Márai Sándorra emlékeztek a költészet napján

Márai Sándor születésének 103. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak egykori otthona közelében, az I. kerületi Mikó utcában felállított portrészobránál pénteken, a költészet napján.

Dátum: 2003-04-11 13:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9215
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:12:13.505407, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az 1900. április 11-én Kassán született és 1989. február 21-én az Egyesült Államokban elhunyt írót méltatva Nagy Gábor Tamás, a kerület polgármestere szólt arról is, hogy Márai Sándor, a XX. századi magyar irodalom kiváló művelője szenvedélyesen szerette a Krisztinavárost, ahol 1931-1945 között élt.

Mint mondta, 1931-ben az Idegen emberek című regényében Márai Sándor úgy fogalmazott, hogy "itt kezdett élni".

- Itt akart maradni és itt akart meghalni. Akkor még nem tudhatta, hogy ez az óhaj nem is olyan szerény. Nem tudta, hogy a legtöbb, amit magyar író kívánhat a sorstól, az, ha az életét ellenőrző hatalmak hagyják élni és meghalni ott, ahol egyszer a hazában, Berzsenyi szavaival élve "megvetette nyoszolyáját" - fogalmazott Nagy Gábor Tamás, utalva Márai Sándor gondolataira.

Majd így folytatta: tudjuk jól, hogy Márai Sándort nemcsak a bombák fosztották meg a lakóhelyétől, hanem a politikai diktatúra a hazáját is elvette, többé nem térhetett vissza Magyarországra, s távol idegenben kellett meghalnia.

Jókai Anna Kossuth-díjas író a prózaíró Márai költői munkásságát is méltatta.

Mint mondta, versei között olyan alkotások vannak, amelyek akkor is megmaradnak a magyar nemzet emlékezetében, ha semmi mást nem írt volna.

Jókai Anna szavai szerint a Halotti beszéd és az 1956 tragikumát megörökítő Mennyből az angyal című versének alig van párja a '45 utáni magyar lírában.

A II. világháború után alkotott Halotti beszéd a teljes otthontalanság verse, benne a hazájától, s a gyökereitől elszakított rettenetes keserűség szólal meg - fejtette ki a Kossuth-díjas író, hozzátéve: Márai Sándor méltán érezhette úgy, hogy itthon nem kell, odakint pedig csak egy számadat, egy név és személyiség nélküli ember.

Úgy fogalmazott: Márai Sándort "a híres, sokat emlegetett" Nyugat sem kedvelte akkoriban, sokkal inkább "paroláztak" olyanokkal, akikben több volt a megalkuvási készség.

MTI - fidesz.hu