Martonyi János Magyarország uniós csatlakozásáról
Magyarországot értékei, történelme, hagyományai, kultúrája, gazdasági érdekei, céljai, vágyai, szándékai és jövőre vonatkozó elképzelései egyaránt Európához kötik - jelentette ki Martonyi János. Az Orbán-kormány külügyminisztere elmondta, hogy Magyarország számára nagyon sok mindent hoz az EU-csatlakozás.
Dátum: 2003-03-22 11:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8552
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:08:48.620913, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
- A tagság nyilvánvaló gazdasági előnyökkel jár, és olyan intézményi és jogi kultúrát hoz számunkra, amely ugyan évszázadok óta jelen van Magyarországon, de nem érvényesül teljes mértékben - közölte Martonyi János.
Úgy vélte: Európa minden tökéletlensége ellenére a létező demokráciák legjobbika, és a törékeny magyar demokráciának külső biztosítékokra is szüksége van.
Martonyi János az igen szavazatok 75 százalékos arányára számít az április 12-i EU-csatlakozási népszavazáson, a várható részvételi arány tekintetében azonban egyelőre bizonytalan.
Úgy vélte, hogy Magyarország az integrációba már régen bekapcsolódott volna, ha az 1956-os forradalmat külső erők nem verik le.
Hangsúlyozta ugyanakkor: komolyan kell venni az ellenérveket és kételyeket is, és pontosan fel kell mérni a csatlakozás gazdasági hatásait, következményeit, tárgyszerű elemzésekre és tanulmányokra van szükség.
- Valószínűsíthető, hogy bizonyos területeken a csatlakozás felgyorsít egy egyébként lassabban bekövetkező áremelkedési folyamatot - mondta a volt külügyminiszter.
Kitért arra, hogy az áremelkedés alapvetően az élelmiszereket, az energiát, esetleg az ingatlanpiacot érinti majd, ezért meg kell vizsgálni, hogy annak terheit mely társadalmi csoportok viselik és gondoskodni kell bizonyos kiegyenlítő mechanizmusokról.
Megjegyezte: minden bizonnyal a nyugdíjasokat érinti majd ez a leginkább, ezért a nyugdíjak reálértéke egyetlen nyugdíjas csoport esetében sem csökkenhet.
A magyar diplomácia volt irányítója úgy látja, hogy a taggá válási folyamatnak lesz egy bizonyos aszinkronitása, mivel 2006 végéig jelentős eltérésekkel érvényesül csak a közösségi joganyag, ami késlelteti az előnyök érvényesülését.
Alapvető feladatnak tartja Martonyi János, hogy a csatlakozásból fakadó előnyök érvényesülését sikerüljön felgyorsítani. Ennek egyik ága külpolitikai, külgazdasági jellegű, vagyis például a legkeményebben harcolni kell azért, hogy az unió agrárpolitikája a felülvizsgálat nyomán olyan legyen, amely a magyar mezőgazdaság érdekeinek megfelel.
A másik ág a magyar gazdaságpolitika alakítása úgy, hogy a versenyképesség növekedjen.
A közvetlen agrárkifizetések ügyéről szólva megjegyezte: a saját forrásokkal együtt kifizetett összeg a nagy gabonatermelők számára nem lesz kedvezőtlen. A kistermelők, főleg a baromfi- és sertéstenyésztők már találkozhatnak nehézségekkel.
Hosszú távon Martonyi János versenyképesnek tartja a magyar mezőgazdaságot, amely - mint mondta - mindenféleképpen érdekelt lesz a közös agrárpolitika fenntartásában.
- 2007 elejétől kezdődik majd a csatlakozás előnyeinek valódi érvényesülése, a mezőgazdaság terén egyre szélesebb mértékben, és akkor már a strukturális és kohéziós alapokból egyenlő mértékben fogunk részesülni - jelentette ki.
Kiemelte azt is, hogy 2007-től a munkaerő szabad áramlása tekintetében is letelik a kétéves átmeneti idő, és számolni lehet azzal, hogy egyre több ország nyitja meg munkaerőpiacát a magyar állampolgárok előtt.
Megjegyezte: az EU-val gyakorlatilag már most teljesen szabad a kereskedelem, és figyelemreméltó, hogy Magyarország 2002-ben közel 5 milliárd eurós aktívumot ért el az EU-val.
- Ezek után nehéz azt mondani, hogy versenyképtelenek vagyunk - fűzte hozzá.
Nagyon fontos kérdésnek nevezte a volt külügyi vezető, hogy a kis- és középvállalatok miként tudnak helytállni a megnövekedett versenyben.
Martonyi János elmondta, a csatlakozási szerződést egy részletesebb tanulmány keretében elemzi majd a népszavazás után.
Kiemelte: a megállapodással kapcsolatban kifogásai elsősorban a pénzügyi-költségvetési területekre és azokkal összefüggésben a strukturális és kohéziós alapokból való részesedésre vonatkoznak.
- Úgy érzem, a tagállamok szűkkeblűek voltak, kicsinyes alkudozássá tették a tárgyalások utolsó szakaszát - jegyezte meg Martonyi János.
Mint mondta, nem ért egyet azzal a megközelítéssel, hogy a tagállamok keze is meg volt kötve, mivel a Berlinben elfogadott uniós pénzügyi kereteket többféleképpen is lehet értelmezni, de még a legszűkebben értelmezett lehetőségeket sem használták ki.
A volt külügyminiszter elmondta: örült volna annak, ha ő fejezheti be a csatlakozási tárgyalásokat.
- Úgy érzem azonban, hogy a csatlakozás nem kapcsolható egyik vagy másik kormányhoz, hiszen az az egész ország, az emberek sikere - szögezte le Martonyi János.
MTI-EU-Press - fidesz.hu