Az új többség a megoldás
"Ez már a Gyurcsány Ferenc utáni alkudozások időszaka. Az SZDSZ csapdában van, menekülési útvonala az, ha ő határozza meg a szakértői kormányt" - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Lezsák Sándor tegnap este a Nemzeti Fórum III. Országos Gyűlésének nyitónapján. A rendezvény főszervezője hozzátette: valójában ma már csak előre hozott választás hozhatja el a megújulás lehetőségét az országnak.
Dátum: 2008-09-06 10:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=119611
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:14:01.022549, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A nemzet tanácsadójává kell tenni a Magyar Tudományos Akadémiát, és a magyarság jövője szempontjából meghatározó kérdésekben tudományos igénnyel kell megfogalmazni javaslatait a politikai döntéshozóknak. Ezt az alapgondolatot fogalmazta meg a tudós testület két egykori elnöke, Glatz Ferenc és Vizi E. Szilveszter és a hivatalban lévő elnök, Pálinkás József is a Nemzeti Fórum országos gyűlésén Lakiteleken.
"Megszállták a politikai hazámat, elüldöztek a megszállók, de tisztelem és becsülöm a hazámat, ezért nem tudok becsmérlő szavakat mondani róla" - így köszöntötte a Magyar Demokrata Fórum alapításának huszadik évfordulóján az MDF-ből időközben kizárt Lezsák Sándor a Nemzeti Fórum országos gyűlésének részvevőit. A szervezet elnöke, az Országgyűlés alelnöke a küldötteknek azt mondta, az a felelősségük, hogy az új többségnek, amely a népszavazáson megmutatta önmagát, a közös ellenfélen kívül legyen közös jövőképe is. Lezsák hozzátette, a következő két napon ennek érdekében tizenhét munkacsoport javaslatokat készít, ami alapja lehet egy sikeres választás után egy hosszú kormányzati folyamatnak.
A nyitónapon elmondott előadásaikban Glatz Ferenc, Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József egyetértettek abban, hogy a hazai tudományos élet erejét az ország jövőképének megformálásába is be kell vonni. Kiemelték, hogy az MTA a társadalom megítélése alapján a leghitelesebb szervezet, ezért a jövőben is, meg kell szólalnia az ország jövőjének meghatározó kérdéseiben.
Az Európai Unió felkínálta a lehetőséget Trianon békés revíziójára, ezen az alapgondolaton nyugodott a tudományos élet 1996-os megújítása - mondta Glatz Ferenc. Hozzátette, a piacgazdasági viszonyoknak megfelelően a szociális válságok után átrendeződött a társadalom élete. Ebben a környezetben zajlott le a Magyar Tudományos Akadémia konszolidációja, az intézmény szerkezeti átalakítása, a tudományos élet átalakítása.
Glatz szerint a váltás azonban csak itt ment végbe, a politikának kiszolgáltatott felsőoktatásban elmaradtak a szükséges reformok, helyette elkezdődött - megfelelő előkészítés nélkül - a tömegképzés, amit már 1996-ban is jeleztek a döntéshozóknak, s azt is, hogy ez tragédiához vezet majd. A magyar tudományos elit versenyképességének alapja, hogy képes-e kellő számú megfelelően felkészült utódot kinevelni.
"Az MTA-nak meg kell szólalnia, ha nem tetszik valami, mert csak úgy maradhat hiteles, ha felemeli hangját, ahogy tette ezt az egészségügyi reform esetében, ami nem reform, hanem káosz" - mondta bevezetőjében Vizi E. Szilveszter, az Akadémia közelmúltban leköszönt elnöke. Az ellátórendszer szétverése oda vezetett, hogy a kiválóan képzett orvosok külföldre vándorolnak, s számos szakterület a működőképesség határán van. Az elnöke hozzátette, a világ vezető politikusai a kutatás-fejlesztésre fordítható források emeléséről, a természettudományos képzés és a matematika kiemelt szerepéről beszélnek, eközben hazánkban éppen ezt akarják elvenni. Vizi E. Szilveszter elmondta, nem véletlen, hogy az igazságkeresés és az értékek mentén működő Akadémiát az elmúlt hat évben számos politikai támadás érte, de a szervezet ellenállt és nem teljesítette a hatalom óhajait, így tudta megőrizni a társadalom előtt a hitelességét. Kijelentette, az a legfontosabb feladat, hogy "a hazugság tengerében fuldokolva is egy olyan értékrendek mentén gondolkodó új nemzedék jelenjen meg, amelynek egészséges nemzeti öntudata van, és képes együttgondolkodni, cselekedni a közjó érdekében".
Pálinkás József, az MTA jelenlegi elnöke előadásában hangsúlyozta, aktív szervezetet akar irányítani, amely olyan nemzeti, stratégiai kérdésekben, mint az oktatás, a nyugdíj-finanszírozás, a klímaváltozás, a környezet- és élelmiszer-biztonság, a lehető legvilágosabb képet képes rajzolni a tudomány eszközeivel és képes arra, hogy alternatívákat kínáljon a hatalomnak, akár megkéri erre a szervezetet, akár nem. Az elnök hangsúlyozta az oktatás szerepét és a jelenlévők segítségét kérte ahhoz is, hogy támogassák egy természettudományos tárgyból az érettségi vizsga kötelezővé tételének javaslatát, mert csak ezáltal garantálható a magyar tudományos élet utánpótlása.