Debrecen, a bűnös város

Miközben a múlt héten attól volt hangos a sajtó, hogy beindult az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja, az is kiderült: a nagy "kalapból", az oktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztési támogatásából éppen az Észak-Alföld régió központjának, Debrecennek nem jutott egy fillér sem.

Dátum: 2008-09-05 09:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=119581
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:12:52.119432, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A város alpolgármestere, Halász D. János szerint egyértelműen politikai döntés született, hiszen érthetetlen, hogy az ország második legnagyobb városának egyetlen pályázata sem lett eredményes. Hiába nyújtott be januárban Debrecen öt oktatási intézménye (két gimnázium, két óvoda és egy általános iskola) pályázatot az Új Magyarország fejlesztési terv észak-alföldi operatív programjához intézmények infrastrukturális fejlesztésére, azokat - "a pályázati keretösszeg kimerülésére" hivatkozva - elutasították. Így a Fazekas Mihály Gimnáziumban, az ország egyik legjobb középiskolájában -, ahol az országban másodiként tehetnek majd a diákok nemzetközi érettségit - egyelőre marad az omló vakolat, a lepusztult udvar, a szükségesnél kevesebb osztályterem, ugyanúgy, mint a színvonalas, gyermekközpontú oktatásáról híres Szoboszlói Úti Általános Iskolában.

A város oktatási és szociális ügyekért felelős alpolgármestere szerint ezzel nem Kósa Lajost vagy az adott intézményvezetőket büntették elsősorban, hanem a gyerekeket. "A debreceni középiskolások hatvan százaléka más városokból, megyékből jár ide tanulni, ezek szerint a kormány nem támogatja a borsodi, szabolcsi, békési diákokat sem." Az elutasító döntés érthetetlen, ellentmondásos és szakmaiatlan. Elvégre éppen most - amikor a szocialisták központosítási törekvésének áldozatául esett s halálra ítélt vidéki iskolák tanulói ingázni kényszerülnek - lenne a legnagyobb szükség az úgynevezett befogadó intézményekre. Debrecenben 1999 óta tudatos és tervszerű az iskolafelújítási program, az önkormányzat évente félmilliárd forintot fordít intézményeinek rekonstrukciójára.

Az alpolgármester csalódását fejezte ki a kormányzattal szemben, amely az elmúlt három évben negyvenmilliárd forintot vont ki a közoktatásból, s a következő két évben további harmincmilliárddal akarja megcsapolni az oktatási rendszert, ahelyett hogy visszaforgatná a felszabaduló forrásokat. Sajtóinformációk szerint az eddigi nyertesek 85 százalékban szocialista vezetésű települések voltak. A nagyszabású iskolafelújítási projekt tehát nagy dérrel-dúrral beindult, s állítólag 75-80 milliárd forintot készülnek szétosztani az intézményfenntartók között.

A gond csak az, hogy több vidéki, köztük a hajdú-bihari önkormányzatnak - az önrész előteremtése miatt - elérhetetlenek a pályázati források. Egy eleve adósságban úszó helyhatóság képtelen ugyanis kétszázmilliós támogatásnál húszmilliós önerőt biztosítani, amikor az állam a törvényben előírt nyolcvan százalék helyet mindössze ötven százalékkal támogatja az iskolák fenntartását, a városvezetőkre hagyva a fennmaradó hiány pótlását.

Hajdú-Bihar megyének - az Észak-Alföld régiónak szánt 18 milliárd forintos támogatásból - hatmilliárd jutott, Debrecennek pedig ebből egy fillér sem.