A szocialista út a gazdasági hanyatlás útja

A kisebbségi kormány jelenlegi megszorításos politikája, valamint a Magyar Nemzeti Bank kamatemelése súlyosbítja a válságot, és szembe megy az uniós válságkezeléssel - szögezte le Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerdán.

Dátum: 2008-11-19 13:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=124314
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 07:42:41.303240, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Amíg az unió más részein adót és kamatokat csökkentenek, hogy minél több munkahely megőrizhető legyen, addig Magyarország a szocialista utat választotta. A szocialista út jelen esetben a gazdasági hanyatlás útja - jelentette ki Navracsics. Hozzátette: a válság kirobbanása óta az Európai Unióban a gazdaság élénkítése a legfontosabb cél, ezért Nagy-Britania, Svédország, az Európai Központi Bank, de még Csehország és Szlovákia is az adó- és kamatcsökkentés politikáját alkalmazza.

Kifejtette továbbá a frakcióvezető, hogy mindezekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bank emelte a kamatokat, amit igen sok elemző is rossz iránynak tartott, mivel ez azt a hatást tükrözi, hogy maga az MNB sem bízik a kormány válságkezelési stratégiáiban. A Fidesz - foglalta össze Navracsics - kéri az MNB-t, hogy kamatpolitikájával segítse a magyar vállalkozások működését, és ezért 6 százalékban határozza meg az alapkamatot, ami segíthetné a vállalkozások hitelfelvételét.

• Ausztriában a pártok között már megszületett a megállapodás a jövedelemadó mérsékléséről - úgynevezett családi adóhitel formájában.

• Görögországban 2014-ig fokozatosan csökkenteni akarják a társasági adót.

• Máltán csökkenteni fogják a személyi jövedelemadó felső sávjának adókulcsát, és kiszélesítik az alsó sávot.

• Nagy-Britanniában olyan terveken dolgoznak, hogy csökkentik a társadalombiztosítási járulékot munkanélküliek foglalkoztatása esetén.

• Németországban a Merkel-kormány jóváhagyását már megkapta, és most parlamenti elfogadásra vár a gépjárműadó megfizetési kötelezettsége alóli, egy évre szóló felmentés, új autó vásárlása esetén.

• Portugáliában csökkentik a társasági adó kulcsát a kisvállalkozások számára.

• Svédországban emelik az adóköteles jövedelem alsó határát.

• Szlovéniában csökkentik a társasági adót, valamint adókönnyítésben részesítik a kutatás-fejlesztést és a beruházásokat.

2008. október 8.

( globális összehangolt kamatcsökkentés - Fed + kínai jegybank is)

Bank of England: 5% → 4,5% (0,5%)

Európai Központi Bank: 4,25% → 3,75% (-0,5%)

Svájc: 2,75% → 2,25% (-0.5%)

Svéd Riksbank: 4,75% → 4,25% (-0,5%)

2008. október 23.

Svéd Riksbank: 4,25 → 3,75 (-0,5) (azzal a megjegyzéssel, hogy további 0,5% csökkentés szükséges lehet)

2008. november 6.

Bank of England: 4,5 % → 3% (-1,5%)

(1954 óta nem látott alacsony kamat. A londoni jegybank 1997-ben vágott utoljára 1,5 százalékpontot a kamaton.)

Cseh jegybank: 3,5% → 2,75% (-0,75%)

Svájci frank kamata: 2,25% → 1,75 (-0,5%)

Európai Központi Bank 3,75% → 3,25 % (-0,5%)

2008. november 11.

Szlovák kamatcsökkentés: 3,75% → 3,25%- (-0,5%)

A román jegybanki alapkamat 7%, és azért nem tudtak kamatot vágni, mert túlzott volt az infláció, de februárra ott is csökkentést ígérnek.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője: "Magyarország válságkezelő stratégiája nem volt a legjobb. A kormányzat nem igazán akart tudomást venni a helyzet súlyosságáról, most pedig nagyon meg kellett emelni a jegybanki alapkamatot a védekezéshez. Talán ha hétfőn már emelt volna az MNB, akkor kisebb kamatnöveléssel is meg lehetett volna úszni."(Index, 2008. október 22.)

Ann Pettifor, a londoni székhelyű "Új Gazdaságok Alapítvány" Intézet vezető elemzője: "Csökkenteni kell a tartozásokra kirótt kamatokat. Tőkeinjekciót lehetne adni az egész magyar gazdaságnak, a kisvállalkozásoknak, háztartásoknak, de ez nagyon sokba kerülne. A kamatok csökkentése sokkal olcsóbb megoldás. Meg vagyok döbbenve, hogy a monetáris tanács ilyen magasra emelte az alapkamatot - 300 bázisponttal -, ez pont a fordítottja annak, mint amire szükség van. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank tönkrevágja a magyar vállalkozásokat, mert nem lesznek képesek visszafizetni a tartozásaikat, azok túl drágák lesznek." (Inforádió, 2008. október 23.)

Buda-Cash Brókerház elemzése: "A lépés piaci megítélése nagyon sokféle volt: egyes vélemények szerint már korábban, a hétfői rendes ülésen emelésről kellett volna határozni, mások szerint viszont a mostani globális válság idején a kamatszintnek alig van hatása a devizaárfolyamokra, ezért nem volt értelme az emelésnek, amely hosszabb távon fokozhatja a reálgazdasági problémákat." (2008. október 27.)

Albrecht Ottó, a Cashline elnöke: "Kevés ennél dilettánsabb döntést lehetett volna hozni egy ilyen helyzetben. Azokat a kis és középvállalatokat, akik ennek a válságnak az ellenére még talpon vannak, és még csak nem is devizahitelben adósodtak el, azoknak ez lehet az utolsó kegyelem döfés. 15-16 százalékos forintkamatot ilyen gazdasági helyzetben nem lehet kigazdálkodni. Hát ha a kormány így akarja segíteni a kis és közepes vállalkozásokat, akik a GDP 65 százalékát állítják elő, akkor nagy a baj. Sem a halott állampapírpiacot sem tudta feltámasztani, sem a forint gyengülését nem tudta megállítani ez az emelés. Ez a lépés közelebb segíti az országot a recesszió elmélyüléséhez." (Index, 2008. október 27.)

Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési bizottságának MSZP-s tagja: "Brüsszelben nem értik, hogy Magyarország miért megy szembe az európai gyakorlattal, és miért emelte az alapkamatot 11,5 százalékra, miközben egész Európában kamatcsökkentésről jönnek hírek, valamint miként lehet, hogy 8 százalékkal magasabb a kamat, mint az európai országok többségében. Hiányolják, hogy miért nem Európával együtt haladunk a kamatcsökkentés vagy a gazdaságélénkítő programok területén. Kétélű fegyver volt a kamatemelés, ami a vállalkozókat súlyosan érinti." (Inforádió, 2008. október 28.)

Róna Péter, közgazdász: "...mert nincs a világon olyan gazdaság, amely képes lenne ezt a kamatszintet kigazdálkodni." (Népszabadság, 2008. november 14.)