Új közép-európai stratégiai szövetségre van szükség

Közép-Európának most esélye és lehetősége nyílott arra, hogy új stratégiai szövetséget hozzon létre, amelynek eleme lehet egy energiabiztonsági alap, közös fejlesztési politika és az észak-déli irányú regionális szállítási hálózat megteremtése, hangsúlyozta a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke szerdán a bécsi Euromoney-konferencián elhangzott vitaindító előadásában.

Dátum: 2009-01-21 11:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=127377
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 07:59:01.084401, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Angol nyelven elhangzott beszédében Orbán Viktor kifejtette, hogy a mostani globális válság okai között mélyebb szerkezeti és morális problémák is meghúzódnak, és a folyamat tulajdonképpen egy világméretű átrendeződés része. Nem egyszerűen egy pénzügyi krízisról van szó, hanem új horizontok nyíltak ki, és új világrend jön létre biztonsági és katonai értelemben is. A globalizáció fő árama megfordult, és olyan új gazdasági hatalmak bukkantak föl, mint Oroszország és Kína - világított meg mondanivalója lényegét előadása után az MTI-nek nyilatkozva. Véleménye szerint a "Kelet nem fog habozni, hogy katonai potenciálba fordítsa át gazdasági erejét, és a transzatlanti szövetségnek új szereplőket kell eltűrnie, velük együttműködést kialakítania".

A volt miniszterelnök aláhúzta azt is, hogy Oroszország kérdését komolyan kell venni. Veszélyesnek nevezte azokat a nyugat-európai kísértéseket, amelyek egy Oroszországgal kialakítandó európai uniós stratégiai partnerségre irányulnak. Ellenkezőleg, a transzatlanti együttműködést és Európát kell megerősíteni, Oroszországgal szemben pedig egy nagyon racionális, kifinomult politikára van szükség, annál is inkább, mert az átalakulás folyamata felhívta a figyelmet Európa gyengeségére.

A globális válság hatásának egyik példájaként említette beszédében az orosz-ukrán gázvitát, amelynek hátterében a két ország gazdasági tevékenységének zsugorodása áll. Egyidejűleg úgy vélekedett: Moszkva nem csupán arra törekszik, hogy a lehető legmagasabb árat szerezze meg az orosz gázért a piacon, ami voltaképpen legitim törekvés, hanem monopolizálni akarja az egész térség gázüzletét.

Orbán nagyon fontosnak nevezte, hogy a közép-ázsiai gázlelőhelyekre épülő Nabucco-vezeték bekerüljön az EU elsődleges célkitűzései közé. Az energiafüggőség tekintetében Európa ma ugyanott tart, mint 20 évvel ezelőtt, jóformán semmilyen lépés sem történt ezen a téren - mutatott rá.

Geopolitikai okok következtében Közép-Európa másként viszonyul Oroszországhoz, mint a Nyugat - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a régió a jövőben lényeges és független szereplőként fog fellépni Moszka viszonylatában. Szükségesnek minősítette egy új közép-európai stratégiai szövetség létrehozását, amelyre - mint érvelt - most lehetőség és esély nyílott.

Véleménye szerint Magyarország számára a válságból kivezető utat olyan intézkedéscsomag képezheti, amelynek központi eleme az adócsökkentés, kiváltképpen a munkára nehezedő terhek mérséklése. A fő feladatok között említette ugyanakkor azt, hogy az ország szerezze vissza nemcsak mások bizalmát, hanem saját, önmaga iránti megbecsülését is. Úgy ítélte meg, Magyarország esetében rendkívül kockázatos lenne, hogy pénzt pumpáljanak a gazdaságba, abban a reményben, hogy ettől majd nő a fogyasztás és beindul a bővülés - ráadásul ez jelentős költségvetési hiánynövekedéssel járna. "Én Magyarország számára nem látok más utat, mint az adócsökkentés" - hangoztatta, utalva a korrupció és a bürokrácia csökkentésére, a régóta esedékes változtatások határozott megvalósítására is.

Külföldi példaként Szlovákiát és Romániát említette, a két szomszédos országban a közterhek radikális enyhítése után fél évvel megnőtt az állami adóbevétel. Rámutatott: "Magyarországnak is van két példája. A Horn-kormány a vállalati nyereségadót 5 százalékkal csökkentette és egy éven belül több volt a bevétele, és a mi kormányunk is egyharmadával csökkentette a TB-járulékot és egy éven belül több volt a bevétel. Tehát a példák inspirálóak. A probléma az, hogy ezek a példák, mind konszolidáltnak tekinthető időszakokban történtek. Most pedig krízis van. Valóban komoly kérdés, hogy krízis-körülmények között mennyi az átváltási idő az adócsökkentés mennyi időn belül térül meg. Ezt ma senki nem tudja. De én azt állítom, nincsen más út előre, csak ez az egyetlen út."

Megkérdezték tőle, igaz-e, hogy ez idő szerint vonakodik a kormányfői tisztség vállalásától. Orbán azt válaszolta, hogy személy szerint készen áll a váltásra, de mivel a kormány nem akar előre hozott választást, az ellenzéknek pedig nincs meg a szükséges parlamenti többsége a feloszlatáshoz, az ország politikailag meg van bénulva.

Az előadást követően hét - köztük a magyar - nemzetibank-elnök fejtette ki véleményét a gazdasági-pénzügyi felbolydulás összetevőiről. Simor András egyebek között arról beszélt, hogy egyes kormányok elkapkodott, a piacgazdasággal szemben ható intézkedései helyett az európai uniós országok szorosabb együttműködésére lenne szükség. A feladatok között említette a likviditási gondokat, a folyó fizetésimérleg-hiányokat, a tőkeáramlás apadását és a negatív megtakarítási ráta megfordítását. Az egyes országok bankrendszerének szilárdságára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy megítélése szerint a magyar bankrendszer kevésbé sebezhető, mint a nyugati, mert új pénz jön be, és a bankokkal való együttműködés zökkenőmentes.

A pódiumvita végeztével az euró bevezetésével kapcsolatban Orbán Viktor újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy szerinte Magyarország komoly dilemmával néz szembe: a gyors és a biztonságos fejlődés között kell választania. Az nyilvánvaló, hogy az euró bevezetése a fölzárkózás ütemét lassítaná, ugyanakkor a mostani pénzügyi válság azt mutatja, hogy Magyarország rendkívül sebezhető, ám ha az euróövezet tagja volna, akkor a bajok sem érintenék olyan súlyosan. "Mindent összevetve az euró mihamarabbi bevezetése mellett vagyok,... és a forint mérhetetlen kiszolgáltatottsága miatt úgy látom, hogy az euró az egyik legfontosabb nemzeti érdek lesz a jövőben" - közölte.