Irak: március 24., 25.

Kis erejű robbanószerkezet rongálta meg hétfő éjjel a British Council épületét Bejrútban. Ecuadorban egy angol konzulátusra hajítottak feltehetően gránátot, Rio de Janeiróban pedig háborúellenes tüntetők kövekkel hajigálták meg az Egyesült Államok konzulátusát és egy McDonald,s gyorsétkezdét. Személyi sérülés egyik esetben sem történt, az anyagi károk is csekélyek.

Dátum: 2003-03-25 13:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8608
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:09:05.656040, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A brit kulturális központ bejrúti épületénél 400 gramm dinamit robbant.

A járdában kisebb lyuk keletkezett, az épületben azonban nem esett kár, mindössze a falat borítja fekete égésnyom. Az Irak elleni háború csütörtök hajnali kezdete óta ez az első alkalom, hogy Libanonban támadás ért nyugati intézményt. Az amúgy is erős Amerika- és britellenes érzelmek még tovább fokozódtak az országban az iraki háború miatt, Bejrútban nap mint nap tüntetések vannak az amerikai és a brit nagykövetség előtt. A British Council már egy hete felfüggesztette tevékenységét.

Ecuadorban a Quitótól mintegy 275 kilométerre délnyugatra fekvő Guayaquil kikötővárosban hétfőn, helyi idő szerint délelőtt fél 12-kor (közép-európai idő szerint hajnali fél 3-kor) hajítottak ismeretlenek robbanószerkezetet, feltehetően gránátot, a brit konzulátusra. A robbanás megrongálta az épület homlokzatát, és néhány ablak ki is tört. A merényletet senki nem vállalta. Colin Armstrong tiszteletbeli konzul úgy vélte, hogy az iraki háborút ellenző személyek lehettek a tettesek.

Erőszakba torkollott Brazíliában az iraki háború elleni első tüntetés. Rio de Janeiro központjában néhány tucatnyi fiatal háborúellenes jelszavakat skandálva kövekkel hajigálta meg hétfőn az amerikai konzulátust és egy McDonald,s éttermet. Az anyagi károk elhanyagolhatóak, néhány ablak tört be. A brazil rendőrség öt tüntetőt vett őrizetbe, náluk köveket, botokat és házi készítésű gyújtóbombákat találtak.

Egyezkedés az újáépítésről

Az amerikai kormány nemzetközi segélyügynöksége a Stevedoring Services of America, seattle-washingtoni székhelyű vállalatnak ítélte hétfő az észak-iraki Umm-Kaszr kikötőjének működtetésére kiírt 4,8 millió dolláros szerződést. Az amerikai kormányzat ezzel már a második szerződést köti meg az Irak újjáépítését célzó terveinek valóra váltása keretében. A Halliburton leányvállalata, a Kellogg Brown and Root már korábban elnyert egy pályázatot, amelynek értelmében szükség esetén tűzoltást végez az iraki olajmezőkön. Umm-Kaszr Bagdadtól mintegy 460 kilométerre délkeletre fekszik. Stratégiai jelentőségét az adja, hogy itt található Irak egyetlen mélyvízi kikötője, amelyből ki lehet jutni a Perzsa-öbölbe. A városban azonban még mindig súlyos harcok dúlnak, ugyanis az irakiak még mindig ellenállnak a fegyveres gócokat felszámoló brit katonáknak.

Az USAID azt nem közölte, hogy az SSA mikor láthat munkához, és mennyi időre szól megbízatása. George Bush amerikai elnök kormányzata már jóval a háború elindítása előtt kidolgozta az Irak újjáépítésére vonatkozó ambiciózus tervet. A USAID magánvállalatokkal akarja elvégeztetni a feladatokat - köztük az iraki egészségügyi ellátás, kikötők és repülőterek, iskolák és egyéb oktatási intézmények helyreállítását -, mellőzve a nagy nemzetközi segélyszervezeteket, de még az amerikaiakat is.

Amerikai tisztviselők korábban jelezték: a kormányzat március elején legalább öt amerikai társaságot (Bechtel Group Inc., Fluor Corp., Kellogg Brown and Root, Louis Berger Group Inc., Parsons Corp.) kért fel arra, hogy készítsen ajánlatot a háború utáni iraki újjáépítési munkák elvégzésére, amelynek összértéke legalább 900 millió dollár lesz. Brit vállalatok kifogásolták, hogy nem kaptak meghívást ajánlattételre. A USAID munkatársai annyit mondta, hogy brit cégeket alvállalkozóként alkalmazhatnak majd.

Az amerikai elnök hétfőn 75 milliárd dollárt kért a kongresszustól az Irak elleni hadjárat finanszírozására, valamint a háborús erőfeszítést támogató kulcsállamok jutalmazására.

George Bush a rendkívüli csomag gyors elfogadását várja a republikánus többségű törvényhozástól. A féléves katonai akció alapján kalkulált summából 63 milliárd dollár jutna a védelmi minisztériumnak az Irak elleni felvonulás és hadműveletek, valamint a folytatódó terrorellenes háború költségeire. A háborús pótbüdzséjavaslat mintegy 4 milliárd dollárt tartalmaz az Egyesült Államokon belüli terrorellenes biztonság erősítésére, ötmilliárdot pedig külföldi országoknak, köztük Izraelnek, Jordániának, Egyiptomnak és Törökországnak szánt katonai segélyekre. Az iraki háborús erőfeszítést támogatni "hajlandók koalíciójának" több tagja szintén segélyben részesül, beleértve Afganisztánt, Kolumbiát és a Fülöp-szigeteket. A hadiköltségvetésben szerepel 3,5 milliárd dollár Irak újjáépítésére és humanitárius segélyezésére is - jelezték washingtoni tisztségviselők a Reuters szerint.

A háború ellenfelei bírálták a Bush-kormányt által a szövetségeseinek szánt kifizetéseket, azzal érvelve, hogy ezek olyan hazai prioritásokat rövidítenek meg, mint a közoktatás és az egészségügy. A Bush-kormány az ellenzéki demokratákat, sőt egyes republikánusokat is felbosszantott azzal, hogy (fiskális és katonai bizonytalanságokra hivatkozva) halogatta a hadibüdzsé benyújtását. A szenátus azonban pénteken (tekintettel a terebélyesedő deficitekre, illetve a háború költségeire) százmilliárd dollárt lefaragott kormány 2004-es költségvetési tervezetéből - méghozzá a Bushnak oly kedves tízéves, 726 milliárd dolláros adócsökkentés rovására. Mivel a képviselőház nem kívánta a Fehér Ház fejétől ezt a háborús áldozatot, a dologról még a két ház közötti egyeztető bizottság dönt.

Az arab országok a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérik az iraki helyzet megvitatásának céljából.

Az Arab Liga tagországainak külügyminiszterei hétfőn Kairóban tartott tanácskozásukon döntöttek arról, hogy utasítják ENSZ-nagyköveteiket a BT- ülés összehívásának kezdeményezésére.

- Véget akarunk vetni az Irak és az iraki nép elleni agressziónak, azt akarjuk, hogy a külföldi csapatok azonnal vonuljanak ki Irak területéről - jelentette ki Mihail Vehbe, Szíria ENSZ-nagykövete. Bármely ország kérheti a BT összehívását, ám a tanács tagjait illeti meg az a jog, hogy döntsenek a kérés teljesítéséről vagy elutasításáról. Az AP szerint a Biztonsági Tanács beleegyezhet abba, hogy megvitatja a helyzetet és az arab országok panaszát, ám az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem engedi meg semmiképpen egy olyan határozat elfogadását, amely elítélné az Irak ellen indított háborút. Az arab országok közül jelenleg csak Szíria tagja a Biztonsági Tanácsnak.

Megsérülhetett az iraki elnök

Az iraki háború első bomba- és rakétatámadásai idején Szaddám Huszein iraki elnök megsérült, és feltételezhetőleg egy bagdadi bunkerban katonai orvosok ápolják. Ezt kedden jelentette a USA Today című amerikai napilap. Az újság ezt amerikai hírszerzési és katonai forrásokra hivatkozva jelentette. "Tudjuk, hogy eltaláljuk, tudjuk, hogy megsebesült" - mondta az újságnak egy hírszerző tiszt, aki kérte neve említésének mellőzését. Az illető annak a csoportnak tagja, amelyet az iraki elnök felkutatásával bíztak meg. Az újság olyan forrásokat is idéz, amelyek szerint a Delta Erő kommandósai Bagdadban "megcsapolták" Szaddám föld alatti telefonvezetékeit, és a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA együttműködésre bírt egy iraki tisztségviselőt, aki tudja, hogy hol alszik Szadddám Huszein. Dan Hetlage tengerészhadnagy a Pentagonban nem volt hajlandó megjegyzést fűzni e hírekhez, de hangsúlyozta: Donald Rumsfeld védelmi miniszter a Szaddám Huszein épületegyüttesére mért első csapást sikeresnek minősítette. "Szaddám azonban nem az egyetlen célpont, mi az egész rendszert el akarjuk távolítani" - jelentette ki Hetlage.

A háborúellenes utcai tüntetésekre tekintettel a jövő hónapra halasztották a parlamenti szavazást Dél-Koreában az ország hétszáz egészségügyi és műszaki katonájának Irakba küldéséről.

Ro Mu Hjon dél-koreai elnök a múlt héten jelentette be azt a szándékát, hogy nem harcoló katonai alakulatokat akar küldeni az arab országba az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadműveletének támogatására. Most az ország több városában meg-megújuló, háborúellenes utcai tüntetések hatására a politikai pártok úgy döntöttek, hogy a tervezett keddi szavazást április 2-ára halasztják. Azt megelőzően az államfő beszédet mond a nemzetgyűlésben, és megpróbálja meggyőzni a közvéleményt is az iraki hadművelet támogatásának helyességéről - jelentette a Reuters.

Az Irakba irányuló állítólagos orosz fegyverszállításokkal kapcsolatos botrány szinte a hadműveletekről szóló híreket is háttérbe szorította kedden az orosz tömegtájékoztatásban.

A moszkvai vezetők és a megvádolt orosz cégek határozottan cáfolnak, egyes megfigyelők egy új hidegháborút sem zárnak ki Oroszország és az Egyesült Államok között. Hétfőn George W. Bush amerikai elnök és Colin Powell amerikai külügyminiszter is felhívta orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, illetve Igot Ivanovot, hogy tisztázza a The Washington Post című amerikai napilapnak a washingtoni Fehér Ház által is megerősített állításait. Putyin és Ivanov visszautasították, hogy akár a múltban, akár jelenleg Moszkva megsértené az ENSZ Irak elleni szankciót. Tagadnak az érintett vállalatok is, a tulai székhelyű, állami tulajdonban lévő Műszeripari Tervező Iroda, és az Aviakonverszia moszkvai magáncég vezetői éles hangú nyilatkozatokban utasították vissza az amerikai vádakat. A cégek és orosz politikai személyiségek szerint rágalomról vagy legfeljebb arról lehet szó, hogy néhány szovjet, illetve újabb orosz gyártmányú fegyvert harmadik országok Iraknak adtak el. Az amerikai listán tankelhárító fegyverek, éjjellátó készülékek mellett az Aviakonverszia által forgalmazott, rakéták és úgynevezett intelligens bombák megzavarására alkalmas eszközök is szerepelnek. A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap kedden valószínűsítette, hogy két újabb orosz cég, a novgorodi Kvant és a brjanszki Elektromechanikai Gyár neve is megjelenik az amerikai feketelistán. Mindkét vállalat az elektronikus hadviselés eszközeivel foglalkozik, főleg repülőgépek és helikopterek megszavazására alkalmas rádióberendezésekkel. Abbasz Halaf moszkvai iraki nagykövet kedden ugyancsak visszautasította az amerikai vádakat, amivel szerinte Washingtonnak az a célja, hogy "Oroszországra hárítsa a felelősséget iraki katonai kudarcáért". A Nyezaviszimaja Gazeta mindemellett Irakba irányuló, fehéroroszországi charterjáratok fedélzetén útnak indított, titokzatos szállítmányokról számolt be kedden. A lap információi szerint a szállítmányok hátterében a nem kevésbé titokzatos, szinte elérhetetlen "Fehérorosz-Iraki Baráti Társaság" áll, amely nyilvánvalóan minszki kormánykörökkel áll szoros összeköttetésben. A Nyezaviszimaja Gazeta keddi vezércikke elítélte az Irak elleni háborút, a lap megállapítása szerint Washington már máshogy értelmezi a nemzetközi terrorizmus elleni háborút, amelyet világhatalmi pozíciójának a megerősítésére akar felhasználni. A lap ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy egy új hidegháborúban egyértelműen Oroszország húzná a rövidebbet. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy Washington megtorpedózhatja Moszkva nemzetközi gazdasági integrációját, mindenekelőtt csatlakozását a Kereskedelmi Világzervezethez.

A török csapatok egyelőre nem hatolnak be Észak-Irakba, hogy ne fokozzák a feszültséget a térséget ellenőrző kurd frakciókkal és ne keresztezzék az Egyesült Államok katonai terveit.

Török lapok jelentése szerint Hilmi Özkök tábornok,vezérkari főnök hétfőn - miután megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan miniszterelnökkel és Deniz Baykallal, a parlamenti ellenzék vezérével - kijelentette, hogy csapataik a közeljövőben nem mennek be észak-iraki területre. A Sabah című lap úgy tudja, hogy a hadsereg figyelemmel kíséri a fejleményeket, s ha a biztonságot veszélyeztetve látja, nem habozik majd közbelépni. Az Aksam című napilap szerint a török tábornokok úgy vélik, hogy egy észak-iraki katonai behatolást az amerikaiak és az Irak-ellenes koalíció más erői hadüzenetként értelmeznének. A nagy példányszámú független politikai napilap, a Hürriyet szerint a török csapatok egyelőre nem erősítik tovább 1997 óta fenntartott észak-iraki jelenlétüket. Törökország Washingtonnal és Nyugat-Európával fenntartott kapcsolataiban állandó feszültséget okoz annak lehetősége, hogy a menekültáradat leállítása vagy a kurd szakadár törekvések megakadályozása érdekében török csapatok hatolnak be az iraki Kurdisztánba - emlékeztet az AFP. A francia hírügynökség úgy tudja, hogy Hilmi Özkök vezérkari főnök kedd délután sajtóértekezletet tart a török-iraki határon lévő Silopiban.

A cseh államfő szerint ugyan kétségtelen, hogy Irakban diktatúra van, de az az elképzelés, hogy ezt a tényt katonai erővel változtassák meg, elfogadhatatlan.

"Irakban természetesen diktatúra van, ami egy olyan társadalmi berendezkedés, amely a mai euroatlanti civilizáció számára elfogadhatatlan és veszélyes. Ugyanakkor az Irak elleni támadás híveinek az az elképzelése, hogy a demokráciát katonai erővel is be lehet vezetni, számomra más világból való" - írja Václav Klaus abban a cikkében, amelyet a Mladá Fronta Dnes című prágai lap közölt keddi kiadásában. Megjegyzi, hogy ez nem Amerika-ellenes álláspont, mert az amerikai jobboldal körében is vita van a háború létjogosultságáról. "A demokráciát lehet támogatni, ösztönözni, de nem lehet senkire sem rákényszeríteni, különösen nem katonai erővel" - állítja Klaus. Szerinte ha elfogadjuk a "demokráciaexport" ezen modelljét, senki sem tudja megmondani, hogy ki lesz a következő célpont, s a mozgás mikor áll le, mert a világban számos diktatórikusnak minősíthető rendszer van. Úgy véli, hogy nemzetközi mechanizmusokat kell kialakítani a diktatúrák és a terroristák elszigetelésére. "Tömeges, általános, megelőző háború megindítása azonban biztosan lehetséges" - szögezte le a politikus. Klaus úgy véli, hogy Csehország mai hivatalos álláspontja - amely nem amerikai és nem francia álláspont - kiegyensúlyozott és ezt fenn kell tartani. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy a kormányzat véleménye ebben a kérdésben lényegében egybevág a lakosság többségi véleményével. A keddi prágai sajtó bírálóan ír arról, hogy Csehország segítség gyanánt 5000 hibás, használhatatlan gázálarcot küldött Kuvaitba. "A katonáknak nem engedném meg, hogy használják ezeket a gázálarcokat" - nyilatkozta a botránnyal kapcsolatban Dusan Lupuljev, a Kuvaitban állomásozó közös cseh-szlovák vegyvédelmi egység parancsnoka. A gázálarcokat Kuvait kérte Prágától. A cseh hatóságok a gázálarcokat gyártó Gumárne Zubrí céget bízták meg az ügy rendezésével. A cég, mivel nem volt elegendő gázálarca raktáron, a tűzoltóraktárakból kért kölcsön, s azokat küldte gyorsan Kuvaitba. Csak később derült ki, hogy a gázálarcok már elavultak és gyakorlatilag használhatatlanok. Az első öbölháború idején 1991-ben Prága hasonló módon küldött több ezer elavult gázálarcot Szaúd-Arábiába.

A spanyol kormány bejelentette, hogy visszavonja támogatását Törökországtól, amennyiben az megtámadja Irak északirészét

A spanyol kormány a NATO keretén belül védelmezné Törökországot egy esetleges iraki támadásban, azonban visszavonná a segítséget abban az esetben, ha a török csapatok behatolnak Irak területére - jelentette be Federico Trillo védelmi és Ana Palacio külügyminiszter parlamenti felszólalásuk keretében, a védelmi és a külügyi bizottságok közös ülésén. A kérdéssel kapcsolatban Palacio hangsúlyozta, hogy Spanyolország aggódik az esetleges török invázió lehetősége miatt, mivel Irak területi épsége alapelve az amerikai-brit támadásnak. A miniszter asszony véleménye szerint a háború végeztével elsősorban az ENSZ-nek lesznek humanitárius feladatai. A hatalmat egy iraki adminisztrációnak kellene átvennie: ennek az lenne a feladata, hogy irányítsa az átmenetet addig, amíg az iraki politikai pártok uralni tudják a helyzetet.

Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem számol azzal, hogy Törökország aktív részese lesz a mostani öbölháborúnak.

- Nem hiszem, hogy Törökország probléma lesz, az már a múlt- közölte a spanyol származású politikus kedden az ARD német közszolgálati televízió délelőtti műsorában. Solana nagyon bízik abban, hogy a helyzet Irak északi határai mentén stabil marad. Az EU külpolitikai csúcspolitikusának véleménye szerint a háború után nyújtandó humanitárius segítséget az ENSZ és az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozataiba kell beágyazni. Fontos, hogy megmaradjon Irak területi egysége. "Nem hiszem, hogy amerikai barátaink a tartós megszálló szerepében szeretnék találni magukat" - közölte Solana. Szerinte egy nemzetközi meghatalmazás az Egyesült államok számára is jobb lenne. Heidemarie Wieczorek-Zeul, a fejlesztési segélyek német minisztere a Die Welt című lap keddi számában, illetve az ARD-ben állást foglalt az ellen, hogy Irakból egyfajta amerikai protektorátus váljon. Az újjáépítés anyagi terheit zömmel az Egyesült Államoknak kell vállalnia, s az újjáépítés menetét az ENSZ irányítaná. "Nem úgy van az, hogy egyesek csak rombolnak, mások meg építenek" - jelentette ki a német szociáldemokrata párt (SPD) balszárnyához sorolt Heidemarie Wieczorek-Zeul.

MTI - fidesz.hu