Magyarország augusztusban csatlakozik a kiotói egyezményhez

A klímaváltozás megelőzését célzó kiotói egyezmény várhatóan az ősz elején lép érvénybe, de Magyarország még ez előtt csatlakozik a megállapodáshoz - közölte Nemes Csaba, a Környezetvédelmi Minisztérium főcsoportfőnöke hétfőn.

Dátum: 2002-03-05 12:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=598
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:19:45.298579, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A témáról hétfőn kezdődött nemzetközi konferencia Budapesten. A CarboEurope néven megrendezett négynapos rendezvényen Európa több mint 150 tudósa vitatja meg a széndioxid-kibocsátás mérésével kapcsolatos legújabb eredményeket.

A főcsoportfőnök elmondta: az ENSZ égisze alatt 1997 decemberében Kiotóban elfogadott jegyzőkönyv szabályozásairól január óta egyeztetnek a magyarországi minisztériumok képviselői. - A egyezmény ratifikálásának pontos időpontjáról, módjáról a kormányzat március végéig dönt - közölte Nemes Csaba.

Emlékeztetett arra, hogy az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló megállapodás akkor válik hatályossá, amikor az egyezményhez csatlakozó országok kibocsátott széndioxidhányada eléri a világon megtermelt összes széndioxid-mennyiség legalább 55 százalékát.

A főcsoportfőnök szerint a szeptemberi johannesburgi környezetvédelmi világtalálkozóig az Amerikai Egyesült Államok nélkül is "összegyűlik" az egyezmény életbelépéséhez szükséges kibocsátáskvóta.

Nemes Csaba emlékeztetett arra, hogy Magyarország a kiotói jegyzőkönyvben azt vállalta, hogy 2010-ig 6 százalékkal csökkenti a 80-as évek végén mért széndioxid-kibocsátását. - Ezt a célt az ország a gazdasági átalakulás következtében már most legalább 10 százalékkal túlteljesítette, azaz a másfél évtizeddel ezelőttihez képest jelenleg mintegy 16 százalékkal kevesebb széndioxid jut a légtérbe - hangoztatta a szakember. Hozzátette: az energiaszektor környezetbarátabbá tételével, a hulladékok újrahasznosításával, erdősítésekkel csökkenthető széndioxid-mennyiség a jövőben várhatóan csekély mértékben nő. A növekedést Nemes Csaba a közlekedés és a GDP-növekedés okozta kibocsátástöbblettel magyarázta.

A kiotói egyezmény a széndioxid-kvótáját nem teljesen felhasználó országok, így várhatóan Magyarország számára engedélyezi, hogy megmaradt kapacitásával mérsékelhesse más országok kvótatúllépését.

Nemes Csaba megjegyezte: a kvóták átruházása jelenleg csak úgy lehetséges, hogy a túllépéssel rendelkező országok saját költségükön a kvótafelesleggel bíró országokban kibocsátás-csökkentő beruházásokat végeznek. - A kvótákkal való közvetlen kereskedelemre, vagy akár egy tőzsdei rendszer kialakulására csak 2005 után, az akkora tervezett Európai Uniós irányelv életbelépését követően nyílhat mód - jelezte a főcsoportfőnök. Becslése szerint a Magyarország által vállalt kvóta "alulteljesítése" több tízmilliárd forintos környezetvédelmi beruházást tesz lehetővé az országban az elkövetkező tíz évben.