Medgyessy lobbizott Princzért 1997-ben

1997 tavaszán - amikor nyilvánvalóvá vált, hogy súlyos gondok vannak a Postabank gazdálkodásával - az akkori pénzügyi vezetés az állami tulajdonú részvényesek segítségével próbálta javítani a bank tőkehelyzetét. A módszer - amellett, hogy utóbb teljesen hatástalannak bizonyult -, élénk vitát váltott ki az akkori kormányon belül. Princz támogatója a pénzügyminiszter, Medgyessy volt.

Dátum: 2003-03-22 13:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8568
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:08:53.500743, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Gyakorlatilag kötelezték az állami részvényeseket 1997-ben arra, hogy az esetleges kezességbeváltás miatti terheket megtérítsék az állami részvényesek. Az eredetileg 11, majd 12 milliárdos állami kezességvállalás mögé ugyanis az állami tulajdonosi körbe tartozó részvényeseket sorakoztatta fel az akkori szocialista kormány.

Nem aratott osztatlan sikert az akkori pénzügyi tárca (miniszter: Medgyessy Péter, közigazgatási(!) államtitkár: Draskovics Tibor, Medgyessy jelenlegi kabinetfőnöke, helyettes államtitkár: László Csaba, jelenlegi pénzügyminiszter) ötlete. Az állami tulajdonú vállalatoknak tőkerészük duplájának megfelelő arányú kötelezettségvállalást kellett aláírniuk. Ez persze nem volt véletlen, így a többi befektető nem vállalta a kockázatot, mármint azt, hogy majd a Princz-féle vezetés rendbe hozza a bankot.

Leginkább az akkori közlekedési miniszterrel kellett megküzdenie Medgyessynek. Lotz Károllyal több levelet is váltottak az ügyben, amelyekből a Magyar Nemzet 2003. március 22-i számában olvashatók részletek. Lotz a Magyar Postára háruló terhek miatt nem akart beleegyezni a Princzéknek nyújtott Medgyessy-segélybe. A Magyar Posta (és más állami vállalatok) működését is veszélyeztető segély ügyében azonban Medgyessy hajthatatlan volt.

Magyar Nemzet - fidesz.hu

1998-ban az Élet és irodalom is foglalkozott a Postabankkal, ennek eredményeiből közlünk alább néhány szemelvényt.

Rendkívüli kormányülés

A pánik után nem sokkal ugyanis volt egy rendkívüli körülmények között tartott kormányülés, ahol megtárgyalták a bankkal kapcsolatos szigorúan titkos kormányrendeletet. Ez információink szerint nem a szokásos módon készült, azaz nem az illetékes köztisztviselôk írták, hanem úgy "jött". E kormányhatározat annyira titkos volt, hogy az elôterjesztést az ülés elején kiosztották, majd a végén beszedték. Az államtitkárokat pedig kiküldték, csak a miniszterek lehettek jelen. Így fordulhatott elô, hogy az ülésen, ahol a pénzintézetrôl döntöttek, a Postabankban akkor hét százalékban tulajdonos Magyar Postát felügyelô tárca nem volt képviselve, miután Lotz Károly közlekedési és hírközlési miniszter éppen külföldön tartózkodott. Nem kapott meghívást Tarafás Imre, a BAF elnöke, akinek pedig hivatalból ott kellett volna lennie. Ott volt viszont az ügy fôszereplôje - Princz Gábor. Ez egyébként merôben szokatlan lépés volt, hiszen a kormány ülésére általában nem szokták meghívni azt, akirôl döntenek.

(Ószabó Attila - Siposs Zoltán - Vajda Éva: Bank bán, ÉS, 1998. április 10.)

Medgyessy döntése politikai volt

(...) a Bankszövetség elnöksége tavaly ősszel egy hosszúra nyúlt vacsorán próbálta megérteni, hogy Medgyessy Péter - ahogyan két, a vacsorán részt vett bankár fogalmazott - "miért nem tesz egyértelmű kijelentéseket Princz Gábor sorsáról". (...) a pénzügyi tárca szakértői a tavalyi (az 1997-es - fidesz.hu) pánik óta több anyagot készítettek számára, amelyekben felhívták a figyelmét azokra a makro-ökonómiai veszélyekre, amelyeket egy tartósan válságban lévő, ekkora méretű bank okozhat. "Mivel Medgyessy Péter kiváló közgazdász, aki pontosan tudja, minek mi a következménye, és mégsem tett semmit, egyértelmű, hogy a döntés tisztán politikai volt" - mondta a volt pénzügyminiszter egyik közeli munkatársa."

Vajda Éva: Bank bán II., 1998. augusztus 7., ÉS