Egyetértés a bevándorlási paktumban

Az Európai Unió belügyminiszterei támogatták a francia elnökség kezdeményezését az európai bevándorlási paktum létrehozásáról, mely egységes keretet biztosítana az uniónak a bevándorlók kezelésére. A nem európaiak munkavállalását megkönnyítő kék kártyával kapcsolatban viszont már nem voltak ilyen egységesek a tagállamok.

Dátum: 2008-09-26 17:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=120851
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:22:11.359390, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A csütörtöki (2008. szeptember 25.) miniszteri találkozót teljes egészében a bevándorlás témakörének szentelték. Brice Hortefeux francia bevándorlási miniszter szerint az átfogó megállapodással sikerül elejét venni annak, hogy egy "Európa erőd" alakuljon ki, ugyanakkor teljesen nyílt sem maradna az öreg kontinens.

A paktum közös politikai alapelveket fektet le a legális és illegális bevándorlás, a határőrizet, a menekültügy terén. A tervek szerint a legális bevándorlásnak az adott ország befogadóképességén kell alapulnia. Azokat, akik nem rendelkeznek megfelelő papírokkal, visszatoloncolhatnák a saját országukba.

Az egyezményről a tagállamok állam- és kormányfői hozzák meg a végső döntést az Európai Tanács októberi ülésén.

A csütörtöki megbeszélésen a "kék kártyának" nevezett európai munkavállalási engedély is szóba került, amellyel az Európán kívüliek valamennyi tagországban munkát vállalhatnának. Egyedül Csehország ellenezte a tervet, mivel a prágai kormány álláspontja szerint előtte a kelet-európaiak munkavállalását korlátozó intézkedéseket kellene eltörölni. Jelenleg Ausztria, Belgium, Dánia és Németország alkalmaz még korlátozásokat az új tagállamok állampolgáraival szemben.

A kék kártyával az unió olyan szakmák képviselőit szeretné az európai munkaerő-piacra csábítani, amelyekben szakemberhiány van a kontinensen. Így például egy indiai mérnök érvényes munkaszerződés, vagy állásajánlat birtokában 18 hónapra automatikusan munkavállalási engedélyt kaphatna. Ezt követően a munkavállaló más tagállamban is betölthetne szakképzettséget igénylő munkakört. A kék kártya ugyanakkor nem lenne "üres csekk", a tagállamok maguk határozhatnák meg az ilyen módon foglalkoztatottak keretszámát. A kék kártyásoknak előírnák továbbá, hogy meghatározott szektorokban az adott ország átlagfizetésének 1,2-szeresét kellene fizetni.

A Bizottság becslései szerint a munkaerő-hiány 2050-re éri el a csúcsát, amikor 25 millió európai fog nyugdíjba menni. Ekkorra már a népesség egyharmada 65 éven felüli lesz.

Európának jelentős lemaradása van a külföldi, magasan képzett munkaerő alkalmazásában a világ más részeihez viszonyítva: míg kontinensünkön 1,7 százalékot, addig Ausztráliában közel tíz, Kanadában hét, az Egyesült Államokban pedig 3 százalékot tesz ki az arányuk.