Mi lesz az RMDSZ-szel?

Tőkés László bejelentése, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megvonja támogatását az RMDSZ-től, újabb fejezetet nyitott az erdélyi magyarság fennmaradásáért folytatott küzdelemben. Kérdés, milyen politikai alternatívája lehet az RMDSZ-nek.

Dátum: 2003-03-29 15:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8769
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:09:54.420025, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A jelenlegi válság elsődleges oka, hogy a magát nemzetállamként meghatározó Románia elsődleges célja a magyar nemzeti közösség beolvasztása. Változatlanul folyik az utolsó magyar tömb központi irányítású elrománosítása, egyre nagyobb katonai és rendőri egységek betelepítése.

Az elmúlt tizenhárom esztendő azt is megmutatta, hogy a Nyugat kizárólag a térség stabilitásában érdekelt. Azon kisebbségekkel, amelyek csendben haldoklanak - s akcióikkal nem jelentenek biztonsági kockázatot - nem törődik. Jellemző, hogy az ügyeinkben mindig "tájékozott" amerikai elnök, Bill Clinton, már román kisebbségi modellről szólt.

Az elmúlt esztendők keserű tapasztalatai közé tartozik, hogy a magyarok többségének helyzetén nem javít érzékelhetően az RMDSZ kormányzati részvétele. Szerepük pusztán a bukaresti kormány nemzetiségi politikai eredményeinek és "európaiságának" hihetővé tételére korlátozódik. A többségi pártok - ellenzék és a kormány - hibátlanul zártak, tévedhetetlenül kaszálják el mindmáig a kisebbség számára fontos törvények elfogadását.

Egy másik alig tudomásul vett probléma, hogy a román igazságszolgáltatás és végrehajtóhatalom dzsungelében egy jogszabály megalkotása semmire sem jelent garanciát. Így nem véletlen, ha a reménytelenség, a szegénység elől százezrek hagyják el szülőföldjüket, a 2002-es népszámlálás szerint a romániai magyarság lélekszáma 1,45 millióra csökkent. Ez tíz esztendő alatt mintegy kétszázezres veszteséget jelentett.

A polgári kormány nemzetpolitikai aktivitása - az erdélyi magánegyetem, a kedvezménytörvény megalkotása -alkalmasnak tűnt mindezen folyamatok lassítására. A Medgyessy kormány azonban már első külpolitikai üzenetében világossá tette, hogy nem érdeklik a határokon túli magyarok, ezért hajlandó a kedvezménytörvény ellentételezés nélküli kiüresítésére.

Ebben a reménytelennek látszó helyzetben természetes, hogy felvetődött kérdés: mi a romániai magyarság érdekében folytatandó helyes politika? Vezet-e valamilyen eredményre az RMDSZ 2000-ben megkötött kvázi-koalíciója, a posztkommunista román szocialistákkal, vagy a párt politikája kimerül vezetőinek egyéni az életszínvonal céljainak szolgálatában?

A fenti körülmények közepette érthető, hogy a létében fenyegetett erdélyi magyarság megmaradásához már kevésnek tűnik az RMDSZ óvatos politizálása a bukaresti parlamentben. Itt utolsó esélyként mindazon erők egyesítésére van szükség, amelyek a közéletben tenni tudnak és akarnak az erdélyi és partiumi magyarság életben tartásáért. Ennek az összefogásnak az egyik eszköze lehet a Tőkés László nevével fémjelzett, s szárnyait bontogató Magyar Nemzeti Önkormányzat is.