A Legfelsőbb Bíróság kedden dönt a Tocsik-ügyben

A Tocsik-ügy 1996-ban kipattant korrupciós botránya nyomán a Legfelsőbb Bíróság (LB) kedden másodfokon dönt az ügyészségi vádakról, és nem kizárt, hogy az ügyészi, védői indítványoknak megfelelően, másodszor is új eljárásra utasítja a Fővárosi Bíróságot (FB), ahol viszont egy másik eljárásban pénteken kezdődik újra első fokon a polgári per.

Dátum: 2003-04-06 17:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9052
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:11:23.841425, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A több mint hat éve tartó büntetőperben a vádbeli minősítések többször is változtak, a FB pedig két egymásnak teljesen ellentmondó elsőfokú ítélet hozott.

A tényállás szerint Tocsik Mártát azzal bízta meg a privatizációs szervezet, hogy az önkormányzatokkal tárgyalva alkudja le a privatizált állami vállalatok belterületi földjei után a helyhatóságoknak járó összeget. A jogásznő és az ÁPV Rt. közti két 1996-os megbízási szerződés szerint Tocsik Márta sikerdíja az rt. önkormányzati követelésekkel kapcsolatos tiszta megtakarításainak 10 százaléka, ami végül is összesen 804 millió forintra rúgott.

Ezt a privatizációs szervezet ki is fizette a jogásznőnek, aki viszont sikerdíjából, máig tisztázatlan okokból, összesen 343 millió forintot átutalt két cégnek, amelyek semmifajta munkát nem végeztek. A cégek még 1996-ban, a botrány kipattanásakor visszautalták a pénzt. Az eredeti, hat évvel ezelőtti vádiratban az ügyészség csalással vádolta Tocsik Mártát és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát, hanyag kezeléssel Szokai Imrét, az rt. igazgatótanácsának elnökét, illetve az igazgatótanács három tagját, továbbá befolyással üzérkedéssel Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki akkoriban a párt pénztárnoka is volt és Budai György szabad demokratákhoz közelálló vállalkozót. A vád szerint az akkori kormánypártokkal kapcsolatban lévő két vádlott felszólítására, fenyegetésére, kényszerítésre utalta át Tocsik Márta az összesen 343 millió forintot az általuk megjelölt cégeknek.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket, leszámítva Tocsik Márta Boldvai Lászlóra és Budai Györgyre tett egyetlen terhelő vallomását, amit még 1996-ban tett, és néhány hónap múlva visszavont. A jogásznő a szövevényes ügy minden vonatkozásáról évek óta készségesen, nagy részletességgel nyilatkozik a hatóságok előtt, kivéve a Boldvai Lászlóval és Budai Györgygyel kapcsolatos eseményeket.

Polgári per is indult a történtek nyomán, melyben felperesként a Legfőbb Ügyészség azt kéri a bíróságtól, mondja ki, hogy az alperes ÁPV Rt. és Tocsik Márta közti megbízási szerződések jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütközőek és ezért semmisek. Továbbá gondoskodjon az eredeti állapot helyreállításáról, azaz a sikerdíj visszafizetéséről.

Ebben az eljárásban az FB évekkel ezelőtt első fokon elutasította az ügyészségi keresetet, mert úgy vélte: Tocsik Márta végzett munkát a megbízási szerződések alapján. A LB azonban tavaly másodfokon az ügy polgári jogi megítélésével kapcsolatban arra az álláspontra jutott, hogy ha jogszabályba nem is, de jó erkölcsbe ütköző az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közti ügylet, ezért semmis. A tekintetben azonban további bizonyítást rendelt el az LB, hogy pontosan mennyit is kell visszafizetnie Tocsik Mártának a sikerdíjból. Ez az elsőfokú polgári eljárás kezdődik meg az FB-n pénteken.

Bár a bűnösség kérdésében nem köti a büntetőbíróságot a polgári bíróság döntése, az mégsem lehet teljesen érdektelen, hogy az LB polgári tanácsa jogerős ítéletben mondta ki: az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közti ügylet nem ütközik jogszabályba. Mindkét eljárás egyik központi és megnyugtatóan mind ez idáig meg nem válaszolt kérdése, hogy milyen érdemi munkát végzett, milyen valós eredmény ért el az ÁPV Rt. javára a sikerdíj ellenében Tocsik Márta.

A büntetőeljárásban vizsgálják azt is, hogy felelősséggel tartozik-e valaki az ÁPV Rt.-ből a közpénzek terhére kifizetett 804 millió forintos sikerdíjat lehetővé tevő megbízás miatt. Továbbá, hogy milyen módon részesedhetett ezekből a százmilliókból még két másik, az akkori kormánypártokkal összefüggésbe hozott cég. Az FB 1999-ben kihirdetett első, nem jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában mentette fel a csalással, illetve hanyag kezeléssel vádoltakat, ám több hónapos letöltendő szabadságvesztést szabott ki Boldvai László és Budai György esetében befolyással üzérkedés miatt.

Az LB azonban 2000-ben megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az FB döntését, és új eljárásra utasított. Az LB iránymutatása nyomán az ügyészség a jóval súlyosabb megítélésű zsarolással vádolta meg Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt.

A megismételt elsőfokú eljárásban a korábban nem jogerősen elítélt, majd pedig súlyosabb váddal illetett vádlottakat felmentette az FB. A felmentés indoka a bebizonyítottság hiánya volt; a bíróság annak a véleményének is hangot adott, hogy a két vádlott vélhetően megosztozott Tocsik Mártával a 804 millió forintos sikerdíjon. Ezzel kapcsolatban az LB másodfokú tárgyalásán a napokban a legfőbb ügyészségi ügyész megjegyezte: mindez megfelelhet a valóságnak. Mi több, még az is lehetséges, hogy ez az egyetlen logikus magyarázata a történteknek. Ám a hatóságoknak nem állnak rendelkezésre a kétséget kizáró bizonyítékok, ezért ez a cselekmény ilyen módon nem is szerepelhet a vádban.

Ugyanakkor tavaly az FB az addig hanyag kezeléssel vádolt Szokai Imrét hűtlen kezelésben mondta ki bűnösnek és mint az ügy főszereplőjét, négy és fél év börtönre ítélte. Bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt Tocsik Mártát négy év börtönnel és 640 millió forintos vagyonelkobzással, Liszkai Pétert három és fél éves szabadságvesztéssel sújtotta az FB a megismételt elsőfokú eljárásban. Ebben az ítéletben az ÁPV Rt. igazgatótanácsának másik három tagja, a váddal egyezően, felfüggesztett szabadságvesztést kapott hanyag kezelés miatt. Az FB 2002. március 18-án kihirdetett második elsőfokú ítéletét élesen támadta a vádhatóság és a védelem is. Ennek az ítéletnek alig van olyan rendelkezése, amelynek hatályon kívül helyezését ne kérte volna valamelyik oldal. A döntés születésétől fogva különféle támadások kereszttüzében áll. Így például késedelmes, a kihirdetéstől számított több mint fél évig tartó írásba foglalása miatt fegyelmi eljárás indult az eljáró bíró és az FB büntető kollégiumának vezetője ellen, s ennek kapcsán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács még az FB elnökét is írásbeli figyelmeztetésben részesítette.

A legfőbb ügyész képviselője a napokban a másodfokú tárgyaláson úgy vélekedett: bármilyen sajnálatos, de Boldvai László és Budai György esetében nem kerülhető meg, hogy az FB harmadszor is nekifusson a bizonyítási eljárásnak. Ugyanis a legutóbbi elsőfokú ítélet e két vádlott vonatkozásában egyszerűen nem tartalmaz tényállást.

Ugyanakkor Boldvai László és Budai György ügyvédje egyaránt a védence vonatkozásában felmentő rendelkezések helyben hagyását, jogerőre emelését kérte.

Tocsik Márta és az ÁPV Rt.-s vádlottak ügyvédei elsősorban védenceik felmentését kérték az LB-től. Másodlagosan viszont több ügyvéd is a hatályon kívül helyezés mellett érvelt, mondván, hogy az FB ítélete törvénysértő, például amikor figyelmen kívül hagyja a vádhoz kötöttség elvét. De az ítéleti következtetések is ellentétesek a rendelkezésre álló bizonyítékokkal.

Az LB előtt több védő nagy nyomatékkal hangsúlyozta: egy bírósági eljárásban mégiscsak a végső döntés törvényessége a legfontosabb, bármennyi időbe is telik annak megszületése. Ehhez képest csak másodlagos szempont lehet, hogy a Tocsik-ügyben eddig bírósági tárgyalással töltött több mint ezer munkaóra még további pár százzal gyarapodhat az esetleg harmadszor is lefolytatott elsőfokú büntetőper során.

Az ügyészség álláspontja a büntetőper során változásokon ment át. Az ügyészség fél évtizeden keresztül amellett érvelt, hogy Tocsik Márta Liszkai Péterrel, az ÁPV Rt. vezető jogászával karöltve, szándékosan megtévesztette az igazgatótanácsot, ahol viszont csupán mulasztás történt, amikor kellő körültekintés nélkül döntöttek a jogásznő külső tanácsadóként történő megbízásáról.

Az FB tavalyi ítélete nyomán viszont, fél évtizeddel a vádirat benyújtása után, az ügyészség magáévá tette a csak szándékosan megvalósítható, súlyosan minősülő hűtlen kezelés Szokai Imrére épített koncepcióját, amely szerint a tettes az igazgatótanácsi elnök lenne; a korábban következetesen tettesként elkövetett csalással vádolt Tocsik Márta, illetve az rt. vezető jogásza pedig a hűtlen kezelésben bűnsegéd.

A büntetéskiszabást illetően is jelentős fordulatként értékelhető, hogy míg a vádhatóság korábban felfüggesztett szabadságvesztéssel is beérte volna Szokai Imre esetében, ma már a legutóbb első fokon kiszabott négy és fél éves letöltendő szabadságvesztést is kevesli.

fidesz.hu