Az anyanyelvi oktatás a legalapvetőbb jogok egyike!
"Az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik" - áll az Európai Parlament által szerdán elfogadott jelentésben. Bauer Edit (MKP) módosító javaslatára került a jelentésbe az a kitétel, mely szerint a kisebbségek jogainak biztosításában az önigazgatás elve jelenti a leghatékonyabb megoldást.
Dátum: 2009-01-15 14:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=127107
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 07:57:33.847151, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"Az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik" - áll az Európai Parlament által szerdán elfogadott jelentésben. Bauer Edit (MKP) módosító javaslatára került a jelentésbe az a kitétel, mely szerint a kisebbségek jogainak biztosításában az önigazgatás elve jelenti a leghatékonyabb megoldást.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta jelentését az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban 2004-2008 között, melyről a vitát a képviselők még a decemberi plenáris ülés alkalmával folytatták le. A Giusto Catania (olasz) képviselő által jegyzett jelentés 2003 óta az első összefogó jelentés az alapvető emberi jogok témájában, mely az Alapjogi Charta fényében készült el. A képviselők 401 igen, 220 nem, 67 tartózkodó vokssal fogadták el a dokumentumot.
Az önrendelkezés elve a megoldás a kisebbségi jogok terén
A jelentésen belül külön rész foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel, amelyhez Bauer Edit, az MKP EP-képviselője több módosító indítványt terjesztett be, melyeket az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság is jóváhagyott, így sikerült egy progresszív, átfogó javaslatot elfogadtatni. Ezáltal került a jelentésbe az a megfogalmazás is, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelése tekintetében a leghatékonyabb megoldást a szubszidiaritás és önigazgatás elve jelenti.
Az anyag rámutat, hogy a legutóbbi bővítés nyomán közel 100 kisebbségi népcsoporttal egészült ki az eddigi körülbelül ötven, amely a 15-tagú unión belül létezett. Nehezményezi továbbá, hogy - "miközben a kisebbségek védelme a koppenhágai (csatlakozási) kritériumok részét képezi - a közösségi politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan". Mivel uniós joganyagban a nemzeti kisebbségek definíciója sem létezik, a dokumentum javasolja egy ilyen egységes meghatározás kidolgozását az Európa Tanács 1201-es ajánlása alapján. A tagállamokat felszólítja a regionális vagy kisebbségi nyelvekről szóló európai charta és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ratifikálására, amennyiben azt még nem tették meg.
Az anyanyelv használata és oktatása a legalapvetőbb jogok egyike
A szöveg külön figyelmet szentel és "hangsúlyozza a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének és megerősítésének fontosságát" és megállapítja, "hogy az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik".
A jelentés nagy vihart kavart a parlament berkein belül, mert számos ellentmondásos témát érint. Foglalkozik többek között az esélyegyenlőséggel, az idegengyűlölettel, a fogyatékkal élő személyek jogaival, a gyermekek jogaival csakúgy, mint a szociális jogokkal, a bevándorlási politikával, a terrorizmus elleni küzdelemmel. A jelentés külön részt szentel a roma kérdésnek, hangsúlyozva, hogy "a roma közösség különleges védelmet igényel, mivel az Unió kibővítése után az EU egyik legjelentősebb kisebbségévé vált".
Az elfogadott anyag egy átfogó helyzetképet nyújt az emberi jogok alakulásáról az Európai Unión belül az elmúlt 5 évben és megoldásokat javasol a jövőt tekintve.
Őshonos kisebbségek millióinak jogai sérülnek az új tagállamokban
A december 17-én tartott plenáris vitában felszólalt Gál Kinga (néppárti). Szerinte komoly üzenet a parlament részéről, hogy létrehozta az Alapvető Jogok Ügynökségét.
A képviselőnő szerint a jelentéssel kapcsolatos véleménykülönbségek sokszor a régi és az új tagállamok eltérő problémáiból adódnak. "Hiszen Európa nyugati felén az alapvető jogok érvényesülésekor szinte mindig a diszkriminációmentesség érvényesülését értik, legyen ez a jelentős számú migráns lakosságú kisebbség, az etnikai hovatartozás vagy a szexuális irányultság alapján. Ugyanakkor az új tagállamokban még máshol tartunk, mikor alapvető jogainkat szeretnénk érvényesíteni. Még alapvető szabadságjogainkat féltjük sok esetben, és amikor kisebbségekről beszélünk, akkor őshonos kisebbségek millióiról beszélünk, akiknek ma is sértik alapvető jogait az új tagállamokban" - fogalmazott Gál Kinga.
"A nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országokba"
Sógor Csaba (néppárti, Románia) azt mondta, "a nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országokba. Sajnos nagyon sok új tagállamban kollektív bűnösséggel sújtják őket, meg akarják tiltani, hogy anyanyelvükön tanulják meg történelmüket, lakóhelyük, helységeik, folyóik neveit". Van, aki az önrendelkezés bármely formáját azért tiltaná be, mert "fragmentálódik az EU" - tette hozzá.
A képviselő úgy vélte: "azok az országok, például Olaszország vagy Finnország, akik kulturális vagy területi autonómiát adtak a kisebbségeiknek, nem mentek tönkre". "Meg kell adni a lehetőséget minden EU-tagországnak, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait" - zárta felszólalását Sógor Csaba.