A túlcentralizáltság a legfőbb akadály
Az Európai Unióban a transzeurópai fejlesztéseket Brüsszelből tervezik, míg a területfejlesztés színtere az adott ország régiója - mondta el Balázs Péter egyetemi professzor, hazánk egykori uniós biztosa A területfejlesztés európai útjai című tanulmánykötet bemutatóján.
Dátum: 2009-01-22 09:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=127422
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 07:59:15.846645, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az uniót a pénzek szabályos elosztása és ellenőrzése érdekli ezekben a projektekben, azonban az egykori tervgazdasággal rendelkező országokban gyakori dolog a keresztfinanszírozás, ami azt jelenti, hogy egy adott dologra elnyert pénzt másra használnak föl, ezt a gyakorlatot az unió elveti - tette hozzá. Balázs szerint az EU-t az a meggyőződés vezeti, hogy jót tesz a tagállamokkal, azonban a fejlődő országoknak adott kölcsönök rossz felhasználása megingatta ezt a hitet. A professzor az unión belüli államok közül Dániát emelte ki, ahol a politikába beemelték a tárgyilagosságot és a folyamatos elemzéseket, így vált az egykor elmaradott országból mára az unió legfejletebb gazdasága. Magyarországon hiányzik az elemzés tisztasága, így többek között olyan felismeréseket nem teszünk meg, hogy a hazai munkaerőpiac nem tekinthető egységes szerkezetűnek - hangsúlyozta Balázs.
A hazai gazdasági változásokról a professzor elmondta, hogy több dolog még nem dőlt el, ezek között említette Debrecen és Nyíregyháza rivalizálását, valamint hogy kezd kialakulni egy Budapest-Székesfehérvár-Kecskemét gazdasági centrum, ami jelentős hatással lesz majd az elkövetkező évek térbeli fejlődésére. Balázs szerint sem tudatilag, sem politikailag nem sikerült még ráhangolódni arra, hogy határaink közel fele eltűnt, és Románia várható schengeni övezetbe lépésével csak Szerbia és Ukrajna felé marad meg a határ.
A 2000-es lisszaboni stratégiát, amely azt a célt tűzte ki, hogy az EU az évtized végére a legversenyképesebb gazdaság legyen a világon, elhibázott lépésnek nevezte Balázs. A problémákat csak fokozták az EU alapszerződése körüli anomáliák.
Nőhet a beérkező források jelentősége
Bódi Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa, a kötet szerkesztője az MNO azon felvetésére, hogy egy átfogó önkormányzati reformmal lehetne-e gyorsítani a fejlesztéseket, elmondta: nem valószínű, hogy gyors sikereket lehetne elérni. Egy a svédországihoz hasonló integrált rendszer nem biztos, hogy illeszkedne a hazai önkormányzati felépítésbe. Amit meg lehetne oldani, az a feladatok koncentrálása és a döntések helyi szintekre való levitele - hangsúlyozta Bódi. A szakértő szerint Magyarországon egy túlcentarizált hatalom van, a feladatvégző szempontjából szétforgácsolt mezőben élünk. Ott válik ez tarthatatlanná, hogy önkormányzatok kezében vannak a döntések, de azok meghozatalához nincsenek meg a feltételeik - tette hozzá. A gazdasági válság kapcsán Bódi elmondta, hogy várhatóan kevesebb lesz a helyi forrás, azonban így a beérkező pénzek jelentősége fel fog értékelődni.
"Általánossá vált a kijárás rendszere"
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára a hazai településfejlesztés problémáiról írt tanulmányában úgy vélte, a szakmai szempontok egyre inkább alárendelődtek a napi pártpolitikának, a kijárás rendszere általánossá vált. A távlatos gondolkodást nehezíti, hogy az önkormányzatok finanszírozása sem tervezhető hosszabb távra - tette hozzá. Zongor szerint a mindennapossá váló működési zavarok hátráltatják a fejlesztési folyamatokat. A TÖOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a területfejlesztés intézményrendszere nem tekinthető stabilnak, a részt vevő szereplők helyzete bizonytalan. A decentralizáció valósága helyett továbbra is a centralizáció a jellemző a fejlesztéspolitikára, melynek következtében a partnerség elve sérül - fejtette ki a szövetség főtitkára.