Zsarolási kormánypotenciál
Elfogadhatatlan, ahogy a kormány átszervezte a közigazgatási hivatalokat - mondta a Magya rHírlapnak Répássy Róbert. A képviselő szerint ugyanis nem méltó egy jogállamhoz, ha a kabinet a többi párt egyetértése híján rendelettel old meg egy kérdést. Mind az Alkotmánybíróság, mint a parlament illetékes bizottsága hamarosan állást foglal az ügyben.
Dátum: 2008-08-11 08:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=118638
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:07:12.191940, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Fidesz által kezdeményezett, július eleji házbizottsági ülés kapcsán kevés figyelem összpontosult a közigazgatási hivatalok átrendezése körüli vitákra, mivel inkább a legnagyobb ellenzéki párt áfa- és adócsökkentési javaslatai voltak terítéken. Ahogy az utóbbi kérdésben, úgy az előbbiben is mereven elutasító volt a kormány minden ellentétes véleménnyel szemben. Kósa Lajos Fidesz-alelnök az átszervezés ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult - immáron második alkalommal -, mert a kabinet újfent rendeletben szabályozta, hogy a megyei intézmények helyett hét regionális közigazgatási hivatal működjön hazánkban. Ezt már tavaly is megtette, azonban a taláros testület a lépést akkor alkotmányellenesnek minősítette, és idén június 30-i hatállyal megsemmisítette a kormányrendeletet. A kabinet azonban egy nappal később már újat is alkotott, szinte ugyanazzal a tartalommal, emiatt fordult most újra az AB-hez a Fidesz. (Közben a regionális közigazgatási hivatalok már tavaly óta működnek.)
Répássy Róbert, a párt jogi kabinetjének vezetője Holló Andrásnak, az Alkotmánybíróság alelnökének nyilatkozatára hivatkozva lapunknak elmondta: ősszel várható döntés az ügyben, amely szerinte megint csak elutasító lesz, hiszen nem változott semmi érdemleges a kormány második határozatában az elsőhöz képest. Az előzményekhez tartozik, hogy a közigazgatási hivatalok "régiósításához" szükség volt az önkormányzati törvény módosítására is. Csakhogy egy 1993-as pártközi konszenzus folytán ez kétharmados többséget igényel, viszont Gyurcsányék megelégedtek az egyszerű többséggel. Az ellenzék tiltakozott, az Alkotmánybíróság pedig felszólította a kormányt, hogy szüntesse meg az alkotmányos mulasztást.
Répássy szerint elfogadhatatlan a kabinet gyakorlata, amely szerint ha valamiben nem ért egyet vele az ellenzék, rendeleti úton oldja meg az ügyet. "Jogállamban ez nem így működik, a törvényeket a parlament alkotja" - hangsúlyozta a képviselő. Szerinte akár jogi következményei is lehetnek a rendezetlen állapotnak. Például ha a bírói testület a második rendeletet is alkotmányellenesnek minősíti, akár visszamenőleg is megsemmisítheti a regionális közigazgatási hivatalok által hozott döntéseket. De az is előfordulhat, hogy a közigazgatási bíróságok "nem létező ügyfélként" tekintenek majd ezekre az intézményekre, amely tovább fokozhatja a helyzet kuszaságát. "Egyik verzió sem valószínű, hiszen az AB nyilván nem kívánja magára venni annak ódiumát, hogy több ezer embert érintő döntéseket utólag semmisnek nyilvánít. Ezzel a kormány is tisztában van, tehát - úgymond - zsarolja a bírákat" - mondta Répássy.
Bizottsági munka is lesz
Augusztus végén ül össze a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és rendészeti bizottsága, hogy állást foglaljon az ügyben - tudtuk meg Csiha Judittól, a testület szocialista elnökétől. Alkotmányjogászokat kért fel állásfoglalás megírására, hogy tisztábban lássanak a bizottság tagjai. A legfontosabb kérdés, hogy a közigazgatási hivatalok átszervezésekor elég-e a kormányrendelet, vagy magasabb szintű szabályozásra van szükség. Arra is választ kívánnak adni, hogy az utóbbi esetben egyszerű vagy kétharmados többség kell-e a módosításokhoz.