Füstbombákról az EP-ben

A 2008. májusi, dublini nemzetközi találkozón 107 ország elfogadta a fürtösbomba-egyezményt, amely betiltja az ilyen eszközök használatát, gyártását, szállítását és raktározását. Az egyezményt 2008. december 3-án, Oslóban nyitják meg aláírásra. Most képviselők arról kérdezik a Bizottságot, mit tett, hogy meggyőzze az EU tagállamait az egyezmény mihamarabbi aláírásáról.

Dátum: 2008-11-24 15:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=124684
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 07:44:39.870017, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az egyezmény fél évvel az után lép hatályba, hogy 30 ország aláírta azt. Az EP november 19-én, szóbeli kérdés formájában foglalkozik az egyezménnyel. A kérdést benyújtó képviselők szerint a fürtös (kazettás) bombákról szóló egyezménynek 2008 vége előtt hatályba kell lépnie.

A képviselők azt kérdezik, "milyen lépéseket tett a Tanács, hogy valamennyi államot - különösen az Európai Unió tagállamait - meggyőzze a kazettás bombákról szóló egyezmény aláírásáról, megerősítéséről és azonnali végrehajtásáról?"

A fürtösbomba-egyezmény tiltani fogja a kazettás bombák használatát, gyártását, felhalmozását és szállítását, a létező készleteket pedig az azokat birtokló államoknak meg kell semmisíteniük.

A második világháborúban kifejlesztett fürtösbombákból több száz robbanó lövedék szóródik szét egy futballpálya nagyságú területen. Elsősorban harckocsik, repülőterek és élőerő megsemmisítésére szolgál. A fel nem robbant altöltetek legnagyobb része érintésre robban, így a bevetési területet akár hosszú évekig is virtuális aknamezőkhöz hasonlóan kell kezelni. Habár az altöltetek érdekes formája, feltűnő, színes festése a véletlen rálépések okozta balesetek elkerülését szolgálja, így is igen magas az áldozatul esett gyermekek aránya.

Számos elemző és nem kormányzati szervezet szerint a kazettás lőszerek a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősülnek, mivel hatásuk megkülönböztetés nélküli.