Kémiai egyenlítő az Antarktisz körül

Délkelet-Ázsia szennyezett levegőjét és az Antarktiszt körülölelő Déli-óceán kristálytiszta levegőjét elválasztó "kémiai egyenlítőt" fedeztek fel brit éghajlatkutatók Ausztráliától északra.

Dátum: 2008-09-26 10:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=120814
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:22:00.472277, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az északi félteke levegője nemigen keveredik a bolygó déli felének tisztább levegőjével. Erről az Intertropikus Konvergenciazóna (ITCZ) gondoskodik. Az egyenlítő vidékén húzódó, észak-déli irányban mozgó felhős zóna meteorológiai berlini falként választja el egymástól a két félteke légtömegeit.

A York-i Egyetem munkatársai egy újabb határvédelmi rendszer jelenlétét mutatták ki. Ez a délkelet-ázsiai - főként szumátrai és thaiföldi - erdőtüzek miatt szennyezett és az Antarktisz felé tartó légáramlatok útját állja el. Nagyjából 50 kilométer széles, Ausztrália északi partvidékénél terül el. Amikor Jacqueline Hamilton és munkatársai 2006 elején ezen a területen vizsgálódtak légszennyezettség-mérő készülékekkel felszerelt repülővel, felfigyeltek rá, hogy a később kémiai egyenlítőnek elnevezett zóna északi részén négyszer nagyobb a szénmonoxid - a fa égésének egy mellékterméke - koncentrációja a levegőben, mint a zóna déli részén.

A Journal of Geophysical Research című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint az adatfelvétel időpontjában az ITCZ éppen Ausztrália közepe felett húzódott. Ebből a brit kutatók arra következtettek, hogy egy korábban ismeretlen határon keltek át gépükkel. A rejtett válaszfalat Hamilton szerint a Csendes-óceán nyugati részének sekély vize emeli. A felszíni tengervíz itt rendkívül meleg és hatalmas erejű viharokat táplál. "Ezek a szélviharok úgy működnek, mint egy pumpa; a szennyezett levegőt a felszínről felhajtják a légkör magas régióiba, ahol a szennyezőanyagok hosszabb ideig megmaradnak" - mondta a brit kutató. Délen viszont, Ausztrália felett a ciklonok a tiszta antarktiszi tengeri levegőt szívják magukba. A két időjárási rendszer nem keveredik és egy láthatatlan kémiai határ keletkezik közöttük.

A vizsgálatot monszun idején végezték, így aztán meglehet, hogy időszakos jelenségről van szó, de felfedezése mindenképpen megkönnyíti a szennyezőanyagok légköri mozgását és a légszennyezésnek az éghajlatra gyakorolt hatását vizsgáló tudósok munkáját - mondta Jacqueline Hamilton a New Scientist című brit tudományos folyóirat hírportálján megjelent beszámoló szerint.