A Budapest Business Klub konferenciája

Magyarország nem nélkülözheti az erőteljes állami gazdaságfejlesztési szerepvállalást a nemzeti fejlesztési terv erőforrásaként - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a fővárosban, a Budapest Business Klub szervezésében zajló, a XXI. század magyar gazdaságának lehetőségeivel foglalkozó kétnapos konferencia nyitóelőadásában.

Dátum: 2002-03-06 15:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=630
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:19:55.056211, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kormányfő elmondta: Magyarországon már azok vannak többségben, akiknek világos terveik vannak a jövőre nézve és ez meghatározza az ország hangulatát.

A miniszterelnök megfogalmazása szerint Magyarország gazdasági terveinek időhatárai egyelőre 2004-ig, az EU-csatlakozás várt időpontjáig, 2007-ig, az új uniós költségvetési időszak kezdetéig, illetve 2012-ig (vagy 2016-ig), a nyári olimpiai játékok esetleges budapesti megrendezéséig terjednek ki. Ezen belül is kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az EU új pénzügyi perspektíváiban a tagállamok milyen elvek alapján milyen fejlesztési forrásokhoz jutnak.

Orbán Viktor kiemelte: az állami szerepvállalás, az infrastrukturális fejlesztések, utak, vasutak, repülőterek építésének állami segítése komoly szerepet játszott a második világháború után sikeres pályát befutott országok esetében. Utalt ugyanakkor arra is, hogy az 1980-as évektől felemelkedő országok - elsősorban Írország és Finnország - elsősorban a világban szabadon áramló tőkemozgásokra alapoztak.

Emellett szólt arról, hogy nagy energiák szabadíthatóak fel a magyar gazdaság számára a kedvező földrajzi elhelyezkedés által is. Mint mondta, versenyelőnyt jelent Magyarországnak, hogy Romániával, Horvátországgal, Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával szoros kereskedelmi szálakat épített ki.

Orbán Viktor említést tett a gyógyvízkincsben, illetve a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségekről is.- Magyarország az egyetlen közép-európai ország, amely az EU-val folytatott mezőgazdasági kereskedelmét tekintve pozitív, majdnem félmilliárd eurós többletű szaldóval rendelkezik. Az uniós fejlesztési források tovább növelik majd a magyar mezőgazdaság versenyképességét - mondta.

A Széchenyi Tervvel kapcsolatban a miniszterelnök beszámolt arról, hogy 2002 közepétől 300 milliárd forintos hitelkeret nyílik a 250 és 1500 fő közötti, magyar tulajdonban lévő cégek regionális terjeszkedésének elősegítésére.

Beszélt arról, hogy újabb munkaerő, tehetség, energia nyerhető a cigányság társadalmi integrációjával, valamint az egészségügy és az oktatás átalakítása is lendítő erővel fog hatni a gazdaságra. - A jelenlegi 19 éves korosztály 40-41 százaléka egyetemre, főiskolára jár, ami megfelel az EU-átlagának. Tizenkét évvel ezelőtt 8 százalékos volt ez az arány - emlékezetett Orbán Viktor. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakképzés rendszerének átalakításával komoly energiák szabadíthatóak fel.

- A zavartalan fejlődés előfeltétele, hogy a gazdaságpolitikai centrum ne kerüljön vissza a Pénzügyminisztériumba. Ha nem lesz erős gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési minisztérium, akkor a fejlesztési tervek nem tudnak megvalósulni - szögezte le Orbán Viktor.

Azt is rendkívül lényegesnek tartotta, hogy sikerüljön fenntartani a benyomást: Magyarország emelkedő ország.Célul kell kitűznünk a gazdasági patriotizmust - mondta Orbán Viktor a Budapest Business Klub rendezvényén az üzletemberek felvetéseire, kérdéseire válaszolva.

A miniszterelnök kifejtette: Magyarországnak erős kis- és közepes vállalkozásokra van szüksége, ennek érdekében a mostani kis- és közepes cégeket meg kell erősíteni, illetve a jövőben számukat tovább kell bővíteni.

Orbán Viktor szólt arról, hogy az országnak legalább 5-6 olyan magyarországi bázisú cégre van szüksége, amelyek magyarországi székhellyel rendelkeznek, és zászlóshajókként kívánnak terjeszkedni a térségben, a közép-kelet-európai régióban.

A miniszterelnök azt is felvetette, hogy erős érdekképviseletekre van szüksége az országnak, olyanokra, mint a kamarák, vagy a gyáriparosok szövetsége.

Emellett Orbán Viktor kívánatosnak nevezte, hogy minél több felkészült magyar vállalatvezető dolgozzon a multinacionális cégeknél.

A miniszterelnök szerint a jövőben még inkább erősíteni kell az állami nyugdíjrendszert, amelynek úgy kell működnie, mint a legprofibb magánnyugdíj-rendszernek. Ehhez átláthatóvá kell tenni az állami nyugdíjrendszert, a befizetéseket egyéni számlákon kell nyilvántartani, és a nyugdíjba vonulás korhatárát is rugalmasabbá kell tenni.

A miniszterelnök szerint az előző kormány alatt bevezetett magánpénztári rendszer korai volt, elhibázottnak és átgondolatlannak bizonyult. Az ellentmondásosságára utalva elmondta: már 1998-ban a központi költségvetésnek 70 milliárd forintot kellett átutalnia a tb-alapokhoz, hogy a már nyugdíjban lévők járandóságát, azaz nyugdíját kifizessék.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unióhoz való csatlakozásig mindenképpen javítani kell a magyar gazdaság, a magyarországi vállalkozások versenyképességét. Ennek részeként hozzá kell fogni a hitelgarancia alapok rendszerének kiépítéséhez, nagyobb együttműködésre van szükség olyan, már meglévő jelentős feladatokat ellátó állami intézmények között, mint a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt., az Eximbank Rt., illetve a Hitelgarancia Rt.

A miniszterelnök felvetette azt is, hogy a hazai székhelyű vállalkozásoknak új gazdasági területeken is beruházásokat kellene eszközölniük. Új tevékenységi területként említette a környezetvédelmet és a kommunális szolgáltatásokat.