A családok Európája

A családpolitika és az európai uniós csatlakozás kérdései mellett a magyar egészségügyi ellátórendszer témaköre is szóba került azon a csütörtöki budapesti tanácskozáson, amelyet a Fidesz szociális és családügyi kabinetje rendezett. Őry Csaba fideszes képviselő elmondta, az embereket leginkább az uniós munkalehetőségek érdeklik és az, hogy jelenlegi munkahelyük feltételei változhatnak-e a csatlakozás miatt. Kiemelte: a kínálkozó lehetőségekkel mindenesetben az adott kormánynak kell élni mégpedig úgy, hogy az minden tekintetben a polgárokat szolgálja.

Dátum: 2003-04-03 16:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=8948
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:10:51.734888, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Szükség van munkahelyteremtő beruházásokra

Őry Csaba a Lisszaboni célkitűzések sorából a teljes foglalkoztatottságot emelte ki. Hangsúlyozta: az Orbán-kormány különösen nagy súlyt fektetett a munkanélküliség csökkentésére és a munkahelyteremtésre. Emlékeztetett az ezzel kapcsolatos eredményes munkára is, és felhívta a figyelmet, hogy a kormányváltás óta a KSH adatai szerint az elvégzett munka veszni látszik, hiszen a munkanélküliség egyre nő. Kiemelte: a jelenlegi kormánynak a foglalkoztatottságra vonatkozó kedvezőnek mondható adatokat nem a tények elködösítésére kellene használni, hiszen az nincs egyenlő arányban a munkanélküliség növekedésével. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós tervek között szerepelnie kellene a kis és középvállalkozások segítésének, hiszen miután a Széchenyi Tervet megszüntette a Medgyessy-kabinet, nem hozott létre kifejezetten munkahelyteremtő vállalkozásfejlesztő programot. Elmondta: a közmunka és idénymunkaprogram a kormány részéről nem megoldás, mert nem kínál hosszútávon lehetőséget mindazoknak, akik állás nélkül maradtak, ez csupán a munka utáni érdeklődés szociális ébrentartása.

Harrach Péter a konferencián azt mondta, hogy ma Magyarországon háromféleképpen viszonyulnak az emberek az uniós csatlakozáshoz: vannak, akik mindenképpen az EU-tagság mellett állnak ki, vannak olyanok, akik felelősen akarnak csatlakozni és vannak azok, akik nemet mondanak az unióra. Hozzátette: a mindenáron csatlakozni akarókat nem érdekli, mi történik az EU-ba való belépés után, míg a felelősen csatlakozók számára fontos, hogy az uniós tagsággal minden társadalmi csoport jól járjon.

Gábos András, a Társadalomtudományi Kutatóintézet munkatársa arról beszélt, hogy a közös családpolitika nem szerepel az Európai Unió lisszaboni célkitűzései között. Mint mondta: a családpolitika az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe tartozik. A lisszaboni célkitűzéseket részletezve szólt arról, hogy szerepel közöttük a társadalmi beilleszkedés elősegítése és a gazdasági aktivitás növelése. A Tárki kutatója utalt arra, hogy az 1990-es években növekedtek a gyermeknevelésre fordított kiadások az unióban, ugyanakkor a tagországok között jelentős eltérések vannak. Említést tett arról a tényről is, hogy az unióban csökken a családok termékenysége, növekszik a válások és a gyermeküket egyedül nevelők száma, ezért minden országnak olyan ösztönző programot kell kidolgozni, ami nem engedi ezt a szintet a 70-es 80-as éves statisztikájának szintjére.

Az EU-ban a nemzeti kormány határozza meg a családtámogatás összegét

Dr. Lukács Éva egy olyan összehasonlítást elemzett, amely a tagországok és a csatlakozás előtt állók családtámogatási politikáját veti össze. Kiemelte: lényeges anyagi juttatásbeli eltérés mutatkozik egyes államok között, de egy adott családra minden esetben az az ország határozza meg az ellátmány összegét, ahol a családfenntartó dolgozik, még akkor is, ha a család más tagjai egy kedvezőtlenebb feltételeket kínáló országban élnek. Hangsúlyozta azokat a különbségeket, amelyek például az osztrák és a magyar juttatások között vannak. Beszélt arról az uniós elvárásról is, amely a gyermekek maximális védelmét írja elő.

Bizonyos gazdasági körök érdeke az új kórháztörvény

Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a kórháztörvény tervezetét bírálva hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy európai uniós követelményekre hivatkozva kerüljön az Országgyűlés elé az előterjesztés. Kiemelte, hogy a törvény elfogadása bizonyos gazdasági köröknek és pénzügyi csoportoknak áll érdekében, mert az európai uniós forrásokból támogatáshoz tudnak majd jutni. Aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy a törzsvagyon nem marad magyar tulajdonban. Cser Ágnes úgy fogalmazott: az egészségügyi finanszírozás nincs szabályozva, ezért nem tudja a magántőkét kontroll alatt tartani. Véleménye szerint az unióban még sokat kell tenni a mindenkire kiterjedő valós egészségügyi ellátásért. A szakszervezeti vezető sürgette egy olyan bérfelzárkóztatási program kidolgozását, amely a csatlakozás után perspektívát kínál az egészségügyben dolgozóknak.- Ne higgyük el, hogy a globalizált egészségügy jobb számunkra! - jelentette ki Cser Ágnes.

Kampány helyett párbeszéd

A konferencia végén a kérdezők hangsúlyozták a rendezvény tartalmasságát, és köszönetet mondtak azért, hogy a Fidesz valóban a lényegi párbeszédre helyezte a hangsúlyt.

Mátrai Márta a kabinet tagja zárásként elmondta: a Fidesz mindent megtesz a lényegi tájékoztatás érdekében. Szavai szerint a szocialisták is jobban tették volna, ha a kampány helyett nyílt párbeszédet folytatnak és nem a mákosgubára helyezik bugyuta plakátjaikkal a hangsúlyt. Felhívta a figyelmet a nyugdíjrendszer kidolgozásának fontosságára, mert, mint mondta: az idősek 30-35 év becsülettel ledolgozott munkaidő után méltán érdemelnek biztos megélhetést nyugdíjas éveikre.

MTI - fidesz.hu