Határozott fellépéssel a helyzet súlyosbodása ellen
Vannak társadalmi csoportok, utcák, lehetnek városrészek vagy falvak, ahol egyszerűen csak és kizárólag a rendőri tekintély helyreállításával, a rend megteremtésével lehet elérni azt, hogy az oktatási, szociális, munkakerő-piaci integráció megkezdődjön - hangsúlyozta Lázár János az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén.
Dátum: 2009-02-11 17:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=128726
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 08:52:52.472731, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Elismeréssel illette a rendőrség munkáját az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága, miután szerdán meghallgatta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter beszámolóját az elmúlt évről.
A testület véleményét Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke foglalta össze, a négyórás, olykor személyeskedésektől sem mentes meghallgatás után. A testület és a miniszter egyetértett abban, hogy ugyanakkor a rendőrség több pénzből, több emberrel hatékonyabb munkát tudna végezni.
Az ellenzéki képviselők szerint szükséges a rendőrök létszámának növelése a közrend, közbiztonság fokozása érdekében, mert bár a statisztikák szerint kevesebb bűncselekményt követnek el az országban, de az állampolgárok szubjektív biztonságérzete egyes régiókban romlott és több rendőrt igényelnének a közterületekre.
Draskovics Tibor szerint az ismertté vált bűncselekmények száma 1998-hoz képest 20 százalékkal csökkent, tavaly valamivel több mint 408 ezer volt. A bűncselekmények 1998-ban az ország középső és nyugati részére koncentrálódtak, a súlypont azonban mára áttolódott az ország észak-keleti és dél-dunántúli területeire. Az ismertté vált sértettek száma 28 százalékkal csökkent tíz év alatt, tavaly 211 ezer volt.
Az elmúlt tíz évben csökkent az emberölések száma 41 százalékkal (tavaly 147 volt), a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma 21 százalékkal (tavaly 120 ezer volt), a lakásbetörések száma pedig 36 százalékkal (tavaly 19 ezer volt) és 50 százalékkal csökkent a gépkocsilopások száma is (tavaly 5.800 volt).
Nőtt viszont 40 százalékkal a garázdaság (tavaly 10 ezer volt), a szándékos testi sértés 19 százalékkal (tavaly 13 ezer volt), és lényegében stagnál a rablások száma. A rablásokról elmondta: Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban is magasabb a rablások száma, mint Magyarországon, és a rablások 75 százalékát a rendőrség felderíti.
A miniszter elmondta: a rendőrségen jelenleg 42 ezren dolgoznak, és az utóbbi évek eredményeként nőtt a közterületeken szolgálók száma, de - mint mondta - ezt tovább kell növelni, például a túlórák fizetésére rendelkezésre álló keret növelésével. Draskovics Tibor elmondta: bővíteni kívánják - például európai uniós forrással - a térfigyelő kamerák rendszerét, a bűnmegelőzés érdekében.
Mint mondta, a rendőrség rendelkezésére álló eszközök, a személyi állomány és pénz elegendő a működéshez, de ha több pénz lenne, akkor annak "lenne helye". Rövidtávon azonban a rendőri erőket kívánják átcsoportosítani a bűnügyileg fertőzöttebb területekre és racionalizálnák a szolgálatszervezést, amellyel a miniszter szerint akár 20 százalékkal lehetne tartósan növelni a közterületi jelenlétet.
Draskovics Tibor egy kérdés kapcsán azt hangoztatta: nem szabad politikai vagy más megfontolásból támadni a rendőrséget, és így elbizonytalanítani az állományt.
Kontrát Károly (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a rendőrség iránti közbizalom helyreállítása lenne a legfontosabb. Tóth Károly (MSZP) erre reagálva megjegyezte: sok mindenkinek van felelőssége abban, hogy ne állítsa be rosszabbnak a közbiztonság helyzetét, mint amilyen az valójában. A képviselő egyben azt javasolta, hogy a közelmúltban nyilvánosságra került "sikerdíj-ügyben" érintett önkormányzatok mondják fel a szerződést és a pénzt fordítsák a közbiztonság javítására, a kormány pedig minden erre fordított forinthoz tegyen hozzá még egyet.
Lázár János szerint a kormány megakadályozhatja, hogy a helyzet súlyosbodjon és megjelenjen az országban az önbíráskodás, ami - szavai szerint - megengedhetetlen lenne. A testület elnöke közölte: határozott fellépést vár a közbiztonság javítása érdekében a minisztertől.
Gál Zoltán (MSZP) szerint a Fidesznek is felelőssége van a "hiszterizált" hangulat kialakulásában, példaként a párt elnökségének keddi közleményét idézte, amelyben arról írnak: "ki kell mondani: a cigány származású emberek által elkövetett súlyos bűncselekmények száma aggasztó módon növekszik."
A kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetértettek abban, hogy szükséges a hivatásosok szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása, hogy a nyugdíjba vonuló rendőrök fizetése ne legyen magasabb, mint a keresetük.
Bencze: a rendőrség tudja, kik lőttek a Teve utcai rendőrségi épületre
Egyértelműen meghatározta két tanú, hogy kik a felbujtói a Teve utcai rendőrségi épület elleni két éve történt támadásnak - mondta Bencze József országos rendőrfőkapitány az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén.
A főkapitányt Kontrát Károly (Fidesz) kérdezte arról, hogy megvannak-e már a Teve utcai rendőrszékház támadói.
Bencze József válaszában elmondta: "van gyanúsítotti körünk".
"Az ügyészséggel hónapok óta birkózunk, hogy tegyük nyílttá ezt az ügyet, hiszen van két olyan védett tanú és olyan vádalkuval védett személy, aki egyértelműen határozza meg azokat a személyeket, akik a bűncselekmény elkövetésével, felbujtással gyanúsíthatók" - jelentette ki.
Mint mondta, a rendőrség álláspontja az ügyben az, hogy nyílttá kellene tenni a nyomozást, "nyíltan nyomozati cselekményeket kellene ebben az irányban folytatni".
"Ebben a helyzetben az ügyészséggel vitában állunk hosszú hónapok óta" - jegyezte meg.
2007 februárjában ismeretlenek géppisztolyból nem célzott lövéseket adtak le a rendőrség XIII. kerületben lévő Teve utcai székházára. Tizenöt lövés érte a Rendőrségi Igazgatási Központját, és a lövedékek csaknem 15 millió forintos kárt okoztak az épületben. A lövedékek az épület kilencedik és tizenharmadik emelete között csapódtak be.
A rendőrség korábban ötmillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel a tettesek kézrekerítésére.
Draskovics: véget kellene vetni a "képmutató elhallgatásnak"
A miskolci rendőrkapitány ügye világossá tette, hogy véget kellene vetni a romák integrációjával kapcsolatos "képmutató elhallgatásnak" - jelentette ki Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén.
Molnár Lajos (SZDSZ) azt kérte számon a miniszteren, hogy előbb felfüggesztette hivatalából Pásztor Albertet, majd tudomásul vette, hogy a főkapitány figyelmeztetésben részesítette a miskolci rendőrkapitányt.
Válaszában Draskovics Tibor elmondta: számára elfogadhatatlan, ahogy a kapitány beszélt, de mivel nem történt jogszabálysértés - bár a kapitány szavai általánosításra adtak alapot - elfogadta, hogy Bencze József országos főkapitány figyelmeztetésben részesítette a rendőrtisztet. Hozzátette: álláspontja végig következetes volt az ügyben.
"Rendőr nem cigányozhat" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a rendőr, aki az állam nevében közhatalmat gyakorol, "nem tehet a polgárok között ilyen különbséget". Ez nem elfogadható, ezt világossá tettem a főkapitányok, megyei kapitányok számára - közölte a miniszter.
Hozzátette: ugyanakkor az is világossá vált, hogy a romák integrációjával összefüggő "képmutató elhallgatásnak" véget kellene vetni.
Többi között azért ilyen erősek az indulatok, mert az oktatási, egészségügyi, szociális, a munkanélküliséggel összefüggő problémákról még nem beszéltünk eleget. Ezért "fedheti át egymást" a bűnözés sok problémája és a romák integrációjával összefüggő probléma - jelentette ki.
Lázár János, a testület fideszes elnöke megjegyezte: vannak viselkedésminták, amelyek nem tolerálhatók a társadalomban. A Hevesben történtekre utalva elmondta: nem elfogadható, hogy kihívják a rendőrt, és rájuk támadnak. "Nincs olyan szociális körülmény, nincs olyan kisebbséghez való tartozás, (...) amely ennek a bűnnek a megtorlása alól felmentést adna" - mondta, hozzátéve, hogy álláspontja szerint ez az állam "nyílt megtámadása", "amiben nincs kompromisszum".
Vannak társadalmi csoportok, utcák, lehetnek városrészek vagy falvak, ahol egyszerűen csak és kizárólag a rendőri tekintély helyreállításával, a rend megteremtésével lehet elérni azt, hogy az oktatási, szociális, munkakerő-piaci integráció megkezdődjön - jelentette ki. Aki megtámadja Hevesben a rendőrt, az Veszprémben kést ragadhat, mondta, a kézilabdázók elleni halálos késelésre utalva.
Múlt szombaton rendőrökre támadt egy húsz-harminc tagú csoport Heves városban. A támadók botokkal és kerti szerszámokkal felszerelve körbevettek egy rendőrautót, életveszélyesen megfenyegették a bent ülő rendőröket, öklükkel verték az autót, illetve lapáttal hadonásztak a jármű körül. A rendőrök segítséget kértek, majd kiérkező kollégáik közreműködésével elfogták a támadásban közvetlenül részt vevőket.
Draskovics Tibor a rendészeti bizottság ülésén elmondta, a rendőrök profin reagáltak, erősítést hívtak és 9 embert előállítottak. Szavai szerint az elkövetők "világos választ kaptak" tettükre.
A miniszter szerint "rossz úton járunk", ha ezekből az eseményekből bárki bármiféle etnikai következtetést próbál levonni.
Magyarország biztonságát az szolgálja, ha nyíltan beszélünk minden bűnözési, közbiztonsági problémáról. Nagyon rosszat tesz Magyarországnak, aki erről a problémáról egyedi esetekből általánosítva, nem létező statisztikára támaszkodva szól, mintha bizonyos típusú bűncselekményeket bizonyos etnikumú elkövetők követnének el - magyarázta.