Százéves a Szolnoki Művésztelep - kiállítás Budapesten

Százéves a Szolnoki Művésztelep címmel nyílt jubileumi kiállítás pénteken a fővárosban, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában; a tárlaton a telep hajdani és mai lakóinak csaknem nyolcvan alkotása látható.

Dátum: 2003-03-21 18:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8541
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:08:45.172234, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az intézmény által közzétett összegzés szerint a Szolnoki Művésztelep története az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején kezdődött, mikor is August von Pettenkofen bécsi festőművész ezen a tájon kísérte hadirajzolóként az osztrák hadakat. Az 1850-es évektől kezdődően vissza-visszatért e tájra, a Zagyva és a Tisza torkolatához; hatására osztrák és német festők keresték fel Szolnokot, akik elvitték hírét Európa kiállítótermeibe.

A XIX. század végére magyar festők is egyre többen keresték fel a képzőművészeti központtá vált várost, odalátogatott többek között Mednyánszky László és Fényes Adolf is.

A 19-20. század fordulójára érkezett el a pillanat, amikor a művészek úgy érezték: egy hivatalos művésztelepnek kell összefognia az ott folyó munkát. E törekvés jegyében 1901-ben létrehozták a Szolnoki Művészeti Egyesületet, melynek kezdeményezésére 1902-ben átadták a Szolnoki Művésztelep két épületét.

A művésztelep célja a szabadtéri festés, a környező táj és az ott élő emberek életének megfestése, s e célkitűzéshez a mai napig hűek maradtak az alkotók.

A két világháború között a magyar képzőművészet olyan meghatározó egyéniségei dolgoztak Szolnokon, mint Fényes Adolf, Aba-Novák Vilmos és Bernáth Aurél.

A háború következtében megrongálódott műtermeket az 1950-es évekre újították fel teljesen, s azokat egy új művészgeneráció foglalta el.

Az elmúlt év fordulópontot jelentett a telep életében: újraalakult a Szolnoki Művészeti Egyesület, és átadták a sokáig romosan állt baloldali műteremszárnyat is.

A jubileumi kiállítás a szolnoki Damjanich János Múzeum mellett a debreceni Déri Frigyes Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a szegedi Móra Ferenc Múzeum és magánszemélyek gyűjteményéből nyújt válogatást.

A tárlat időrendi sorrendben tekint végig a művésztelep történetén.

A bemutatón megtekinthető többek között August von Pettenkofen (1822-1889) Álló férfi című akvarellje, Böhm Pál (1839-1905) Tengerpart és Kapáló paraszt című festménye, Aba-Novák Vilmos (1894-1941) Vásári jelenet, Pihenő cirkuszosok és Olasz utcarészlet című műve, valamint Fényes Adolf (1867-1945), Olgyay Ferenc (1872- 1939) és Pólya Iván (1889-1939) több alkotása.

Érdekesség Pólya Tibor (1886-1937) Szolnoki festőművészek című olajképe, amely a művésztelep akkori lakóit együttesen ábrázolja.

A kiállításon plasztikák is helyet kaptak, a művésztelepen ugyanis, ahol az alapvető műfaj egészen az 1950-es évekig a festészet volt, a mai napig alkotnak szobrászok.

A tárlat - a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében - május 12-ig tekinthető meg.

MTI - fidesz.hu