Változatlan Fidesz előny
Szeptemberhez viszonyítva októberben a pártválasztás trendjei nem mutatnak jelentős változást - olvasható a Századvég-Forsense legfrissebb elemzésében.
Dátum: 2008-10-28 13:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=122818
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 06:34:02.730923, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A részvételi hajlandóság enyhén emelkedett, jelenleg a megkérdezettek 62 százaléka mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat rendeznének. A pártot választók aránya nem változott, a megkérdezettek fele nevezett meg pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. Az egyetlen jelentősebbnek mondható eltérés a múlt hónaphoz képest, hogy 4 százalékponttal csökkent a bizonytalan pártpreferenciájúak tábora, így most a megkérdezettek 21 százaléka nem tudja, kire szavazna most vasárnap. Ugyanakkor kismértékben nőtt a pártpreferenciájukat eltitkolók és a mindenképp távolmaradók aránya (22 százalék illetve 7 százalék) is.
Az októberi adatok szerint a pártpreferenciákban a nyár folyamán tapasztalt ingadozás nem folytatódott. A két nagy párt támogatottsága közötti különbség 10 százalékponton állandósult, mind a Fidesz (28 százalék), mind az MSZP támogatóinak aránya (18 százalék) a teljes lakosságon belül egy százalékponttal haladja meg a szeptemberi eredményeket. Az SZDSZ támogatottsága sem változott (1 százalék), ugyanakkor MDF tábora - feltehetőleg az MDF körüli viharok hatására - az előző havi 3 százalékhoz képest a liberális párt támogatottságának szintjére csökkent.
Enyhén növekedett a biztos szavazó és pártot is választó személyek tábora. Jelenleg a megkérdezettek 41 százaléka sorolható ebbe a csoportba (+2 százalék). A biztos szavazó pártot választók között mindkét nagy párt támogatóinak aránya emelkedett. Míg a Fideszre 58 százalék, addig az MSZP-re 37 százalék voksolna.
Politikai attitűdök: csökkent a két politikai oldal közti különbség
Míg a pártpreferenciákban nem tapasztalni jelentős változást, addig a politikai attitűdökre vonatkozó kérdések közül több is azt mutatja, hogy a két politikai oldal közti különbség csökkent. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása a bizonytalan és ismeretlen pártválasztásúak véleményének változásában keresendő. Kérdés, hogy elsődlegesen a pénzügyi válság hatására megnövekedett stabilitás iránti vágy az ok, vagy esetleg más, például a kisebbségi kormányzás megítélésének változása. Talán ennél is fontosabb kérdés, hogy ez a változás tartósnak bizonyul-e, és a későbbiekben megjelenik-e a tényleges pártpreferenciákban is.
A kormány munkáját és az ellenzék tevékenységét is pozitívan megítélők aránya immár két hónapja kiegyenlített képet mutat. A jelenlegi felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pártválasztásukban bizonytalanok háromnegyede alkot negatív véleményt az ellenzék tevékenységéről. Ezzel párhuzamosan a kormány tevékenységét kevesebben, 61 százalék ítéli meg negatívan.
A kormányváltás szükségességének megítélésében jelentősebb változást tapasztalni szeptemberhez képest. Míg a múlt hónapban 12 százalékponttal nagyobb volt a kormányváltást támogatók tábora a kormány megtartása mellett kiállókénál, addig októberre ez a különbség elolvadt (40 százalék illetve 39 százalék). A bizonytalan pártválasztásúak esetében számottevő változás történt, hiszen míg körükben, szeptemberben a kormányváltás támogatói voltak egyértelmű többségben, addig egy hónappal később már 43 százalékuk látná szívesebben, ha a jelenlegi kormány folytatná munkáját, s csak 23 százalék szeretne kormányváltást. Ez minden bizonnyal a pénzügyi és gazdasági válságra vezethető vissza, hiszen ebben a szituációban az emberek stabilitásra vágynak, és tartanak egy esetleges előrehozott választástól és az abban rejlő kockázatoktól.
Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor a múlt havi eredményekhez képest növekedett azok részaránya, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle, MSZP-kormányt szeretnének hatalmon látni (31 százalék). Ugyanakkor a Fidesz számára kedvező opciók valamelyikét választók aránya gyakorlatilag nem változott (25 százalék). Továbbra is igen jelentős azok tábora, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon (32 százalék).
A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül jelenleg is az előrehozott választások támogatói tábora a legnagyobb (41 százalék). Az SZDSZ visszatérése a koalícióba - Gyurcsánnyal vagy nélküle - népszerűbb opció (összesen 24 százalék), mint az MSZP kisebbségi kormányzását jelentő két lehetőség együttesen (19 százalék).
Immár a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) van azon a véleményen, hogy az MSZP valószínűleg vagy biztosan képes lenne 2010-ig önállóan kormányozni, ami 4 százalékpontos emelkedést jelent. Ezzel ellentétes véleménnyel 35 százalék rendelkezik, ami 5 százalékpontos csökkenést jelent szeptemberhez képest.