Rogán Antal beszédének szó szerinti leirata
Rogán Antal - a Fidesz 2009. március 15-i rendezvényén elhangzott - beszédének szó szerinti leirata.
Dátum: 2009-03-15 18:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=130585
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 09:03:10.554053, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mindannyiunk gyerekkori emlékeiben van egy titkos hely, ahol őszintén hittük, kívánságunk majd valóra válik. Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves ünneplőközönség, a Budai Vár 1848. március 15-én ilyen titkos hellyé vált.
A 1848-as eszmék 161 éve még pólyában jártak, de itt, a Budai Várban már győzelmet értek el. A 12 pont mire Pestről Budára ért, már feltárta Táncsics börtönének kapuit, reszketésre bírta az addig rettegett helytartótanácsot, és egyik pillanatról a másikra egy eldugott zsákutcából ismét Európa történelmének fényes főutcájára vitte a magyarok millióit. Március 14-én este e falak között még némán ásított a múlt, 15-én délután pedig zajosan beköszöntött a jövő.
Kedves Barátaim!
Gyerekkorunkban mikor szüleinktől, nagyszüleinktől, vagy éppen az iskola falai között először hallottunk 1848 márciusáról, eszünkbe sem jutott megkérdezni, ami sajnos ma gyakran oly természetes: az 1848. március 15-ei vajon siker volt, vagy múló pillanat? Kegyelmi állapot, a körülmények kedvező összejátszása kellett hozzá, vagy valóban a márciusi ifjak elszántsága és akaratereje? Évtizedek megszokott szónoki fordulatai vésték a fejekbe a választ, a forradalmat ugyan leverték, és a magyar szabadság ügye elbukott, de az eszme, a hősök emléke mégis győzedelmeskedett.
Ma azt szeretném kérni Önöktől, hogy ezt a régi sablont felejtsék el. Látszólag szép gondolat, de elrejti előlünk a lényeget, és hamis színben tünteti fel a múltat, no és a jövőt.
Több mint 160 évvel ezelőtt ugyanis nem pusztán az eszme, és nemcsak a hősök emléke győzedelmeskedett, maguk a hősök, a márciusi ifjak győzedelmeskedtek, és elérték a céljukat. Ők nem egyszerűen a nagyméltóságú helytartótanácsot jöttek ide leváltani. Egy sok százéves, addig mozdíthatatlannak hitt világ régi dohos törvényeit, évszázados kiváltságait, mindig visszahúzó alapelveit, rendíthetetlennek hitt dogmáit törölték el egyik pillanatról a másikra, mégpedig végérvényesen.
A forradalom sikere váltotta ki az áprilisi törvényeket, egy táborba terelte a reformkor olyan egymással is civakodó nagyjait, eltörölte a régi középkori feudális Magyarországot, és világra segítette az újat. 1848. márciusának sikere bejárta a világot. Híre eljutott Európa fővárosaiba is, és az új világ, Amerika utcáira is. 1848 után nemcsak Európa, de a világtörténelem főutcáján jártunk, jó dolog volt akkor a nagyvilágban magyarnak lenni. A forradalom megalapozta a XIX. század második felében egy világraszóló magyar siker lehetőségét, azét, amit ma Budapestnek hívunk, és aminek alig ötven évvel a forradalom után, a Millennium évében csodájára járt a világ. A világ országai tisztelték hazánkat. Magyarország nemcsak szabadabb, de erősebb országként is állt talpra a megtorlás évei után, mint amilyen a forradalom évei előtt volt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nem a forradalom sikere, hanem a letűnt korba kapaszkodók bosszúja bizonyult múló pillanatnak. Hiába bújtak a fegyverek háta mögé, nem tudták visszafordítani az idő kerekét. Ők kudarcot vallottak, a 1848-as forradalom viszont sikeres volt. Nemcsak a forradalom, a hatalomváltás bizonyult akkor sikeresnek, hanem az új politika is, amit a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozó reformkori nagyjaink elterveztek és véghezvittek.
Kedves Ünneplő Barátaim!
Én győzelemként, Magyarország világraszóló sikereként ünneplem március 15-ét. Engem lelkesít és felvillanyoz a 1848-as hősök emléke, mert megerősít abban, hogy a politika igenis lehet sikeres, hasznára lehet a családoknak, hasznára lehet a nemzetnek. Egy új nemzedékben meglévő hit és akarat mindig képes lebontani a régit, és képes új világot alkotni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország ezekben a napokban hosszú téli álomból ébred. Hazánkban a siker szó ma szinte abszurd kifejezésként cseng. Pedig éppen ezekben a napokban van a legnagyobb szükség arra, hogy felidézzük: mi magyarok mindig a legnehezebb helyzetben tudtuk a legnagyobb sikereket véghez vinni.
Aki a gödörben azon tépelődik, hogy miért ilyen kegyetlen vele a sors, az sose fog kimászni. Kijutni csak annak van esélye, aki arra gondol, kimászott már mélyebb gödörből is. Ne azt gondoljuk, hogy a baj legyőzéséhez kedvező körülmények kellenek, mert ha mindig a kedvező pillanatra várunk, a siker elkerül bennünket.
A márciusi ifjak példája pontosan arra tanít, hogy soha sem a világ áll készen arra, hogy megváltozzon. Nekünk kell készen állni arra, hogy megváltoztassuk. Nem a világ reménytelen tehát, csak köztünk vannak a reménytelenség kufárai, akik nem akarják megváltoztatni, mert nekik jó úgy, ahogy van.
1848-ban sem a világ volt reménytelen, csak a régi hatalmi elit, akik jól elvoltak a feudalizmus posványában, ma sem Magyarország, csak a jelenlegi vezetői a reménytelenek, akik megszokott hatalmuk érdekében ma éppen a válságra hivatkozva dagonyáznak a régi pocsolyában. Hagyjuk benne őket, ha jó nekik ott, és mi lépjünk tovább. Magyarország akkor fog talpra állni a bajból, ha minden nehézség ellenére merünk a sikerről beszélni, sikerben gondolkodni, és nem kisebb célt tűzni magunk elé, mint azok, akiket ma ünneplünk. Változtatni és sikeressé tenni Magyarországot. Tartozunk ezzel nekik, tartozunk vele gyermekeinknek, és tartozunk vele egymásnak.
Kedves Barátaim!
Azok közül, akik 1848. március 15-én ott voltak Pesten és Budán, sokan este hazaérkeztek, és büszkén meséltek erről gyermekeiknek. Aznap volt mit mesélniük, hiszen ott és akkor valóra vált egy álmuk. Mi is sokan vagyunk, akik este gyermekeink ágyához ülünk. Hadd kérjem Önöket, mikor a mai estét elkezdik majd mondani, ne csak mondják, hanem higgyék is. Nézzenek a kiságyra, és jusson eszükbe: az ember sikerre született, nem kudarcra. Minden évben ezt üzeni nekünk március 15-e, a magyarok igazi nagy sikerének örömteli és büszke ünnepe.