Átláthatatlan privatizációs történet
Veres János pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlés számára azt a jelentést, amely az 1990-2007 közötti teljes privatizációs folyamatról hivatott beszámolni.
Dátum: 2009-02-27 14:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=129704
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 08:58:11.387033, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Gazdasági és Informatikai Bizottság szerdai ülésén Bencsik János, a Fidesz-KDNP Frakciószövetség képviselőinek nevében tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a jelentést, miközben utalt arra, hogy az előterjesztés számszakilag értelmezhetetlen, a magánosítás nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak elemzése pedig teljes mértékben hiányzik.
Bencsik szerint a jelentés formailag és tartalmilag egyaránt alkalmatlan általános vitára. A jelentés címében a teljes privatizációs folyamat szerepel, ugyanakkor a spontán privatizáció ténye csak néhány általánosító mondatban szerepel, de a pénzügyi vonzatokkal nem foglalkozik. Így nem számol be arról sem, hogy a nagy állami vállalatok tevékenységének és vagyonának 1990 előtti kiszervezése következtében mekkora része tűnt el a nemzeti vagyonnak.
A legsúlyosabb problémák egyikeként azt említette, hogy a közel kétévtizedes időtáv alatt értékesített vagyonelemek pénzügyi ellenértékét egyszerűen összeadták, miközben évről-évre jelentős infláció következett be. Egy harmadikos elemista is tisztában van azzal, hogy a tizenhét évvel ezelőtti forint nem ugyanannyit ért, mint ma. Mindez természetesen vonatkozik a privatizációs költségek reális megítélhetőségére is. Elfogadhatatlan, hogy a Pénzügyminisztérium még egy egyszerű jelenértékszámítás elvégzésére is képtelen - dohogott Bencsik. Ebben a formában az egyes értékesítések pénzügyi mérlegének megvonására sem kerülhet sor, hiszen volt olyan pénzintézet, amelynek értékesítésére négy évvel a konszolidációját követően került sor, miközben évről-évre jelentős infláció következett be.
Talán még ennél is nagyobb baj, hogy a jelentés csak az ÁPV Zrt. tevékenységi köréről számol be, holott az új vagyontörvény megalkotását követően, megszüntették a többi vagyonkezelőt is. Az iromány meg sem említi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvett ingatlanok sorsát, vagy a nemzeti földalapnak átadott termőföldek értékét, vagy a volt állami vállalatok által vagyonkezelt erdők ügyét, sem pedig a jogellenesen privatizált műemlékek eseteit. Holott ezek a vagyontárgyak mind az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonához tartoztak, így a privatizációs folyamat zárásakor ezekről is leltárt kellett volna készíteni. - fogalmazott Bencsik.
Miközben a jelentés sikertörténetként értékeli a teljes privatizációs folyamatot, addig a felmerült problémákról, visszásságokról egy szót sem szól. Büszkén jelenti ki, hogy a privatizációs bevételek jelentős mértékben hozzájárultak az ország adósságállományának csökkentéséhez. Az igaz, hogy a bevételek többsége államadósság törlesztésére fordítódott, de épp a legerőteljesebb privatizációs időszakokban - 1994-1998 között, valamint 2002 után - növekedett legdinamikusabban az ország eladósodottsága. - állapította meg a képviselő.
A jelentés a privatizációs folyamatot - egy mondatban - a sikeres gazdasági átalakulás meghatározó elemeként értékeli, miközben kísérletet sem tesz arra, hogy két évtized múltán, legalább egy-két esettanulmányon keresztül mutassa be a tényleges hatást. Azt, hogy miközben külföldi szolgáltatók kezére került szolgáltatások színvonala több esetben elmarad a korábbinál, olyan esetek is vannak szép számban, hogy a befektető csupán piacot vett - élelmiszeripar -, és a termelőeszközöket eladta, a telephelyre pedig lakat került. - fogalmazott Bencsik. Ez utóbbi kérdésben a szocialista Kapolyi László és Kálmán András is átfogó hatásvizsgálat elvégzését szorgalmazta.