Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Újbudán a seriffnek nem lesz pisztolya

Az egységes önkormányzati rendőrség felállításához kétharmados törvényt kellene alkotnia a parlamentnek.


Dátum: 2008-07-14 08:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=117640
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:02:15.568056, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Hamarosan tucatnyi magyar "seriff" állhat szolgálatba Újbudán egy hazánkban eddig szinte ismeretlen felépítésű önkormányzati rendőrség keretében. A budapesti kezdeményezés egyelőre kísérlet, de szakmai és politikai körökben már körvonalazódik a széttagoltan működő közterület-felügyeleteket kiváltó, egységes magyarországi önkormányzati rendőrség képe.

Az új felépítésű szervezet felállítása már javában tart a helyi közterület-felügyeletre építve. Kovács Sándor, a közterület-felügyelet (és a leendő önkormányzati rendőrség) vezetője szerint stratégiai és politikai döntést hozott a kerület, azzal a céllal, hogy a mainál sokkal közelebb kerüljön a közbiztonsági, közterületi feladatok végrehajtása a lakosság igényeihez. A közterület-felügyelet vezetőjének megválasztása már eddig is a képviselő-testület hatáskörébe tartozott, így közvetetten a választói akarat érvényesült. Az önkormányzati rendőrség felállításakor azonban - az amerikai seriffek mintájára - a kerületőröket is választják, mégpedig a helyi képviselők. Míg tehát a közterületi ellenőrzések egy része a közterület-felügyelőkre hárul, a szervezet másik ágát azok a kerületőrök alkotják, akik az önkormányzati képviselőkön keresztül a lakosság delegáltjai lesznek. Utóbbiaknak ugyan nem lesznek hatósági jogosítványaik, a feladatuk elsősorban a "bizalomerősítő intézkedések" megtétele, a kisebb jogsértések megszüntetése és a figyelmeztetés lesz. "Tekintélyüket az adja, hogy a lakosság bizalmából láthatják el feladatukat" - mondja Kovács Sándor.

Formaruhát viselnek majd, a velük dolgozó közterület-felügyelők egyenruhájától eltérőt. Hasonló lesz a szervezet működése az amerikaihoz, csak az Egyesült Államokban azok a funkciók, amelyek most nálunk megoszlanak a közterület-felügyelők és a kerületőrök között, egy személyt jogosítanak fel a szolgálat ellátására.

Budapesten már van olyan kerület, ahol önállóan dolgoznak kerületőrök, olyan városrész is akad, ahol vegyes felállásban látják el a szolgálatot a közterület-felügyelők és a kerületőrként dolgozó biztonsági őrök, ám Újbuda az első, ahol a választott képviselők útján jutnak hivatalhoz a lakosságot képviselő, a közbiztonságért felelős személyek. Az újbudaiak azt tervezik, hogy a jövőben egy személy kapja meg a közterület-felügyelői és kerületőri jogosítványokat. "Az önkormányzati rendőrségnek éppen az a filozófiája, hogy egy személy élvezze a lakosság bizalmát, ugyanakkor legyen felvértezve hatósági jogosítványokkal is" - mondta Kovács Sándor.

Danielisz Béla, a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának szocialista elnöke szerint azért lenne szükség Magyarországon önkormányzati típusú rendőrségre, mert a közterületek általános állapota olyan rossz, hogy az állami rendőrség ezzel a feladattal egyedül nem képes megbirkózni. Egy illegális szemetelővel vagy a piroson átszaladó gyalogossal szembeni eljárás nem is tartozik a nagyobb rendőri kihívások közé. "Pontosan az egyszerűbb jogsértések megakadályozására való az önkormányzati rendőrség, amelynek tagjai ugyan hatósági jogkörrel rendelkeznek, de nincs bűnügyi nyomozati jogosítványuk, és szerintem nincs szükségük lőfegyverre sem. Speciális jogállású köztisztviselőként, klasszikus közrendészeti tevékenységet végezhetnek, azokkal a jogosítványokkal, mint ma a rendőrség, de lőfegyver nélkül - mondja a politikus. - Az viszont már koncepcionális kérdés, hogy a lakosság válassza-e az önkormányzati rendőröket, mint az Egyesült Államokban a seriffeket, de valószínűleg ez a megoldás Magyarországon nem működne."

Az biztos, hogy egyetlen önkormányzati rendőrségre lenne szükség, Budapesten például ezerhétszáz-kétezer önkormányzati rendőr képes lenne hatékonyan őrizni a közterületi rendet. Az egységes önkormányzati rendőrség felállításához azonban a kétharmados törvények módosítása szükséges. Danielisznek meggyőződése: "Ha ebben a kérdésben politikai konszenzus születne, akkor a törvényalkotásra fél, a törvény bevezetésére egy évet kellene szánni, így másfél év alatt országossá tehető a működő modell, amelyhez jelentősebb állami forrásra nincs szükség."

Az önkormányzatok bőven költenek annyit a közterületekre és a rendőrségre, amennyiből csak a fővárosban minden további nélkül ki lehet állítani egy ezerötszáz tagú szervezetet. Annál is inkább, mert ha az önkormányzati rendőrség létrejön, vele egy időben a közterület-felügyelői hálózat megszűnik.

Figyelemre méltónak tartja a kezdeményezést a parlament nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke is, de javasolja a nemzetközi példák megismerését. Simicskó István szerint szomorú, hogy a rendőrség nem tudja ellátni feladatát, és mivel számos esetben kudarcot vallott, keresni kell alternatív megoldásokat. "A hatalmi koncentrációhoz képest támogatásra érdemes a helyi viszonyokat jól ismerő önkormányzati rendőrség felállításának lehetősége" - mondja a bizottsági elnök, és arra figyelmeztet, hogy ma, amikor az önkormányzatoktól rengeteg pénzt vont el a kormány, egy ilyen szervezetet lehetetlen saját erőből fenntartani. Mivel elsősorban az állam feladata a közbiztonság fenntartása, de az állam erre nem képes, ezért mindenképpen pluszpénzt kell adni az önkormányzatoknak, ha már ezt a feladatot is nekik kell ellátniuk.

Kapcsolódó elemek