Megalakult az ötpárti magyar EU-elnökségi munkacsoport
Megalakult, és meghatározta idei ügyrendjét az Országgyűlés ötpárti magyar EU-elnökségi munkacsoportja 2008. március 25-én.
Dátum: 2008-09-18 08:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=120261
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:17:15.830477, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az öt magyar parlamenti párt 2008. február 21-én állapodott meg abban, hogy az elnökségi felkészüléssel összefüggő egyes kérdések megvitatására az Országgyűlés Konzultációs Bizottsága keretében EU-elnökségi munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai az öt parlamenti párt frakcióvezetői, a kormány képviseletében pedig állandó résztvevője a külügyminiszter.
Ennek nyomán 2008. március 25-én megalakult az Országgyűlés EU-elnökségi munkacsoportja. Az alakuló ülésén elfogadták a munkacsoport ütemtervét, áttekintették a magyar EU-elnökségi felkészülés jelenlegi helyzetét, megvitatták az előkészítéssel és a lebonyolítással összefüggő személyügyi-intézményi struktúra elvi kérdéseit, valamint az Országgyűlésnek az EU-elnökséggel összefüggő feladatait. A munkacsoport elfogadta a 2008. évre vonatkozó munkatervét, továbbá állásfoglalást hozott a személyügyi-intézményi struktúra egyes elvi kérdéseiről.
Magyarország első EU-elnöksége azért is jelentős, mert amíg egy ország ezen "nem esik át", addig nem illeszkedik be igazán az Európai Unióba - szögezte le Németh Zsolt az EU-elnökségi munkacsoport keddi, budapesti alakuló ülésén.
A 2011-es EU-elnökség az első ilyen feladat az Unió tagjává vált Magyarország számára és ez nemzeti kérdés is - mondta Mesterházy Attila (MSZP) és Németh Zsolt (Fidesz) az ülésen. Az Országgyűlés öt frakciója által létrehozott testület társelnöki tisztét ellátó Mesterházy Attila bevezetőjében kiemelte: Magyarország EU-elnöksége kormányzati ciklusokon átívelő feladat, egyben nemzeti kérdés. Fontos, hogy ezt Magyarország miként látja el - tette hozzá a szocialista politikus, aki szerint az ország EU-elnökségének sikeresnek, hatékonynak és Magyarország számára "sokat hozónak" kell lennie.
Németh Zsolt, a munkacsoport fideszes társelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt mondta, Magyarország első EU-elnöksége azért is jelentős, mert amíg egy ország ezen "nem esik át", addig nem illeszkedik be igazán az Európai Unióba. Magyarország 2011 első félévében tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.
A testület két társelnöke szerint a magyar EU-elnökség kérdésében lehetséges a konszenzus a parlamenti pártok között. "Lehet konszenzust építeni Magyarország számára kulcsfontosságú kérdésekben a parlamenti pártok között" - fogalmazott Németh Zsolt (Fidesz). Mint mondta, a felkészülés során az unióban egyedülálló együttdöntési mechanizmust alakítottak ki a kormány és az Országgyűlés között.
Németh Zsolt értékelése szerint fontos, hogy az elnökségi stáb létrehozásakor tizenöt százaléknyi tartaléktagot válasszanak ki, ami lehetővé teszi az esetleges feladatátvállalást. Mesterházy Attila, a munkacsoport MSZP-s társelnöke azt mondta, hogy az uniós elnökségre történő felkészülést ki kell vonni a pártpolitikai viták köréből. A testület ülésén elfogadott állásfoglalás szerint az elnökségi stáb kiválasztásában a szakmaiságnak és az objektivitásnak kell érvényesülnie. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy a kormány a kiválasztás során a különböző pozíciókra a belső kiválasztást követően külső pályáztatással találjon megfelelő személyeket.