A nemzeti függetlenség erős sziklatalapzat
A globalizálódó világ ellenére a magyar nemzeti függetlenségnek még mindig van jelentősége - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójának a Nemzeti Gyásznapon, a Batthyány-örökmécsesnél tartott megemlékezésén.
Dátum: 2008-10-06 14:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=121386
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:25:52.536667, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Amikor a Nemzeti Gyásznapon Batthány Lajos és társainak kivégzésére emlékezünk, akkor egyúttal egy olyan korszakot idézünk, amikor még nagyok voltak a magyarok, s amely korban egy ügyért meghalni dicsőséget jelentett. Batthány Lajos a halál árnyékában sem tagadta meg a hazaszeretetét és a szabadságba vetett hitét, míg a XXI. század embere számára ma már szinte elképzelhetetlen, hogy élet és halál között válasszon elveiért kiállva - mondta Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke hangsúlyozta: Magyarország függetlenségének napjainkban, az egyre globalizálódó világban, a nemzetközi vállalatok országok feletti összefonódása ellenére is nagy jelentősége van. A magyar nemzeti függetlenség továbbra is az az erős sziklatalapzat, amelyre építeni lehet az ország jövőjét. Ha az elmúlt kétszáz esztendőhöz hasonlóan nincs ez a sziklatalapzat, amelyre a mai magyar politikai élet résztvevői felállhatnak, akkor mindent csak homokra építenek - jelentette ki a Fidesz elnöke, majd átadta a szót a magyar függetlenség egyik harcosának, az Országgyűlés korelnökének, dr. Horváth Jánosnak.
"Az én diákkoromban két nemzeti ünnep volt: március 15-e, amikor a nemzeti színű piros-fehér-zöld kokárdát tűztük ki, majd október 6-a, amikor fekete gyászszalagot viseltünk. Az ellentétes szimbólumok üzenete mégis összetartozott: a szabadság kivívása, majd elvesztése" - mondta dr. Horváth János.
Emlékeztetett rá, hogy a szabadság átélése mindig is része volt a magyar igényeknek, ahogyan alkotmányunk formálódott: az Aranybulla, a Tordai Diéta, Bocskai István és Rákóczi Ferenc országgyűlései, Széchenyi István és Kossuth Lajos reformpolitikája, az 1848. áprilisi felelős kormány Batthyány Lajos miniszterelnökkel.
Horváth János felidézte az 1947-es választásokat, amikor a vilgáháború győztes nagyhatalmaink bátorítására és garanciájával megtartott választásokon 92 százalékos arányban vettek részt a magyar emberek, és a polgári kormányzás 83 százalékos szavazatot kaptak, s mely voksolásról a New York Times úgy írt: "Magyarország a demokrácia fellegvára". Ám a szovjet-orosz birodalom - szerződéses kötelezettségé t megszegve - 1947-ben a kisebbségi kommunistákat helyezte kormányzásra, s került hatalomra Rákos Mátyás és társai, amelyet Truman elnök "gyalázatos szovjet puccs"-ként jellemzett.
Mint mondta, 2008. október 6-án is időszerű és helyénvaló emlékezetünkbe idézni a másfél évszázados előzményeket, az elmúlt évtizedes hagyatékunkat, a jövőre vonatkozó figyelmeztetéseket. A zsarnokok úgy kormányoznak, hogy megtagadják a választójogot, aminek eszközével a nép leválthatná őket. Elgondolkozhatunk azon, hogy milyen Magyarország létezne a Kárpát-medencében, ha tovább haladt volna Széchenyi és Kossuth felvilágosodása, ha az 1920-as években nem törlik el a parasztság többségének szavazati jogát, ha 1947-ben nem kényszerítik ki a kékcédulás választásokat, ha az 1956-os forradalom nyomában eljutunk a választásokig - mutatott rá a szónok.
"Ma a történelem üzenete számomra úgy hangzik, mint harangok zúgása, amiből a kicsengő lélekharang azt sikoltja, hogy Magyarország nem érzi jól magát. Még jó, hogy a magyar nép tudja a gyógyulás módját. Ez pedig a közélet önvizsgálata, aminek eszköze megkérdezni a népet. Rábízni a kételyek eloszlatását úgy, hogy vizsgálódva újból megválasztja képviselőit, akiknek kezébe helyezi a törvényhozást és kormányzást. Valósságá válhat, hogy a múltat gyászolva, jövőjét munkálva, megbékél önmagával a magyar nép" - zárta megemlékező beszédét dr. Horváth János.