Ellehetetlenítik-e a tehetséggondozást?

Az Arany János Tehetséggondozó Program további sorsának alakulásáról tartott hétfőn megbeszélést a részt vevő intézmények vezetőivel Pokorni Zoltán, a tehetséggondozást ötletgatzdaként annak idején elindító fideszes oktatási miniszter. A megbeszélésre várták Hiller István jelenlegi oktatási minisztert is.

Dátum: 2009-01-19 12:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=127256
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 07:58:21.380801, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az iskolák az oktatási miniszterhez írt levelükben kifogásolták, hogy a hátrányos helyzetű kategóriába nem besorolható, de rászoruló tanulók aránya a felvettek legfeljebb tíz százaléka lehet, ami osztályonként maximum három tanulót jelent, fél osztályt indító iskolákban pedig csak egy diákot. Ellenben az előző évek tapasztalatai alapján országos összesítésben a felvettek fele olyan rászoruló, aki, az újonnan meghatározott törvényi kategóriába már nem fér be.

Arany János Tehetséggondozó Programról tartottunk ma megbeszélést, ami ugyan kétharmad oldalasra sikerült, mert a minisztérium a mai megbeszélésen nem tudta képviseltetni magát - fogalmazott Pokorni. Nem akarom őket bántani - folytatta -, mivel nagyon kedves levélben értesítettek arról, hogy a mai megbeszélésen ugyan nem tudnak részt venni, de holnap mindenképp leülnek tárgyalni. Mi holnap is ott leszünk a minisztériumban - tette hozzá a volt fideszes oktatási miniszter.

Pokorni Zoltán meglátása szerint szükséges a segítségük ahhoz, hogy ez a program, amely 2000-ben indult, ne érjen dicstelenül véget. Rámutatott továbbá, hogy ez egy nagyon fontos program, amely a kistelepülésen született nehéz körülmények között élő, rászoruló gyerekek támogatására jött létre, immár nyolc évvel ezelőtt.

Pokorni Zoltán elmondta, hogy a probléma a hátrányos helyzet újradefiniálásából fakad. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a programból számos nagyon tehetséges, kistelepülésen született, rossz körülmények között élő gyermek kiszorul a jelen szabályozás szerint. Meggyőződésem - jelentette ki a fideszes politikus -, hogy itt kivételesen nem a szűkmarkúság, a spórolás szándéka vezette a minisztériumot, hanem félreértésről van szó, ami javítható, korrigálható.

A volt oktatási miniszter a megbeszélés után emlékeztetett: a programot a kistelepüléseken élő, rászoruló nehéz helyzetű gyermekek tehetséggondozása érdekében hozták létre. A cél az volt, hogy a rászoruló gyerekek az ország legjobb egyetemeire juthassanak be, saját tudásuk alapján. A programot Pokorni sikeresnek értékelte.

Pokorni többek között célként jelölte meg egy kerettanterv felállítását, amelyhez kötött normatívát kapcsolnának. Véleménye szerint a legsürgetőbb, hogy az idei beiskolázásnál ne utasítsanak el az iskolák tehetséges, rászoruló, de a törvény szűk definíciójának jelenleg meg nem felelő gyermekeket.

Veres Pál, az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei Egyesületének elnöke elmondta: kimutatható statisztikailag, hogy az egyetemisták között a kistelepülésekről származók aránya a lakossági arányhoz képest jelentősen alacsonyabb. Az eredeti kiírásban még rászorultsági kategória szerepelt - mondta -, ez 2003 után hátrányos helyzetre módosult, s ez utóbbit definiálták törvényileg, az egy főre jutó jövedelmet is forintosítva. Rámutatott: ezután került be a szabályozásba, hogy a hátrányos helyzetűek és azok a diákok vehetők fel, akiket a küldő iskola rászorulónak minősít.

Mivel merev szabályozás jött létre - fogalmazott az elnök - , aminek az a következménye, hogy a még rászoruló, de jogi értelemben hátrányosnak nem minősíthető gyermekek kimaradnának a programból amiben, jelenleg 23 intézményben mintegy 2400 diák vesz részt.