Kérdésekkel a Vértesi Erőműért

Továbbra is bizonytalan a 2100 munkavállalót foglalkoztató Komárom-Esztergom megyei energetikai vállalat sorsa, mely áttételesen a nemzeti vagyon részét képezi.

Dátum: 2009-01-26 15:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=127678
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 08:00:41.645492, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A bizonytalanságot csak tetézi, hogy a napokban derült ki, hogy a Kapolyi László tulajdonában lévő System Consulting által felmondott áramvásárlási szerződés miatt, mintegy tucatnyi áramkereskedő, összességében 20 milliárd forintnyi kártérítést követel a Vértesi Erőműtől. Nincs kizárva az sem, hogy a háttérben zajló ügyletek részint átfedésben állnak a Kapolyi cége, és az MVM által létrehozott vásárosnaményi energetikai társaság homályos ügyeivel. Bencsik János, az érintett megye országgyűlési képviselője, az aggodalomra okot adó helyzet tisztázása érdekében kérdéseket fogalmazott meg három illetékes szakminiszter számára - derült ki az általa tartott hétfői sajtótájékoztatón.

A Vértesi Erőmű Zrt Magyarország utolsó mélyművelésű bányáját is magában foglaló gazdasági társaság, mely jelenleg is a nemzeti vagyon részét képezi. A vállalat 2100 munkavállalójával még mindig Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatója, így talán érthető, hogy a térség lakói miért is kísérik figyelemmel e nagy múltú energetikai cég jelenét, és várható jövőjét - kezdte mondandóját a fideszes politikus. A képviselő már 2006 nyarán is firtatta a tervbe vett magánosítás körülményeit, és az akkori szakminiszter, Kóka János a következőkről biztosította: "A Vértesi Erőmű privatizációja komplex gazdasági, ellátás-biztonsági, környezetvédelmi és foglalkoztatási szempontok alapján történik."

Bencsik János, az utóbbi háromnegyedév történései alapján úgy látja, hogy Kóka János ígéretei ellenére, a magánosítást egyre több botrányos kormányzati és vállalati döntés lengi körül. Amióta a Kapolyi László tulajdonában álló System Consulting számára biztosítottak vételi lehetőséget, megsokasodtak azok a kormányzati intézkedések, melyek a Vértesi Erőmű kistafírungozását szolgálják. Ezek közé tartozott, hogy Tatabánya város önkormányzatának álláspontját figyelmen kívül hagyva a parlamenti kormánytöbbség lehetőséget biztosított arra, hogy a város területén 50 megawattnál nagyobb teljesítményű erőmű épülhessen. Ezzel jelentős mértékben megnövelték a bánhidai telephely értékét, mely a Vértesi Erőmű tulajdonában van.

A szeptember 24-i kormányülésen, egyedi döntés alapján, megmanipulálva az erőműtársaság termelési adatait, többletkvótát biztosított a széndioxid-kibocsátás tekintetében. E kedvezmény másfél milliárd forinttal növelte meg a társaság üzleti értékét.

Ezt követően Szabó Pál, az akkori energiaügyekért is felelős miniszter úgy nyilatkozott, hogy a megújuló energiával történő áramtermelést az eddigi 51 százalékos megújuló részarány helyett már 30 százalékos hányadnál is támogatni fogják, és az erre vonatkozó rendelet előkészítése ütemesen halad. A döntés valójában a Vértesi Erőmű számára biztosítana milliárdos nagyságrendű többletbevételt, hiszen a kazánokat 2008-ban alkalmassá tették biomassza eltüzelésére is. Épp 30 százalékos keverési arány biztosításával. Időközben az is kiderült, hogy a Vértes erdeinek biomasszaként történő eltüzelése mellett, szemetet is égetnek kísérleti jelleggel.

A legfrissebb híradások szerint pedig 20 milliárdot követelnek az áramkereskedők a Vértesi Erőmű Zrt-n, amelyektől a szóban forgó társaság kereskedőként együttesen 210 megawattnyi áramot rendelt, de a szerződéseket az utolsó pillanatban felbontotta, mert megrendelője, a System Consulting Zrt neki sem tudott fizetni. Állítólag a Vértesi Erőmű többségi tulajdonosa, az MVM, a fenti üzletről nem tudott. Miután 2008. december 22-én tudomást szereztek erről, megszakították Kapolyival a privatizációs tárgyalásokat is, és rendkívüli közgyűlést hívtak össze a Vértesi Erőmű Zrt-nél.

A közgyűlésen menesztették a vezérigazgatót és a teljes igazgatóságot, és egyben a vezérigazgatói székbe a korábbi energiaminisztert, Szabó Pált ültették. Bizonyos információk arra engednek következtetni, hogy az MVM más ügyletekben is érintkezésben áll Kapolyi cégével. Közösen indították útjára a vásárosnaményi fejlesztéseket a Kárpát-Energo keretében, melyhez meg nem erősített információk szerint 23 milliárd fejlesztési kölcsönt adott az MVM. Mindenesetre az MVM a fenti ügyleteket illetően nem, illetve meglehetősen szűkszavúan nyilatkozik. Bár annyit az MVM is elismert, hogy a könyvvizsgálók különös pénzmozgásokra bukkantak a cégnél. Olyan információk is napvilágra kerültek, mely szerint a Kárpát-Energo pénze utazott egy kicsit Európa nyugati felén, majd a Vértesi Erőmű vételáraként került befizetésre az MVM kasszájába. Az MVM maga is elismert bizonyos szabálytalanságokat, s korábban már meg is vált a vállalat gazdasági igazgató-helyettesétől.

Az áramvásárlási üggyel kapcsolatosan a vállalat szóvivője mindössze annyit mondott, hogy "a szerződésekről információ csak minden érintett fél megállapodásával hozható nyilvánosságra, ezért az ügyről jelenleg nem kívánnak többet mondani. A jogvitákról december 22-én értesültek hivatalosan, és felkérték a Vértesi Erőmű felügyelőbizottságát a kérdés vizsgálatára." Meg nem erősített információk alapján időközben az MVM, mint a Vértesi Erőmű főtulajdonosa a károsult áramkereskedőkkel 11 milliárd forint rendezését illetően egyezségre jutott, de 9 milliárd még mindig a követelési oldalon áll. Mindezen tény akár meg is rendítheti a Vértesi Erőmű működőképességét. - fogalmazott Bencsik.

A vállalat munkavállalói és a térség lakossága választ vár a fenti kérdésekre és arra is, hogy a Vértesi Erőmű vezérkarának azonnali leváltásakor - az elmúlt napokban már a gazdasági és kereskedelmi igazgatót is menesztették - kiadott szűkszavú MVM-nyilatkozatot, mely szerint azzal indokolták a személycseréket, hogy át kell gondolni az erőműtársaság magyar energiarendszerben betöltött szerepének megváltozását, és érvényre kell juttatni az ehhez szükséges irányítási rendszert, mit is jelent valójában. Ha mindez azt jelenti, hogy elállnak az utolsó nemzeti tulajdonban lévő bánya-erőmű integráció privatizációjától, akkor az üdvözlendő. - mondta a képviselő, hiszen ő már 2006-ban is ezt javasolta az akkori szakminiszter számára.

A Bencsik János által beadott írásbeli kérdések címe. (A teljes iromány szöveg a parlamenti honlapról letölthető.)

• Érheti-e veszteség a Vértesi Erőmű Zrt-t, a System Consulting Zrt által felmondott áramátvételi szerződés miatt?

• A Magyar Köztársaság Kormánya kinek az érdekében biztosított egyedi döntés alapján a Vértesi Erőmű Zrt számára többlet széndioxid kvótát?

• Amennyiben a Vértesi Erőmű Zrt-t a System Consulting Zrt vásárolhatja meg, abban az esetben a megnevezett társaságot illeti majd a "zöldáram" kötelező átvételéből származó többletbevétel?

• Amennyiben magántulajdonba kerül a Vértesi Erőmű Zrt, a "szénfillér" rendszeréből való részesedés joga az új tulajdonost is megilleti?

• Megvásárolja-e Kapolyi László vállalkozása, a System Consulting Zrt, az MVM Zrt többségi tulajdonát képező Vértesi Erőmű Zrt, közvetett állami tulajdonban lévő részvényeit?

• Miként képzeli el a Magyar Köztársaság Kormánya, az áttételesen nemzeti tulajdonban lévő Vértesi Erőmű Zrt magyar energiarendszerben betöltött jövőbeni szerepét?

• Égettek-e biomassza gyanánt hulladékot a Vértesi Erőmű Zrt bokodi telephelyén?