája és nyelviskolája is megyei jelentőségű. A dunaújvárosi és székesfehérvári vizsgaközpontok mellett a megyében csak itt működik akkreditált nyelviskola. Mikrotérségi központ, szociális szolgáltatásai alapfokú ellátást biztosítanak Adonynak és Iváncsának.
Rudabánya - 600 éve egyszer már volt város
A 2781 fős Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati részén, a Kazincbarcikai kistérségben található. Aprófalvas térségben tölt be központi szerepet. Az egykori jelentős bányásztelepülés több mint 600 év után most nyeri vissza városi rangját, hiszen Nagy Lajos már 1378-ban bányavárosi rangra emelte. Egykori ezüst és vasérc lelőhelyeinek gazdagságáról XIV. századi festett fakazettás mennyezetű református temploma tanúskodik.
Zamárdi - 3 kilométeres szabadstrand
A 2394 lakosú balatoni település Zamárdi több egyedi adottsággal is dicsekedhet. Idegenforgalmi szerepe országos viszonylatban is jelentős. Ezt közlekedés-földrajzi helyzetének, 3 kilométeres szabadstrandjának és szálláshelykínálatának, programjainak köszönheti. A nyári hónapokban a település lakossága 18-20 ezer főre duzzad. A kiskereskedelmi egységek száma több mint kétszerese a kisvárosi átlagnak, de vállalkozásainak száma is 30 százalékkal meghaladja ezt az átlagot. Intézményhálózatának vonzáskörzete ma már Balatonendrédre, illetve Szántódra is kiterjed.