EB szorgalmazza a nemzeti munkaerőpiacok teljes megnyitását

Az unió keleti bővítésével kapcsolatos félelmek nem igazolódtak be, az újonnan csatlakozott kelet-európai országok munkavállalói nem árasztották el a régi 15 tagállam munkaerőpiacát - ezért is szorgalmazza az Európai Bizottság az unió munkaerőpiacán még meglévő korlátozások mielőbbi feloldását.

Dátum: 2008-11-18 14:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=124237
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 07:42:16.043794, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Bizottság most ismertetett jelentése szerint a keleti bővítés nem okozott fennakadást a régi tagállamok munkaerőpiacain. Épp ellenkezőleg, az új tagállamokból érkező munkavállalók a munkaerő-hiánnyal küzdő országokban hozzájárultak a gazdaság növekedéséhez, miközben a bérek és a munkanélküliség alakulására alig hatottak. Mindezek következtében a Bizottság szorgalmazza a még fennálló munkaerő-piaci korlátozások feloldását az újonnan csatlakozott országok munkavállalóival szemben. A korlátozások megszüntetésével a Bizottság szerint az illegális munkavállalás is csökkenne.

A 2004-es bővítés során csatlakozott tagállamok munkavállalói elsősorban az Egyesült Királyságban és Írországban vállaltak munkát, míg 2007-től a román és bolgár munkaerő főként Spanyolországban és Olaszországban próbált elhelyezkedni. A Bizottság adatai szerint a régi tagállamokban munkát vállaló külföldiek közül több az unión kívülről érkezők száma, mint a Kelet-Európából származóké. A mostani jelentés szerint 2006-ban a közel hárommillió legális külföldi munkavállalóból mindössze 1,2 millió érkezett az unió valamely másik tagállamából.

Franciaországban a jól képzett munkaerő hiánya miatt döntöttek úgy, hogy 2008. július 1-jével feloldják a kelet-európai munkavállalókkal szembeni korlátozásokat (Románia és Bulgária kivételével). A francia nyitás után a 15 régi tagállam közül már csak négy, Ausztria, Belgium, Dánia és Németország tart fenn különféle szintű korlátozásokat a 2004-ben csatlakozott tagországok munkavállalóival szemben.

Németország várhatóan 2011-ig fenntartja a munkaerő-piaci korlátozásokat, ugyanis attól tart, hogy az olcsó keleti munkaerő kiszorítja a piacról a hazai munkavállalókat, ami a munkanélküliségi ráta ismételt növekedéséhez vezetne. Mivel jól képzett szakemberekből - első sorban mérnökökből és informatikusokból - a német munkaerőpiacon is óriási hiány tapasztalható, ezért várhatóan 2009-től a kelet-európai tagországok képzett munkavállalói könnyebben juthatnak majd munkavállalási engedélyhez az országban.