Rice: Irak lefegyverzése a jelenkor legnagyobb kihívása

Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint az Irak lefegyverzésére szövetkezett közel 50 ország mutatja az utat a jelenkor legnagyobb biztonsági kihívásának leküzdéséhez, és meggyőződését fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség többi része is követni fogja a koalíciót.

Dátum: 2003-03-27 13:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8686
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:09:29.423857, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Rice a konzervatív amerikai The Wall Street Journal európai kiadásában csütörtökön megjelent cikkében elsősorban azt akarta kimutatni, hogy az Irakot megtámadó koalíció nem csupán az Egyesült Államok vezette kis csoport. Az általa a koalícióhoz sorolt közel 50 ország valamennyi földrészre kiterjed, 1,23 milliárd embert képvisel, akik között minden faj, vallás és etnikum megtalálható, az országok összesített bruttó terméke pedig 22 trillió dollárra rúg. E hatalmas összefogás közös célja népeik biztonsága, mert ezek az országok felismerték, hogy korunk legfőbb veszélye a törvénytelen rendszerek, a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus összefonódása. Közülük számos ország élte át a múlt században, hogy a világ nem cselekedett időben egy válság vagy egy fenyegetés elhárítására, mert nem volt meg a kellő akarat hozzá, s nekik utána évtizedekig együtt kellett élniük a mulasztás szörnyű és halálos következményeivel. Az észt elnök néhány hónapja azt mondta George Bush amerikai elnöknek, hogy neki nem szükséges magyarázgatni, miért kell szembeszállni Irakkal - a nagy demokráciák nem cselekedtek a 30-as években, s ennek következtében az ő népe 50 évre rabszolgaságba süllyedt.

A nemzetbiztonsági főtanácsadó név szerint is megemlítette a háborús szövetségesek közül a britek, ausztrálok, lengyelek, dánok, csehek, szlovákok konkrét szerepvállalásait, és hozzáfűzte, hogy a hadművelet előrehaladtával még növekedni is fog sok koalíciós partner szerepe. Rice a II. világháború és a hidegháború végéhez hasonlította az amerikai nagyvárosok elleni terrorista támadások politikai jelentőségét, amelyek nyomán mélyreható átrendeződés indul meg a világpolitikában, régi szövetségek és tisztes intézmények kerülnek próbatétel elé.

A lap két vezércikkében azt fejtegette, hogy az amerikai és brit csapatok felszabadítókként érkeztek Irakba, mert Szaddám Huszein Baasz pártjának milicistái mint a legutóbbi öbölháború után, most is vérfürdőt rendeztek Bászrában a rezsim ellen felkelő síiták között. Ilyen az a rendszer, amelyet Jacques Chirac francia, Vlagyimir Putyin orosz elnök és a háborúellenes tüntetők védelmezni próbálnak a szövetségesek megtorlásától. Irak és a terrorizmus kapcsolatáról is egyre több adat kerül napvilágra. Jiri Ruzek, a cseh titkosszolgálat igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy a prágai iraki konzul már 1998-ban terroristákat próbált toborozni a Szabad Európa Rádió ottani székházának felrobbantására, mert onnan sugározták a Szabad Irak Rádió arab nyelvű adásait.

MTI - fidesz.hu