Többséghez vezethet az igazság képviselete

Még mindig küzdelem folyik a keresztény értékekért, ezért nem lesz könnyű életük azoknak, akik vállalják a keresztény jelzőt, hiszen klerikálisnak, nacionalistának, populistának és - "inkább gyakrabban, mint ritkábban" - antiszemitának fogják bélyegezni őket. - jelentette ki Orbán Viktor a Batthyány Lajos Alapítvány "Egyházak és Európa" című konferenciáján pénteken.

Dátum: 2003-04-11 19:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=9225
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:12:16.697674, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Orbán Viktor elmondta: az európai kereszténydemokrácia alapkérdése a többség és igazság problematikája, amivel előbb-utóbb minden kereszténydemokrata politikusnak szembesülnie kell. Ezzel összefüggésben megjegyezte: egyetlen igazság létezik, amely egész életünk mércéje, attól függetlenül, hogy azt támogatja-e a többség vagy sem. Hozzátette: saját igazságunk képviselete mégis elvezethet a többséghez.

A mi Európánk-e a mostani? - tette fel a kérdést, amellyel kapcsolatban rámutatott: a tudósítások, melyekből a szélsőséges liberalizmus köszönt vissza, nem az igazságot és nem az európai közélet tényleges viszonyait tükrözik. Ennek alátámasztására utalt rá, hogy az Európai Parlamentben a mai napig többségben van a kereszténydemokrata elveket követő Európai Néppárt.

Orbán Viktor a készülő európai alkotmányról szólva megjegyezte, hogy a közös keresztény gyökerekre való utalást Európában is számosan ellenzik. - Még mindig küzdelem folyik a keresztény értékekért, ezért nem lesz könnyű életük azoknak, akik vállalják a keresztény jelzőt, mert őket klerikálisnak, nacionalistának, populistának és - "inkább gyakrabban, mint ritkábban" - antiszemitának fogják bélyegezni.

A volt kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez a kezdeményezés a vörös diktatúra bukása után nálunk elmaradt. Emlékeztetett rá ugyanakkor: más, újjászülető államokban ez a gondolkodás természetes volt. Példaként a bonni és a lengyel alkotmány említette.

- Ha a kereszténység elég erős volt a kommunizmus ellenében, a fogyasztói relativizmus füllentéseivel szemben is az lehet - fogalmazott.

Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Néppárt társelnöke, az Országgyűlés alelnöke Európa keresztény hagyományaira utalva kifejtette: a közös Európa nem új találmány, működött már ilyen a múltban is és be is vált. - A közös vallási gyökereket szimbolizálja az EU Jelenések könyve ihlette 12 csillaga is - mondta.

A közös Európát illetően a politikus kívánatosnak tartja, hogy intézményes szinten érvényesüljön a vallásszabadság, strukturált párbeszéd jöjjön létre az uniós intézmények és az egyházak között, s hogy megőrizzék nemzeti státusukat a tagországok egyházai.

Kijelentette: Nem csak a puszta vallásról van szó, hanem az általa képviselt értékrend is fontos. - Hosszú távon nem követhető az a gyakorlat, hogy értéksemleges, ám valójában értékellenes emberek szerkesszenek műsorokat - mutatott rá, hozzátéve: az elenyésző kisebbség emberei hatolnak be otthonunkba és töltik be a népnevelői szerepet.

Szájer József a közös európai alkotmánnyal kapcsolatban fontosnak tartja, hogy rögzítse a vallásszabadság elvét és a diszkrimináció tilalmát, a lengyel alkotmány mintájára toleráns módon foglalja magába az invocatio Dei-t, tartalmazzon utalást a közös hitbéli hagyományra, és konstatálja az egyházak közéleti szerepét.

Seregély István egri érsek kiemelte: csak gazdasági, földrajzi és kulturális szempontokra alapozva nem lehet tartós szövetséget kötni. Mint elmondta: az egyetlen stabilitást a világmindenség harmonikus értékrendje képes biztosítani.

Szabó István a Duna-melléki református egyházkerület püspöke szívesen venné, ha a közös Európa az identitástudatot, a szolidaritást, és a lehetőséget jelentené. Megfogalmazása szerint téves az a szemléletet, amely a történelmet alternatívanélküliként kívánja beállítani, véleménye szerint ehelyett a felelősség gondolatát kell előtérbe helyezni. Úgy véli, Európa tétje az, hogy megjelenik-e benne a spirituális dimenzó.

Szebik Imre az evangélikus egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy a vallás azért nem magánügy, mert az ember közösségekben éli meg hitét. Felvetette: az Európai Parlament mintájára összeurópai keresztény zsinatot kellene létrehozni, ami fórumul szolgálna az Európát érintő kérdésekben.

Schöner Alfréd a Zsidó Egyetem rektora közölte: olyan Európát szeretne, ahol klasszikus értékek, mint például a zsidó-keresztény gondolatkör, kapnak helyet. - Amit nem akarsz magadnak, ne tedd másoknak - foglalta össze az Európával szembeni kívánalmait egy ősi bölcsességre hivatkozva.

A Magyarországi Babtista Egyház nevében felszólaló Mészáros Kálmán úgy látja: a 11. században létrejött, Európát vallási és kulturális értelemben kettéosztó törésvonal a Kárpát-medencében húzódik, hazánk szeizmográfja ezért reagál mindig is érzékenyen a szellemi változásokra. Mészáros Kálmán aggályait fogalmazta meg a keresztény értékeknek ellentmondó európai parlamenti beterjesztésekkel kapcsolatban. Ezek közé sorolta például az abortusz, az eutanázia és a kábítószer problémáját.

Balogh Zoltán a köztársasági elnök hivatalának társadalompolitikai osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy Európában fenyegető veszély a kétarcúság. Mint szólt róla, az integráció ugyan az eddigiekhez képest jobb életminőséget biztosít, ám az embertől eltávolodott hatalomnak köszönhetően megjelenik a valláspótlék is.

Tar Pál, volt vatikáni nagykövet, a Batthyány Lajos Alapítvány igazgatósági tagja arra emlékeztetett, helyesebb lett volna, ha a szerencsésebb helyzetű országok nagyobb szolidaritást mutatnak a tagjelöltekkel szemben. Tar Pál ennek ellenére a szolidaritást fontos európai értéknek tekinti.

fidesz.hu