Orbán Viktor: Az iraki támadás kapcsán nincs NATO-kötelezettségünk

Miközben Medgyessy és kormánya itthon azt hangoztatja, hogy Magyarországon nincs ok aggodalomra az iraki háború kapcsán, Európában sokan másként értékelik a kialakult helyzetet. Orbán Viktor csütörtök esti televízió- és rádiónyilatkozataiban - miután az Európai Néppárt alelnökeként részt vett a brüsszeli tanácskozáson - kiemelte, ha hazánk katonai értelemben nem is hadviselő fél, jogi és politikai értelemben mindenképpen elkötelezte magát a háború oldalán.

Dátum: 2003-03-21 10:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8515
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:08:36.770272, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Info Rádió, beszélgetések

Riporter: Az Európai Néppárt a megtöredezett európai egység miatt egy közös külügyminiszter kinevezését javasolja az Európai Uniónak. Ez a politikus részt vehet majd az Európa Tanács ülésein is. Az ENP Brüsseli rendkívüli csúcstalálkozóján tartózkodó Orbán Viktor az Info Rádiónak elmondta, Irak megtámadása kapcsán a magyar kormányzat semmilyen szövetségesi kötelezettséget nem teljesít. A volt miniszterelnök, az Európai Néppárt alelnöke szerint miközben itthon a lakosság elutasítja a háborút, a kormány annak oldalán áll.

Orbán Viktor: A spanyolok valóban teljes mellszélességgel látszanak kiállni az amerikaiak mellet, az olaszok azonban ennél jóval óvatosabbak, és vannak a többiek, közöttük Magyarország is, amiknek kormányai a háború oldalára álltak. Itt egyébként nagyon érdekes, hogy az a közvélekedés alakult ki, hogy a magyarok háborúpártiak.

Riporter: Szövetségesi kötelezettségek is fognak erre, így az országra, tehát a kormányra is.

Orbán Viktor: Én azt gondolom, hogy ez tévedés. Irak megtámadása kapcsán semmifajta szövetségesi kötelezettség nincsen. Aki ezt mondja, valószínűleg valamit félreért. Szövetségesi kötelezettség akkor van, hogyha van egy közös NATO döntés. A NATO semmilyen döntés nem hozott. Ezért nincs is szövetségesi kötelezettség. A NATO-ban elfoglalt helyünk nem azt jelenti, hogy nekünk állandóan az Egyesült Államok oldalára kell állni. Ez félreértése a dolgoknak, egy szovjet logika.

Riporter: Ezek után mit fog most mondani a találkozón?

Orbán Viktor: Itt most azon dolgozunk, hogy megpróbáljuk azt a kárt, amely az elmúlt napokban és hetekben bekövetkezett és rombolt az európai egység színvonalán, ezt a kárt megpróbáljuk valamilyen módon helyreállítani, megpróbáljuk ezt a kárt kiküszöbölni. Ezért az európai Néppárt arra készül, az előzetes megbeszéléseken abban egyeztünk meg, hogy egy közös dokumentumot fogadtunk el, beleértve a háború oldalán álló kormányok, néppárti kormányok miniszterelnökeit is. Ez arról szólna, ez a dokumentum, hogy sajnálattal megállapítjuk: az európai egység komoly törést szenvedett. A közös biztonság és külpolitika gondolata ma messzebb van a valóságtól, mint bármikor korábban. Éppen ezért javaslatokat teszünk majd, s én is támogatólag fogok hozzászólni ezekhez a javaslatokhoz, hogy milyen új eljárásokat és a személyi döntéseket kellene honi az unión belül annak érdekében, hogy legyen végre közös kül- és gazdaságpolitika.

És ne újságból tudhassák meg, és titkos információk révén tudhassák meg egyes miniszterelnökök, hogy más európai miniszterelnökök mire készülnek, mit írtak alá. Az mégiscsak képtelenség, hogy miközben itt vagyunk az Európai Unióban, illetve annak a küszöbén, előfordulhat, hogy az Európai Unió elnöke, mondjuk Prodi, vagy az éppen elnökséget adó Görögország miniszterelnöke, vagy a közös védelempolitikáért felelős Solana nem kap tájékoztatást arról, hogy ki milyen elkötelezettséget vállal akár írott, akár íratlan formában. Ezért egy egyeztetési rendszert javaslunk, illetve az a javaslata a Néppártnak, hogy nevezzen ki az Európai Unió egy közös külügyminisztert, ezt személyesítse is meg, tehát ez legyen egy pozíció és egyben egy személy, aki az Európai Tanács ülésein teljes szavazati joggal is részt vehet.

RTL Híradó

Orbán Viktor szerint a magyar kormány európai megítélése az iraki akcióban játszott szerepe miatt jelenleg nagyon kedvezőtlen. A volt miniszterelnök ezt a Brüsszelben tanácskozó Európai Néppárt ülésén mondta. Orbán Viktor szerint a magyar nép többsége része békepárti.

Orbán Viktor: "Az egy dolog, hogy a magyar kormány a háborús szövetségnek a része, és egy másik dolog, hogy a magyar emberek viszont ezt nem szeretik. Tehát nagyon nem szeretnénk, hogy ha magyar kormányról kialakított - ebben a pillanatban - elég kedvezőtlen vélemény itt Európában, az a magyar népről kialakított véleménnyé válna. Ezért fontos elmondani, hogy a magyar nép 92%-a a béke oldalán van.

TV2 Jó Estét, Magyarország

Bárdos András: Miniszterelnök úr jó estét kívánok.

Orbán Viktor: Jó estét.

Bárdos András: Jól tudom, hogy most jött haza Brüsszelből?

Orbán Viktor: Most szálltam le, ebben a pillanatban.

Bárdos András: Nos, akkor csak gyorsan. Egyet ért-e azzal az állítással, a Fidesz több politikusától hallottuk már, hogy Magyarország hadviselő félnek számít?

Orbán Viktor: Nézze ez egy jogi vita, talán csűrés-csavarásnak is mondhatnám. Úgy is fogalmazhatnék, hogy van a háborúnak egy szövetsége, ez azt a 30 országot tartalmazza ez a szövetség, akiket az amerikai külügyminiszter felolvasott, és megnevezett.

Bárdos András: Az ön véleménye szerint hiba ehhez a szövetséghez tartozni?

Orbán Viktor: Azt a kérdést lenne jó megválaszolnunk, de eddig senki nem sietett a segítségünkre ennek megválaszolásában, hogy mit keresünk mi magyarok ebben a háborús szövetségben, mi az a magyar érdek, ami minket ezek közé az államok közé vitt. Szemben azokkal az államokkal, jó néhány nyugat-európai állammal, akik nem vesznek részt a szövetségben. Tehát ha van magyar érdek, akkor lehetne beszélni arról, hogy helyes döntés volt-e szerepet vállalnunk, de mivel ilyen vita nincs, már elnézést kérek, de mintha a palamentet is kicselezték volna, megfosztva a közvéleményt, hogy egy nyilvánosság előtti vitában lehessen ezeket a kérdéseket tisztázni. Nos ilyen körülmények között az ön kérdésére eléggé nehéz válaszolni.

Bárdos András: Az ön véleménye szerint Magyarország az által ami az elmúlt napokban, hetekben történt nagyobb veszélyben van, mint lett volna a nélkül?

Orbán Viktor: Az események ezt mutatják. Hiszen ha a miniszterelnök úr, a köztársasági elnök úr a biztonság kérdésével hangsúlyosan foglalkoznak, ha az illetékes szervek közleményeket adnak ki, miszerint a helyzet magaslatán vannak - amit mindannyian remélünk, és bízunk is bennük, sok sikert is kívánunk a munkájukhoz -, akkor ennek nyilván megvan az oka. A kockázat megnövekedett, de nem dramatizálom a helyzetet, nem javaslom, hogy átessünk a ló másik oldalára, és ott is rémeket lássunk, ahol erre nincs okunk.

Bárdos András: Hogy minősítené ezt a háborút?

Orbán Viktor: Hát nehezet kér tőlem, különösen így késő este. Nézze, Brüsszelben, ahonnan most jövök, ott rossz, borús, és elkeseredett hangulat uralkodott, és mindenki várja a jelentéseket a háborúról, és mindenki attól retteg, én is attól félek, hogy áldozatokról, ártatlan civil áldozatokról érkezhetnek hírek. Ennek a háborúnak nem tudjuk mi az igazi oka és indoka. Kicsit kétkedve fogadjuk el Szaddam Husszein lefegyverzését, mint indokot - ami, reméljük, hogy meg fog történni, és kívánatos, de nem világos, hogy miért éppen most történik ez meg. Senki nem beszél a világgal őszintén arról, hogy mennyire játszik szerepet itt az olaj, mennyire játszik szerepet ebben egy új világrend kialakítása. Nem beszél senki őszintén arról, legalábbis hozzánk magyarokhoz nem igen jutnak el ilyen hírek, hogy milyen szerepe van Izrael válságának ebben a konfliktusban, hogy jön a képbe a palesztin állam. Hát ezekről a kérdésekről szeretne a világ hallani, e helyett csak egy 1991-es BT határozatról szóló döntést kap. Ezért van ma szerintem az a jelenség a világban, hogy nem egy egyszerű háborúellenességet tapasztalhatunk, magam is láttam ennek jeleit Belgiumban, hanem egy egyre növekvő Amerika ellenességet is. Úgy cselekszik a világ legerősebb hatalma, hogy egy igazságos és jó ügy, nem világos az emberek számára, hogy minden kétséget kizáróan, csakis egy igazságos és jó ügy érdekében teszi azt.

Bárdos András: Köszönöm miniszterelnök úr. Jó estét kívánok

Orbán Viktor: Én is köszönöm, jó estét.

Késő esti Krónika

Brüsszelben ülésezett ma az Európai Néppárt elnöksége, amelynek tagja Orbán Viktor volt kormányfő is. A politikus a tanácskozás utáni szavaiból az derült ki, hogy véleménye szerint Magyarország tevőleges részese az Irak elleni háborúnak. Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke a konzervatívok brüsszeli csúcstalálkozóján sürgette, hogy az iraki háború tanulságát levonva, új alapokra helyezzék azt a közös európai kül- és biztonságpolitikát, amelyet létében rendítettek meg a hadi események és az azokhoz vezető diplomáciai kudarc. Az Európai Parlament legnagyobb politikai ereje, az Európai Néppárt szerint mechanizmust kell kidolgozni, hogy az integrációban minden kül- és biztonságpolitikai lépést előre egyeztessenek az olyan fejlemények elkerülése végett, mint amilyen a nyolcak levele volt. A néppárt egyúttal azt tartaná helyesnek, ha lenne a kibővülő Európai Uniónak külügyminisztere. Orbán Viktor a kérdésre: hadiállapotban van-e Magyarország, azt válaszolta: a feleleten nemzetközi jogászok vitatkoznak, a probléma azonban alapvetően az: egyáltalán, mit keres Magyarország ebben a háborúban?

Reggeli Krónika beszélgetések

Orbán Viktor. Az iraki háborúval, illetve annak következményeivel több európai szervezet is foglalkozik. Ez volt a téma a 15-ök tegnap kezdődött csúcstalálkozóján és erről tárgyaltak az Európai Néppárt képviselői is.

Riporter: Az Európai Néppárt brüsszeli csúcstalálkozóján Orbán Viktor javaslatokkal járult hozzá az iraki háború hatásaival foglalkozó határozat megfogalmazásához. Az Európai Parlament legnagyobb politikai erejének, a csatlakozási szerződések ratifikációjában kulcsszerepet játszó Európai Néppártnak Orbán Viktor az alelnöke.

Orbán Viktor: Rögzíti ez a dokumentum, hogy katasztrofális helyzetben van az európai kül- és biztonságpolitika egysége, szinte nem is létezik. A tanulsága annak a történetnek, amely mögöttünk van, arról szól, hogy mindenképpen egy hatékony kül- és biztonságpolitikát kell fölépíteni az uniónak, ha nem akarjuk, hogy az unió külpolitikája részeire hulljék, illetve ebben a mostani állapotában maradjon. Ezért megfogalmazza azt az indítványt, hogy minden kül- és biztonságpolitikai indítványt, állásfoglalást egy európai eljárásnak kell alávetni. Tehát nem fordulhat elő az, ami most megtörtént, hogy az Európai Unió elnöke, a biztonságpolitikáért felelős megbízottja, valamint a soros miniszterelnök nem tud arról, hogy néhány európai uniós tagállam és néhány belépni szándékozó állam összeszövetkezik a többiek háta mögött, és levelet ír alá egy Amerika melletti elkötelezettséget tanúsítandó. Ezeket a problémákat szeretnénk kiszűrni. Megfogalmaz a javaslat egy olyan indítványt is, hogy jöjjön létre egy európai külügyminiszteri pozíció, amely egyszerre élvezze az Európai Parlament és az Európai Tanácsnak a támogatását, tehát egy ilyen erős pozíció megfogalmazása is szerepel napirenden. Erről vitatkoznak most, illetve erről vitatkozunk most.

Riporter: Van-e arról szó, hogy az európaiak, függetlenül attól, hogy pártján állnak-e Amerikának, vagy ellenzik ezt a háborút, valami módon vissza tudnák fogni az Egyesült Államokat és a háború mielőbb befejezésére képesek lennének ösztönözni?

Orbán Viktor: Azt gondolom, hogy Amerikát ettől a háborútól, illetve ebben a háborúban nem miniszterelnökök és pártelnökök, hanem egyedül a közvélemény foghatja vissza, tehát itt vagy működik a világnak valamifajta erkölcsi érzéke és ereje, ami megfékezi az egyoldalú támadó hadműveletet, amit az Egyesült Államok indított, vagy másban már nem nagyon bízhatunk. Ugyanakkor kétség kívül van jelentősége annak, hogy a mostani akciók meddig mennek el, hiszen ma egy olyan háborúval van dolgunk, amely fölrúgott minden eddigi írott és íratlan szabályt, egy olyan háborúval van dolgunk, amely derékba törte a NATO eddigi szokásrendszerét, tehát egy teljesen új rendszer alakul ki. Nem tudjuk, hogy ez az új helyzet milyen új világrendet eredményez majd és ebben hol lesz Európa helye. Erről is tanácskozunk most, illetve nem tudjuk, miután az Egyesült Államok a saját szakállára cselekszik, nem tudjuk, hogy hol van ennek az akciónak a vége, nem ismerjük az amerikai terveket, nem tudjuk, hogy meddig tart ez a háború, nem tudjuk, mi a célja ennek a háborúnak, nem tudjuk, hogy Irakon kívül még mást is érinthet-e abban a térségben. Az pedig végképp - de ez már nem az ET problémája, hanem a mi, magyar problémánk -, azt pedig végképp nem érti senki, hogy mi, magyarok, mit keresünk ebben a háborús szövetségben?

Összeállítás: fidesz.hu