A Bank of England nem változtatott a kamaton
A brit központi bank, a Bank of England csütörtökön, a piaci várakozásnak megfelelően, változatlanul hagyta az irányadó kamatát. A bank legutóbb februárban csökkentette, negyed százalékponttal 3,75 százalékra, az irányadó kéthetes repokamatát, elébe menve a tervezett iraki háború bizalomrontó hatásának.
Dátum: 2003-04-10 13:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9164
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:11:57.899232, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Korábban utoljára 2001 novemberében volt központi kamatcsökkentés Nagy-Britanniában.
Gordon Brown pénzügyminiszter szerdai költségvetési expozéja szemlátomást nem befolyásolta a központi bankot: a hiány várható további növekedése nem tér el a várakozástól, sőt, a bankban átmenetileg még helyeslik is, hogy a kormány a közkiadások növelésével ösztönzi a gazdaságot.
A pénzügyminiszter ugyan a tervezetben a 2003/04-es pénzügyi évre 2,0-2,5 százalékos gazdasági növekedési előrejelzést tett, fél százalékponttal alacsonyabbat a novemberben kiadott 2,5-3,0 százalékot jósló legutóbbi hivatalos előrejelzésnél, de az újabb változat is nagyobb a központi bank saját becslésénél. Mindenesetre a még sokkal rosszabb euróövezeti kilátásokkal egybevetve a brit GDP-becslés nyilván nem ösztönzi sietségre a Bank of Englandet, mármint a további kamatcsökkentés irányába. A Nemzetközi Valutaalap szerdán 1,1 százalékos GDP-növekedést jósolt idénre az euróövezetnek, azon belül 0,5 százalékot Németországnak. A brit pénzügyminiszter azt mondta, hogy 2004/05-ben már 3,0-3,5 százalékos növekedésre számít Nagy-Britanniában.
Több mint egy évtizede a legalacsonyabb növekedési ütemet érte el tavaly a brit gazdaság: átlagosan 1,8 százalékkal növekedett a GDP. Ennél kisebb évi átlagot utoljára 1992-ben mértek. Tavalyelőtt 2,0 százalékos volt az évi átlagos GDP-növekedés Nagy-Britanniában. De - a világon nagyságra negyedik - brit gazdaság növekedése a tavalyi év átlagában még így is több mint kétszer akkora volt, mint az euróövezeti 0,8 százalékos átlag - azon belül a német gazdaság 0,2 százalékkal bővült tavaly, a francia 1,2 egy százalékkal.
A brit központi bankot óvatosságra inti az is, hogy a jelzálogkamatok nélkül számolt maginfláció - a kamatpolitikája számára irányadó mutató - februárban 0,5 százalékos volt az előző hónaphoz képest, és 3,0 százalékos tavaly februárhoz képest. Januárban 0,1 százalékpontos árcsökkenés volt egy hónap alatt a maginflációs kosárban, és a drágulás 2,7 százalékos volt tizenkét hónapra számítva. Előzetes becslések szerint az infláció tovább gyorsult márciusban, még messze távolodva a bank számára követni rendelt, tizenkét hónapra 2,5 százalékos szinttől. A bankban azonban ezt most nem tartják azonnali kamatemelést sürgető fejleménynek sem, mert tudatában vannak, hogy a fogyasztói és az üzleti bizalom nagyon alacsony a háborús bizonytalanság miatt, és a drágulást olyan egyszeri tényezők okozzák - mint például a font árfolyamvesztése az iraki háború miatt, a magasabb üzemanyagárak vagy a helyi adók növelése -, amelyekre a kamatpolitikának nincs befolyása.
Az Európai Központi Bank (EKB) a múlt héten ugyancsak változatlanul hagyta - 2,50 százalékon - az irányadó kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, arra hivatkozva, hogy nem látni tisztán az iraki háború következményeit. Elemzők szerint a brit központi bank, hasonló megfontolásból, szintén várni fog a következő esetleges enyhítéssel legalább júniusig.
MTI - fidesz.hu