Hazánkban az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága csütörtökön magyarországi programjának első állomásaként Szolnokra látogatott, hogy az Európai Unió (EU) Strukturális és Szociális Alapjából kapott pénzügyi támogatások felhasználását vizsgálja; a bizottság a nap folyamán ellátogat Tiszaroffra és útja Tokajban végződik.

Dátum: 2008-07-24 12:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=118047
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:04:16.141149, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Kyösti Virrankoski, a bizottság finn alelnöke a szolnoki konzultáció elején arról beszélt, hogy az EU a két alapból nyújtott támogatással azt kívánja elérni, hogy a közelmúltban csatlakozott tagállamok elérjék a régi tagországok fejlettségi szintjét.

Szalay Ferenc Szolnok polgármestere elmondta: város a Strukturális Alapból kapott anyagi támogatást, elsősorban arra fordította, hogy a hazai rendszerváltás után megszűnt nagyüzemek helyébe lépő hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások letelepedését elősegítse. Ennek szellemében 1,3 milliárd forintból - döntően uniós pénzből - készült el a település ipari parkja, ahol már több külföldi kézben lévő cég működik. Legutóbb a svájci Stadler céggel kötöttek megállapodást a parkban való letelepedésre, megépülő üzemükben vasúti-kocsitesteket fognak gyártani. Az EU támogatta közel egy milliárd forinttal a szolnoki főtér átalakítását is, amely révén a gépjárművek kitiltásával egy csendes, sétálásra alkalmas belvárost kaptak az ottlakók. A szolnokiak komfortérzetét javító 100 millió forintból elkészült kerékpárúthoz is az EU biztosított támogatást. Az elöljáró kitért az uniós támogatásból megvalósult létesítmények közül a már üzemelő kétpói regionális hulladéklerakóra, amelyet 1 milliárd forintból alakítottak ki, és 23 település kommunális hulladékát fogadja be.

Szalay Ferenc a város terveiről szólva jelezte, szeretnének egy gyaloghidat építeni a Tisza felett, valamint a tiszaligeti strandfürdőt tovább fejleszteni, és ehhez a 2007-2013 közötti ciklusban szintén számítanának EU-s pénzügyi forrásokra, ám ezek a pénzek még nem érkeztek meg. Mint kifejtette, azt sem tartja jónak, hogy a támogatásra szánt anyagiak döntően a hazai ágazati programokban vannak, és csupán egyötödükről dönthetnek regionális szinten.

Ezt követően Szalay Ferenc és Varga László, a területi vízügyi igazgatóság vezetője a Tiszán az utóbbi években levonult árvizek és környezetszennyezések elleni védekezésekről számolt be a bizottság tagjainak. Mint elhangzott, a három nagy árvíz elleni küzdelem és a helyreállítás költségeit, 8 milliárd forintot döntően állami pénzekből fedezték. Az EU Strukturális Alapjából egy kerékpárút épült kis a Tisza-tó körül, míg a Közép-Tisza vidék a Szolidaritási Alapból támogatást nem kapott, annak kedvezményezettje a 2006-os nagy árvíz után az észak-magyarországi térség volt.