Nem lesz minden könnyebb és jobb a csatlakozás másnapján

Az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint a koppenhágai tárgyalási eredmények, amelyek megalapozzák Magyarország Európai Unión belüli jövőjét, az elérhető optimumot képviselik. Günter Verheugen erről a Mindentudás Egyeteme közéleti klubjában beszélt hétfőn Budapesten.

Dátum: 2003-04-01 07:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8831
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:10:14.616531, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A bővítési biztos kérdésre válaszolva kifejtette: a magyar tárgyalóküldöttség nagyon sikeres volt, és jó volt az együttműködés a felek között. Elmondta: tudja, hogy Magyarországon viták alakultak ki Koppenhága mérlegét illetően, s tény, hogy nem teljesülhetett minden kívánság.

- Az 1999-es berlini csúcstalálkozó pénzügyi korlátozásaira és behatárolt mozgásterére gondolva azonban a koppenhágai kompromisszum jó eredmény, mégpedig mindkét oldal számára - vélekedett a politikus.

Hangsúlyozta: az eredményeket az ország demokratikus pártjai közösen érték el. Megjegyezte: 24 tárgyalási fejezetet már az Orbán-kormány idején lezártak; az ezt követő tárgyalások - tavaly június és december között - immár az új kormány alatt zajlottak és fejeződtek be.

A csatlakozásról szóló népszavazásról azt mondta: nagy kísértést érez, hogy tanácsot adjon, ezt azonban nem teheti meg, e tekintetben nem tud objektív lenni. Hozzátette: néhány szót tud magyarul, az egyik az étterem, a másik az igen.

A politikus kiemelte a versennyel kapcsolatos tárgyalási eredményeket, amely Magyarország számára igen fontos terület. Utalt arra, hogy az állami támogatásokra vonatkozó megoldás, amely mindössze egy héttel a koppenhágai csúcs előtt született meg, Magyarország szempontjából optimálisnak nevezhető.

Günter Verheugen szólt arról, hogy 2004 és 2006 között Magyarország nettó 340 milliárd forinttal többet fog kapni, mint amennyit befizet, ami egy lakosra kivetítve 33 ezer forint.

Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az intézményeket felkészítsék a csatlakozásra, ez különösen igaz az unió strukturális és mezőgazdasági alapjára, amelyből Magyarország a tagság első napjától jelentős összegeket fog kapni. Mint elhangzott, a csatlakozás első három évében a mezőgazdaság 318 milliárd forintos támogatást kap a brüsszeli mezőgazdasági alapból.

A bővítési biztos úgy vélte, hogy a mezőgazdaságban dolgozók számára Magyarország uniós tagsága óriási előnyöket hoz majd. Álláspontja szerint a magyar parasztok versenyképességüket már bebizonyították: 2001-ben Magyarország volt az egyetlen tagjelölt, amely többletet tudott felmutatni az unióval folytatott agrárkereskedelemben.

Günter Verheugen szerint az Európai Tanács koppenhágai eredményei más vonatkozásban is egyedülállóak.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió története folyamán még sohasem vett fel egyszerre ennyi új tagállamot. A bővítéssel a tagállamok száma tizenötről huszonötre, az unió polgárainak száma 370 millióról 450 millióra emelkedik, s ez az EU és a jelenlegi tagországok számára is gyökeres változásokat jelent.

- Ezzel a projekttel lezárjuk a múltat - anélkül, hogy elfelejtenénk -, és valami teljesen újat kezdünk. Olyan Európát teremtünk, amelyben az összes nép, kicsik és nagyok egyaránt, szabadon és egyenjogúan élnek, erőiket és képességeiket egyesítik, garantálva Európa lakóinak a békét, a szabadságot, a biztonságot és a jólétet - mondta.

Hozzáfűzte: a projekt nem zárult le, nagyon sok még a tennivaló, és ebben Magyarországra különleges szerep hárul.

Günter Verheugen ugyanakkor rámutatott: nem lesz minden automatikusan könnyebb és jobb a csatlakozás másnapján.

Mint fogalmazott, az Európai Unió nem földi paradicsom, nem tejjel-mézzel folyó Kánaán, a csatlakozás után keményen kell dolgozni, ez megkerülhetetlen.

A bővítési biztos kitért az iraki válságra is. Kifejtette: annak nyomán még az eddigieknél is világosabbá vált, mennyire fontos, hogy az Európai Unió a jövőben egy nyelvet beszéljen. Véleménye szerint a bővítés után összességében még nagyobb lesz az Európai Unió súlya a világpolitikában.

- Az Európai Unió olyan politikai erő, amely régóta egyesíti magában a demokrácia, a tolerancia és az emberi jogok tiszteletének értékeit. Olyan politikai erő, amely a konfliktusoktól fenyegetett világban síkra száll a békéért és a kultúrák közti párbeszédért - mondta.

Kérdésre válaszolva közölte: soha nem lesz lehetséges - többségi vélemény esetén sem - meghatározni azt, hogy egy állam részt vegyen egy háborúban.

- Ma már egyetlen európai állam sem elég nagy ahhoz, hogy világpolitikailag befolyással bírjon, ha önmagára van utalva - fogalmazott.

Günter Verheugen szólt arról is: Magyarországot földrajzi helyzete arra predesztinálja, hogy hídként működjön az Európai Unió és Délkelet-Európa országai között, ami - mint mondta - jelentős gazdasági előnyökkel is jár.

A Benes-dekrétumokra vonatkozó felvetésre elmondta: a múlt nem mérce egy csatlakozó ország szempontjából.

- A Cseh Köztársaság tekintetében nem meghatározó Csehszlovákia 1945-47-es állapota, mint ahogyan Magyarországra is a mostani állapot érvényes, és nem 1945 előtti alkotmányos érettsége - mondta.

Günter Verheugen idézte a Bizottság tavalyi nyilatkozatát, amelyben rögzítették: a Benes-dekrétumok a mai mérce szerint nem felelnek meg az Európai Unió értékeinek, ugyanakkor ma nincs hatásuk. Úgy vélte: nem jogi, hanem politikai, erkölcsi kérdésről van szó, amelyet az érintett népeknek kell tisztázniuk egymással.

MTI - fidesz.hu