Kit képvisel a kormány méz ügyben?

A magyar hatóság keltette rossz hírét a magyar méznek, s ez nagy veszélyeket rejt magában, mert lassan a külföldi vásárlók is elbizonytalanodnak a magyar méz minőségével kapcsolatban. Azonban ez az egész nem más, mint a hatóság hecckampánya a magyar termékek ellen.

Dátum: 2008-12-01 15:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=125127
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 07:47:02.409456, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A külföldi értékesítés során a magyar méz minőségével kapcsolatban semmilyen komoly kifogás nem érkezett. A magyar méztermelésnek óriási előnye, hogy rendelkezünk nagy mennyiségű akácállománnyal, amely a legértékesebb terméket biztosítja. A külföldi vevők ezért is ragaszkodnak a magyar mézhez és az akácméz értékesítésével párhuzamosan van lehetőségünk az egyéb virágmézek eladására is.

Érdekes módon azonban annak ellenére, hogy mint említettem a külföldiek nem kifogásolták a magyar méz minőségét, a magyar élelmiszerbiztonságért felelős hatóságok átfogó kampányba kezdtek, hogy bebizonyítsák, hogy a mézexport 60-70 százaléka hamisítvány - szögezte le Font Sándor. Az is rendkívül érdekes - mutatott rá -, hogy ennek a kampánynak a keretében megvizsgáltak minden méztermeléssel és feldolgozással foglalkozó vállalkozást, sőt nemcsak az élelmiszerbiztonsági hatóság, hanem az APEH is előszeretettel látogatta ezeket a cégeket.

Az pedig már tényleg elgondolkodtató, hogy ezen átfogó offenzívából, hogy, hogy nem a három legnagyobb forgalmat bonyolító cég maradt ki, melyek külföldi érdekeltségben vannak. Az egyiknek például - mely jelentős mértékben van jelen a magyar mézpiacon - az Amerikában tevékenykedő alkalmazottai büntetésüket töltik élelmiszerhamisításért - hívta fel a figyelmet a fideszes honatya. Az élelmiszerbiztonsági hatóság időközben jelentős ráfordítással szerelte fel laboratóriumát állítólag a hamis méz kiszűrése érdekében. Ugyanakkor az üzletláncok polcain ott találhatóak a legprimitívebb hamisítványok, amelyekből a legegyszerűbb laboratórium is ki tudja mutatni a répacukrot.

Az már-már a tragikomikum határát súrolja, hogy a hatóság embereivel szemben egy napilap munkatársai vették le a polcokról a méz-hamisítványokat és a napilap költségén független laboratóriumban megvizsgáltatva bizonyították be, hogy a magyar fogyasztók asztalára hamis méz kerülhet - mondta Font Sándor.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a hamisítványok a magyar fogyasztók asztalára kerülnek, az exporttal kapcsolatosan a külföldi vevőknek eddig nem volt kifogásuk. Most viszont az élelmiszerbiztonsági hatóság kampánya miatt a külföldi vevők is elbizonytalanodtak és lassan már saját szemüknek sem hisznek, hiszen a magyar hatóság keltette rossz hírét a magyar méznek - jelentette be a tényeket a politikus. Jellemző még a hatóság hozzáállására, hogy amikor kiderült az említett napilap közreműködésével, hogy a polcokon lévő méz hamis - minden további nélkül eltűrte, hogy az áruházlánc továbbra is árulja a hamis mézet, arra hivatkozással, hogy a vizsgálati laboratórium nem volt Magyarországon akkreditálva. Mondták ezt annak ellenére, hogy ez a laboratórium a világon a legelismertebb minőségvizsgáló laboratórium.

Kinek az érdekét képviseli méz ügyben az élelmiszerbiztonsági hatóság? Hogyan lehetséges az, hogy ilyen átfogó kampányból egyes termel ők kimaradnak? Miért keltette a hatóság rossz hírét a magyar méznek, kinek volt ez az érdeke? Egy export-függő ágazat ilyen módon történő szétzilálása - amely ráadásul a felvásárlási árak zuhanásával is járt - miért lehetett a magyar hatóság érdeke? Még ha a fenti kérdésekre van is elfogadható válasz, magyarázható-e mással, hogy az egész ügyből egy olyan sajtókampány kerekedett ki, mely valóban árt nemzeti érdekeinknek, mint azzal, hogy nem működik a magyar közigazgatás? - tette fel kérdéseit Font Sándor.

Az elmúlt időszakban sokkal komolyabb mennyiségű mézet vizsgáltak át, és nagy bírságokat szabtak ki mézhamisítással kapcsolatban - fogalmazott viszontválaszában Gőgös Zoltán.

Ha egy termékkel kapcsolatban bármilyen problémát is találtak, azt azonnal levették a polcokról - állította az államtitkár, s hozzáfűzte: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a méz minden esetben hamis volt, ugyanis előfordulhat, hogy az előállítása során következett be valami probléma, melynek következtében megváltozott a méz összetétele, állaga.

Ha a médiában megjelenik egy cikk arról, hogy hamis valamely méz, akkor ez nem elég még ahhoz, hogy a terméket levegyék a polcokról, hiszen a termékbevonást nagyon komoly ellenőrzéseknek kell megelőznie - jegyezte meg Gőgös Zoltán.

Ami jelenleg a polcokon van és exportra megy, az mind kiváló minőségű méz, s a magyar mézek rossz hírét nem a hatóság, hanem néhány nagy hasznot remélő vállalkozás kelti - vélte a politikus.

Elmondta, hogy tovább fogják szigorítani a termékkönyvet, hiszen a magyar mézek 90 százaléka kivitelre kerül, s nem akarják, hogy hamis mézek miatt rossz híre legyen a magyar termékeknek.

A kormány a magyar méztermelők és mézforgalmazók ellen indított hecckampányt, s ebből kihagyták a külföldi érdekeltségű forgalmazókat és gyártókat - húzta alá viszontválaszában Font Sándor.

A multinacionális cégeket és a mögöttük álló befektetőket támogatja a kormányzat a magyar termelőkkel szemben - mutatott rá a politikus -, ugyanis a köztudottan hamis mézet fent hagyták a nagy üzletláncok polcain. A hatóság többszöri civil kezdeményezésre és felszólításra (hogy vizsgálják meg és vonják be a hamis mézeket a multinacionális üzletláncok polcairól) sem volt hajlandó megvizsgálni az ügyet - szögezte le a képviselő. Font Sándor az államtitkár válaszát nem fogadta el.

Az országgyűlés 207 igen szavazattal 166 nem szavazat ellenében elfogadta.